Október 20-án megjelent a Detroit központú metalcore/easycore-t játszó We Came As Romans ötödik nagylemeze. 2009 környékén a csapat üstökösként emelkedett fel és hirtelen tettek szert egy nagy rajongói táborra. Ez azóta csak nő, sőt hazánkba is ellátogattak két alkalommal. Bevették a Dürert és az A38 Hajót, utóbbin teltházas koncerttel debütáltak az országban. Most legújabb, "Cold Like War" című nagylemezüket vettem elő, hogy kiderüljön, mi változott a tavalyi jól sikerült buli óta.
A We Came As Romans szó szerint berobbant első lemezével ("To Plant A Seed") 2009-ben a köztudatba. Metalcore zenekarról van szó, akik 2005-ben kezdték meg a közös munkát, bár akkor még más néven (This Emergency). Rengeteg tagcserén estek át és bár a csapat ekkor már közel ötéves volt, kivárták a megfelelő időpontot és innentől csak felfelé vezetett az út. Idén októberben már az ötödik nagylemezükkel rukkoltak elő "Cold Like War" címmel, mely egy kiadó váltással is járt, így már nem az Equal Vision, hanem a Nuclear Blast egyik leányvállalata, a SharpTone gondozásában jelent meg az új korong.
Az első dal (Vultures With Clipped Wings) számomra egy fura választás, ugyanis több mint egyperces intróval indul, ami kicsit zavaró volt, hisz egy metalcore csapattól inkább egy durvább indítást vártam vagy ha szeretnének felvezetést (mert amúgy önmagában jó az intro), akkor inkább külön szedhették volna két trackre az elsőt. A dal egyébként egy kőkemény zúzda, ami iszonyat jól elindítja a korongot. A címadó Cold Like War pedig egy tökéletes következő tétel, melyet már régebben megismerhettünk és szintén egy nagyszerű metalcore szám.
A kezdeti lendület megmarad a következő két tételben is, bár itt egy kicsit "poposabbra" veszik a dolgokat és kevesebb screammel operálnak. Ez főleg a klipes Lost In The Moments-re érvényes, de azért a Two Hands-ben is jóval háttérbe szorul az "ordítás" és inkább a tiszta ének, valamint a húzós kemény refrén a jellemző. Azért arra mindkét esetben figyeltek, hogy legyen legalább egy olyan rész, ahol megőrülhet mindenki és indulhat a bólogatás. A Foreign Fire a legújabb klip alapanyaga és bizony itt a dal azonnal egy agresszívabb gitár/scream párossal indul. A refrénre szokás szerint belágyulunk, majd ismét leszakítja a fejünket az iszonyatos energia és a breakdown-szerű tördelés. A Wasted Age szintén ismerős lehet a rajongóknak, hisz egy évvel ezelőtt szeptember végén jelent meg a kislemez. Fogós gitárriff, tempó és rengeteg scream jellemzi a tételt, mely rögtön a közönség egyik kedvencévé vált.
Az Encoder egy fura keveréke a metalcore-nak és az elektronikus zenének. Számomra nagyon nem nyert és szívesen kihagytam volna a korongról, de azért magát az ötletet azt csak díjazni tudom. A kivitelezéssel már akadtak problémák a részemről. Ha nincs is túl sok látnivalónk az If There's Nothing To See kapcsán, hallgatni már annál inkább, mert ez ismét egy remek szám. Kellően metalcore, kellően döngölős és közben mégis meg van benne az a kis finomság, amitől a csajok is kajálni fogják. A nagy finálé előtt Promise Me címmel egy elektronikus tételt kapunk, ami ismét egy kis szárnypróbálgatás. Nem biztos, hogy jó döntés, de érdekes próbálkozás, amit már a végéig visz a csapat, ugyanis a Learning To Survive is inkább mondható egy balladaszerű szerzeménynek, mint tombolós koncertslágernek. A felvezetés egyszerűen magával ragadó és ha nem egy We Came As Romans lemezen lenne, talán meg sem lepődnék. Így kicsit furcsa volt, de most sem tudom azt mondani, hogy rossz döntés, mert nekem nagyon bejön. Persze biztos nem ezt a két tételt raktam volna a lemez végére, de legalább az utolsóban volt húzós refrén és néhány keményebb rész.
Bár dalszövegtematikában változott a csapat, azt kell mondjam, hogy számomra ez ismét egy remek WCAR lemez. Néhány érdekes döntést leszámítva azt hozta, amit vártam tőle, sőt rengeteg új dalt kaptunk, melyek a koncertek kedvenceivé válhatnak a közeljövőben. Egy biztos, ha kedveled a metacore/modern metalt és bírod, ha leüvöltik a fejed, de mégis vágysz a lazább éneklős dallamokra, akkor a "Cold Like War" remek választás. Megtörténhet, hogy néhány ősrajongó nem fogja jó szemmel nézni, hogy kipróbáltak új dolgokat, de az élet már csak ilyen. Mozognunk kell és változnunk, különben csak egy helyben toporgás lesz a vége, ami sosem vezet sehova.
7,5/10
