DIVIDED - Modulus (2017)

2017. december 07. - Dan696

 d_cover.jpg

Ugyan nem követem túl régóta a magyar divideD munkásságát, de azt már az első alkalommal, amikor a Music Expón láttam őket, éreztem, hogy ez valami nagyon más. Valami olyan, amire még külföldi bandák között se nagyon láttam példát. Az egy dolog, hogy a csapat vonzza a szemet kiállása miatt, de ezek a leginkább a 80'-as, 90'-es évek arcade videojátékait idéző karakterek mindezeket a külsőségeket ügyesen rendelték a zene alá. És hogy mennyire? Nos, első albumuk, a "Modulus" megadja a választ.

Már a felvezető Subject Zero érezteti, hogy nem egy szokványos hazai kiadvánnyal lesz dolgunk a következőkben. Igazából nehéz lenne kiemelni dalokat, mert sokszínűsége ellenére nagyon is homogén album lett a "Modulus". Egy olyan műfaji keverék, melyre én nagyon ritkán találok példát. Ugyanúgy megtalálhatóak benne a popos, elektronikus elemek, mint a metalos részek, de nem a megszokott formában: ez még mindig nem Amaranthe

A riffek között találunk klasszikusabb felfogású darabokat is, ilyen például a HDSN:MIA jó pár pillanata, és találunk extrémebb, néha egészen nu metalra hajazó momentumokat is, például az A Hundred Times-ban. Különleges tétele a lemeznek a már klippel is rendelkező Wormhole. Van valami olyan epikus él benne, főleg a refrénben, mely magasan kiemeli a többi dal közül. Nekem egy kicsit Pain-érzetem volt tőle, de ezt abszolút pozitív értelemben mondom. 

És akkor most beszéljünk az elektronikus részekről. Ezen a téren igazán sokszínű a lemez. Nem egy betét tényleg jól passzolna egy-egy videojátékhoz. De vannak olyanok is, amik már az első hallgatás után beleragadnak az ember fejébe. Ilyen például az In Focus-é vagy személyes kedvencemé, az A Way Out-é. De a nyitó Subject Zero témája is megér egy misét. Azt még mobilszolgáltatók reklámjába is bele tudom képzelni. 

A záró Condition Zero-ról még annyit, hogy zseniális, a legjobb lezárása egy ilyen lemeznek. Felteszi a pontot az i-re, és ad egy olyan ívet az egész produktumnak, hogy az ember önkéntelenül is újraindítja a lemezt az első hallgatás után. Kicsit olyan, mintha megnéznél egy filmet, melynek van egy grandiózus zárása, mellyel értelmet nyernek az addigi történések, viszont ennek a tudásnak a birtokában azonnal újraakarod nézni az egészet. 

Ami külön tetszik, hogy tényleg értő kezű zenészek rakták össze ezt az anyagot. psyKlone gitárjátéka egyszerre sokoldalú, de mégis könnyen befogadható. Megvannak azok a finomságok, melyeket idehaza nagyon kevés bandánál hall az ember. Abszolút kedvencemmé az Ends Of The Earth témái váltak. 

A ritmusszekció is nagyon rendben van, Sol és Stalkher összjátékának hála néha tényleg mennydörgésszerű az összkép. Sol basszusjátéka olyan alapot ad az egész lemeznek, mely nem túl tolakodó, de él és abszolút jelen van, mindvégig ugyanazon a magas színvonalon. És Stalkher is vérpercízen csépeli a cájgot, ráadásul tökéletesen kiegészíti a gépi ütemeket, és ennek a kettőnek a keveréke teremt egy olyan földönkívüli atmoszférát, mely az első pillanattól beszippantja a hallgatót. 

Belmont egy elég sokoldalú énekes. Nem is nagyon akarnám bekategorizálni, mert bármilyen műfajban megállná a helyét. Mondjuk a hörgései után egyszer tényleg megnézném egy death metal banda élén. De énektémái is teljesen megállják a helyüket. Nekem egyetlen félelmem volt az albummal kapcsolatban, hogy a tiszta ének túlzottan popos lesz. Nos, éppen ellenkezőleg, van egy olyan érzete, de ez egyáltalán nem zavaró, sőt, remekül passzol a koncepcióba, főleg, hogy egy-egy ilyen témát mindig valami metalosra vett pillanat követ. 

Ugyan a "Modulus" egy kiváló album lett, de az a hátránya megvan, hogy annyira sokszínű és terjengős, hogy ez a fajta már-már túlzásba vitt változatosság nem lesz mindenki kenyere. Ez egy igazán sokoldalú zene, és úgy is kell kezelni. Soha nem tudhatod, hogy éppen mi fog következni. De garantálhatom, hogy ha egyszer sikerül befogadnod, akkor még a rákattanás esélye is megvan. Viszont aki jobban preferálja az egyhangúbb anyagokat, az kerülje az albumot, mert számukra egy elég össze-vissza, vegyes felvágott utánérzés fog lecsapódni. 

8/10

09div2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3213452317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.