BEERZEBUB - MMXVIII EP (2018)

2018. május 03. - Rock n roller

cdfront_1.jpg

A Beerzebub egy rap/metal formáció, ahol groove-os metalriffek, ugrálós beatek, rappelős szövegek, és a 90'-es hatásvilága fuzionál. A céljuk legalább egy pillanatra visszahozni a '90-es évek underground zenei közegét és egységét. Ennek érdekében kiadtak egy EP-t "MMXVIII" címmel.

Az utóbbi időben főleg ismert, sokszor a nagy öreg kategóriába tartozó előadókról írtam. Végre valami friss, új hang. De ez csak részben igaz. A Beerzebub valóban egy új formáció, de műfajilag nem annyira új, bevallottan a ’90-es évek zenéjét játsszák. Bár annál azért talán modernebb, amit csinálnak.

Már a zenekar neve is jópofa, én mindent szeretek, amiben sör van. De a tagok neve és zenekari definíciója sem semmi: Lord Beerzebub - szájkarate, Björn Lukonwag - propeller, Sovács Kándorné - bőgés, Braff Zacklin - aerobik, Báró von Csucsszky - bőrözés. Ezek közül nekem személy szerint nem mindent sikerült megfejteni, hogy mit is jelent. Már csak azért sem, mert rajtuk kívül közreműködött még az EP elkészítésében Macher Zoltán (Inhalator, Story) a gitárszólók feljátszásában, a scratch-elés pedig Krossy (BeatKOHO) és Rawmatik (Kriminal Beats) munkája. Mit csinálhatott akkor mondjuk a propelleres? Felvétel, keverés, master, producer: Pencs Tamás, aki a dalszövegek írásába is besegített. A "MMXVIII" (a római számokat nem ismerők kedvéért: 2018) egy öt számot, plusz intrót tartalmazó EP.

 

Általában nem szeretem a rapet. Leginkább abból lesz rapper, aki sem zenélni, sem énekelni nem tud, de "zenész" akar lenni. Vannak persze kivételek, akik játszanak hangszeren, van valami zenei képzettségük, de ez a kisebbség. A magyar hip hop mezőnyre hatványozottan igaz, még az élmezőnyben is rengeteg olyan rapper van, akiknek közük nincs a zenéhez. Monoton rámondanak egy szöveget valami kísérőzenére, mely sokszor még nem is rímel. De a rap nem ebből áll.

Annak is kellene lennie valami dallamának, kellenek bele váltások, fordulatok. Szerencsére Lord Beerzebub többé-kevésbé megfelel ezeknek az elvárásoknak. Bár néha nála is előfordulnak szótagtorlódások, de nem zavaró módon. Ha ráadásul jó zenével is támasztják alá a szájkaratét, akkor minden meg van bocsájtva. Ezért jobb a rap metal mint a hip hop, mert itt legalább metalzene szól a háttérben.

Az underground rap, és társműfajai legfőbb velejárója, hogy mindenféleképpen meg akarnak valamit mondani. Ők tudják a frankót, és ezt jól a képedbe is tolják. Tipikus példája ennek esetükben a BZB című szám, melyben ilyen dolgok hangzanak el, hogy:

Én nem süllyedek a szennybe, kishalként is úszom az árral szemben. Agybankot robbantok,  a tudatbankóból tekerem a bluntot, így nyitom fel az elméteket, hogy vegyetek valódit, ne csak az odahányt szemetet!

Az a baj, hogy ezzel az EP-vel kivégeztek minden témát. Itt van a fent említett szám, mely arról szól, hogy a zenekart üldözi a média (azért ha valamit nem játszanak, azt én még önmagában nem nevezném üldözésnek), de akkor is ők a frankók. Van itt politikusok, gazdagok ócsárolása, környezetvédelem, talán csak a globalizáció ostorozásába nem mennek bele mélyebben (de ezt is érinti a Kínképző című dal), ez megmarad a következő lemez témájának.

Jó, persze önmagában nincs azzal semmi gond, ha az embernek van véleménye, és le akarja tolni a másik ember torkán. Ráadásul ezek népszerű témák is, sokan lehetnek rájuk vevők. Egyébként is a műfaj velejárója a megmondóemberkedés. Nem énekelhet mindenki a szerelemről, meg a szexről, drogról, rock and rollról.

A számok nem túl hosszúak. Egyedül az Oligarcha éri el a négy percet, de a BZB például csak két perc. Mellékelve látható, hogy két dalhoz videó is készült (pont a lemez első két nótájához), de az egész albumot ingyen meg lehet hallgatni a zenekar Bandcamp-oldalán. Zeneileg némileg különböznek az egyes számok, de színvonalban nincs különösebb ingadozás. Egyik dalról sem merném egyértelműen kijelenteni, hogy az EP legjobb vagy legrosszabb tétele. Persze nincs is nagy választék, hiszen csak öt dalról beszélünk.

A Beerzebum amúgy egy szerethető zenekar. Hallgatható gitárzene, élvezhető rap. Kíváncsian várom, mi lesz a következő lépésük. Sajnos a műfaj, melyet képviselnek, valóban nem tartozik a legnépszerűbbek közé. Nem tudom, Magyarországon mennyire eladható a rap metal. Érdemes meghallgatni őket, nekem bejött, hátha másnak is megtetszik.

8/10

 

beerzebub.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr6213878870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.