Rozsdagyár

BATTLE BEAST - Bringer Of Pain Over Europe koncertbeszámoló

2017. április 12. - Dan696

bringermed4-188e497d6c1d6faafcdb195cb16aec2974ced0addace082a46bc37af42c7bc3c.jpg

Most attól függetlenül, hogy a Battle Beast lassan csomagban is jöhetne a Sabaton és a Kataklysm zenekarokkal, én vártam ezt a bulit, legutóbb a 2016-os Rock Maratonon láttam a finn csapatot, előtte meg a Sabaton vendégeként, és emlékszem, hogy mind a két alkalommal hengereltek. A jó alaposan megturnéztatott "Unholy Savior" (csak ezzel az egy albummal háromszor jártak nálunk) után a februárban megjelent "Bringer Of Pain" koronggal tértek vissza, ezúttal annyi változással, hogy a banda agyának számító Anton Kabanen helyére egy új srác, a Brymirből ismerős Joona Björkroth érkezett. 

Sajnos némi késéssel sikerült betoppannom, de a japán Gyze elejét már elértem. Ez az ázsiai trió dallamos death metalban utazik, és bevallom őszintén, engem idáig valamiért elkerültek, mint utóbb kiderült, ez nem is annyira meglepő. Attól függetlenül, hogy már rájuk is egy kisebb légiónyi ember gyűlt össze és a srácok is kitettek magukért, valamiért mégsem éreztem azt, hogy mikor legközelebb jönnek, élet-halál harcot fogok majd vívni az első számú early bird jegyért. Félreértés ne essék, én nagyon szeretem a dallamos death metalt, sőt még a japán színteret is egyre inkább kezdem megkedvelni, viszont a Gyze-nál egyszerűen nem tudott végig megmaradni az érdeklődésem.

Némi rövid pihenő után színpadra lépett a német Majesty. Szokás őket a modern Manowarként is emlegetni, amit én elsőre túlzásnak éreztem, viszont látva őket élőben rádöbbentem, hogy az állítás nem is annyira túlzás, sőt, 100%-ban le is fedi a valóságot. Setlist szempontjából ők is az idén megjelent "Rebels" című új albumuk köré építkeztek, amúgy meglepően sikeresen, talán még egy kicsit jobban fel tudták tüzelni a közönséget, mint a főzenekar. Nekem összesen egy gondom volt, magának a setlistnek a homogenitása. Eléggé egyformák voltak a dalok, ezért nekem néha olyan érzésem volt, mintha egy darab, önmagában majdnem több, mint egyórás dalt hallanék. De ez minimális gond volt, hála az égnek a közönség lelkesedése nagyon vitte a hátán az egészet.

Furcsa módon Battle Beastre mintha egy kicsit szellősebbé vált volna a tömeg, igaz, ezt így kb. a második szám elejéig lehetett érezni. Ami most feltűnő volt, az Noora eddig ki nem mutatott közvetlensége. Emlékeim szerint egyik korábbi bulin sem beszélt ennyit, de most tovább is ment, sört és vizet osztogatott a rajongóknak. Azért ez szép. A setlist kifejezetten érdekesen lett összeállítva. Kapásból 9 dal játszottak az új albumról, és a korábbi lemezekről is legalább két dalt elnyomtak, viszont az előző anyagról csak a mára kitörölhetetlennek számító diszkó-metal Touch In The Night csendült fel. Viszont a koncertet nyitó Straight To The Heart telitalálat volt, és érzésem szerint a Sea Of Dreams lecserélése az új albumos Far From Heavenre is jó lépés volt. 

Ha általánosságban kéne nyilatkoznom, akkor ez egy kifejezetten jó koncert volt, sok értékes pillanattal, viszont semmi esetre sem év koncertje esélyes. A hangulat kifejezetten jó volt, és ami meglepett, a közönség kifejezetten kulturáltan viselkedett volt. amit nagyon régen tapasztaltam. Lényegében egy jó élmény volt, egy újabb kellemes koncert a tavaszi szezonból. 

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4412412439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása