INHALATOR - Interjú és kislemez

2017. július 12. - blackgnes

16143768_1164160353702454_7526560013920955171_o.jpg

Magyarország észak-nyugati térségében (legfőképp) már ismeretes a győri Inhalator zenekar. A bandatagok ismét megmutatták, hogy van sütnivalójuk. Július 10-én megjelentették kislemezüket, a Neglectia-t. Kettő dalt adtak nekünk ezzel, de csoda jó szövegvilággal és hangzással! Avagy a kevesebb néha több!

Macher Zolival (gitár, ének) beszélgettem kicsit az EP-ről, kicsit a zenekarról, kicsit a múltjukról is:

Ugyebár 2014-ben alapítottátok az együttest, mi volt ami motiválta a bandát? Volt már az elején egy kitűzött cél előttetek, vagy csak egy laza thrash bandaként tekintettetek a dologra?
A zenekart Kokóval (Kovács Krisztián-dob) alapítottuk és az igazat megvallva eleinte nem sok céllal rendelkeztünk. A zenei ízlésünk hamar kiderült, hogy egészen hasonló, így először az egyetlen célunk az volt, hogy találjunk egy olyan helyet, ahol kedvünkre zenélhetünk magunknak. Kis idővel aztán egyre több barátunkhoz, rokonunkhoz eljutott a hír a kis projektünkről és mi is szerettük volna megmutatni magunkat, ki is adtunk egy kislemezt, ami aztán a "Fájdalom Színház" EP megjelenéséhez vezetett 2014 decemberében. A zenekart ettől a ponttól kezdtük komolyan venni és azon voltunk, hogy összehozzunk egy stabil, négyes felállást és a színpadon is megmutassuk a zenénket.

Az első és még egyetlen nagy albumotok, a tavalyi "Álmok temetője" észrevehetően thrash, de a mostani kislemez viszont messze nem thrash. Nagyobb jövőt láttok ebben a mostani stílusotokban, vagy egyszerűen csak nem akartok több thrasht a banda életébe?
Igazából már az "Álmok temetője" debütáló albumunkon is próbálgattunk ezt-azt, például a Szkepszis című számunkban, úgy gondolom, az sem kifejezetten thrash, de szerintem felesleges skatulyázni a dolgokat, sosem ültünk le úgy számot írni, hogy ez most ilyen vagy olyan legyen. Nagyon büszkék vagyunk az "Álmok temetője" albumunkra, mert viszonylag széles spektrumban eredményezett pozitív visszajelzéseket, viszont utána hamar úgy éreztük, hogy ennél még több van bennünk. Egyre több zenét kezdtünk el hallgatni és a basszeros tagcserénk is nagy szerepet játszott abban, hogy zeneileg kicsit más oldalról közelítsük meg a dalírást. Mindannyian nagy thrashrajongók vagyunk és a zenénkből sem nélkülözzük ezt, viszont ismételni sem szeretnénk önmagunkat.

ezztt.jpg

Személy szerint kicsit komolyabbnak látom ezt a megmozdulásotokat, mit gondolsz, "felnőttetek" ezen idő alatt, avagy valami nagy hatást kapott a zenekar?
Érdekes kérdés, bár szerintem aki manapság hangszert fog, az belül kicsit mindig gyerek marad. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk nevében mondhatom azt, hogy nagyon sok inspiráció ért minket mind zenei, mind szöveg téren. Az új felállás január óta létezik és a zenekar nagyon termékeny. A most kiadott két dalon kívül már további három-négy nótán is dolgozunk, melyekhez lassan már a szövegek is készen lesznek. Nagyon jól összekovácsolódtunk az utóbbi fél évben és mindannyian kritikusabb szemmel és füllel állunk a zenénkhez.

Mesélj egy kicsit, mi mindent értetek el ezen a  pár év alatt, mint koncertezés, stb.?
Koncertezést illetően volt szerencsénk nagyon jó bulikat adni eddig, híres zenekarokkal játszani, ami nagy megtiszteltetés. Megtapasztaltunk rosszabb bulikat is persze, de ennek ez a rendje. A kiadványainkon túl élőben is igyekszünk foglalkozni a megszólalással, a minőségi produkció előadásával és a jövőben is egyre többet szeretnénk koncertezni, fejlődni, újabb rajongókra és barátokra lelni. A másik meglepő és megtisztelő dolog, hogy a zenénk nem csak hazai vizekre jutott el, hanem egyre több merch megrendelést kapunk külföldről is, ami jó érzéssel tölt el.

Neglectia. Beszéljük egy kicsit erről. Miért pont kettő szám? Nektek szövegvilágilag mit jelentenek?
Két viszonylag tömény és hosszú nótáról beszélünk: a célunk az volt ezzel a kislemezzel, hogy megmutassuk az új felállásunk miképpen produkál változást, másodsorban pedig egy esetleges kiadó megtalálása.
A szövegek sokszor átvitt értelemmel bírnak, komplex és összetettek, ahogy a zene is. A Neglectia a mai felszínes kapcsolatokról szól. Ember-ember viszony. Arról, hogy elhanyagoljuk és sokszor csak egy vágy kielégítéséig, egy élvezet megteremtéséig használjuk egymást. Felszínes és közönyös emberek hálózzák be az életünket, akik csak agymosott ösztönlények. Az Exterra pedig az ember és a Föld kapcsolatát írja le. Évezredek távlatában még mindig kiskirályok vagyunk, de az anyatermészet egészen biztos, hogy ezt nem fogja szó nélkül hagyni. Több precedens is volt már rá, hogy az ember pár óra alatt elpusztulhat a Föld színéről.

Gondolom, megvárjátok a nagyérdemű reakcióit az újításaitokra. Mit gondoltok, hogyan fogadták az emberek?
Elsőre elég megosztó lett, de erre természetesen számítottunk. Az építő jellegű kritikákat mindig szívesen fogadtuk, és nagyon sok pozitív visszhang is jött. Úgy érezzük, hogy beletettünk apait-anyait ebbe a két dalba, kihoztuk magunkból a maximumot és nagyon büszkék vagyunk erre a kislemezre.
Mindenkinek sajnos nem tudunk mi sem megfelelni, ahogy szerintem egyik zenekar sem a világon, ennek ellenére bízunk abban, hogy egy új közeghez is el tudjuk juttatni a zenénket. Egyúttal ezen a felületen szeretném megköszönni azoknak, akik segítettek és segítenek minket abban, hogy azt csináljuk amit szeretünk.

Hogyan tovább? Olvashattuk, hogy jövőre szeretnétek egy nagylemezt is megalkotni és keresitek a kiadót.
Egyelőre valóban ezek a terveink, nem akarunk nagyon előre tekinteni. Az új dalok, mint említettem, gőzerővel íródnak, inspiráció van dögivel, szóval jövőre össze is rakunk egy komplett új anyagot. Egy kiadó nagy előrelépés lenne számunkra még, de ezzel kapcsolatban nem sokat tudok mondani jelenleg. Szeretnénk több felületen is megmutatni magunkat, több koncertet adni, jövő nyáron már esetleg fesztiválokon is játszani.

Láthatjuk a Facebook-oldalatokon, hogy volt pár koncertetek külföldön is. Mennyire szeretnétek ezt a jövőben folytatni? Inkább kint vagy itthon zenéltek szívesebben?
Abszolút szeretnénk külföldön is koncertezni, de ez annak is a függvénye, hogy mekkora mértékben talál szerető és megértő fülekre a zenénk. Évről évre nagyobb bázisunk van, szóval optimista vagyok ezzel kapcsolatban. Az pedig, hogy itthon vagy kint játszunk, sosem számított szerintem. Ha jó a buli, összehozza az embereket és netán úgy mennek haza, hogy megérte megismerni minket, akkor nem számít ez.

Még egy utolsó: mit üzentek azoknak kik negatíva(bba)n álltak hozzá ehhez a nagy stílusváltásotokhoz?
Mint említettem, sajnos nem tudjuk kielégíteni mindenkinek az igényeit, de ez nem is baj. Millió más zene van a világon. Mi tudjuk, hogy ez egy komplex és tömény anyag, és nagyon megdolgoztunk vele. Érdemes többször meghallgatni, elemezgetni, bár tudom, hogy erre nagyon sok embernek nincs ideje, így 'vagy tetszik vagy nem' alapon hamar el is döntik ezt a kérdést. Sok embernek viszont nagy meglepetést okoztunk és felülmúltuk az elvárásaikat és nekünk ez az, ami motivációt ad. Ezúton is köszönjük!

 

Elérhetőségek:

https://www.instagram.com/inhalatorthrash/

https://www.facebook.com/inhalatorthrash/

 inhalatorthrash@gmail.com

18198434_1416885591710703_3056745403595682882_n.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

http://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4012658111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.