Rozsdagyár

SOILWORK - Death Resonance (2016)

2016. augusztus 20. - Kovenant

soilwork_cover.JPG

Hihetetlen tempóban dolgozik a svéd modern metalos Soilwork: a 2013-as dupla albumot követően 2015-ben egy koncert DVD-vel meg egy igen erős koronggal álltak elő ("The Ride Majestic" - lemezkritika ITT), most pedig egy nagyon masszív, egyórás, tizenöt tételes ritkasággyűjteményt adtak ki augusztus 19-én a Nuclear Blast gondozásában "Death Resonance" címmel. Alapvetően az ilyen megjelenések csak a törzsrajongók számára jelentenek érdekességet, akik régóta vadásznak egy-egy kizárólag Japánban, spéci maxikon vagy éppen digitális verziókon kiadott dalra és számukra igen nagy öröm végre egyben látni és fogni ezeket a nehezen beszerezhető cuccokat.

Hasonló anyag volt az AC/DC "Backtracks" doboza, de előbb-utóbb minden jelentős, nagy diszkográfiával rendelkező banda jelentkezik ilyesmivel: tipikusan az évtizedek óta a csapatot követő, maximalista fanok igényeinek kielégítéséről van szó, ezért ezek elég mostohán kezelt albumok szoktak lenni, nagyobb kiadós és médiatámogatást nemigen kapnak. És valljuk be, általában joggal nem, mert ezek a nóták nem véletlenül nem kerülnek fel a sorlemezekre: stílusukban, de legfőképpen minőségükben onnan kilógó tételekről van szó, melyek valóban csak a megrögzött rajongók számára érdekesek, és csak azért, hogy teljes legyen a sor, ne hiányozzon semmi. Aztán persze ezek a gyűjteményes kiadványok általában porfogóként végzik a polcon.

Most viszont kifejezetten érdekes a helyzet, mert egyrészt ez egy tényleg szinte teljes válogatás, másrészt egészen elképesztő, hogy a svédek milyen dalokat tettek félre, mert szerintük nem fértek rá vagy illeszkedtek az aktuális stúdióalbumokra.

Az album két friss, erre a válogatásra szerzett nótával nyit. A Helsinki és a címadó Death Resonance tulajdonképpen a tavalyi korongon megkezdett utat folytatja, azaz tudatosan keresi a majdhogynem slágeres dallamokat mind az ének, mind pedig a szólók terén. Kockázatos döntés volt ez, ámbár tudatos: időben visszafelé haladunk a mából, egészen a 2005-ös "Stabbing The Drama" albumig a kiadatlan nóták kapcsán és nagyon érdekes végigkövetni a csapat stílusának, dalszerzői megközelítésének, illetve Björn "Speed" Strid énekhangjának változását. 

A Soilwork a dallamos death metal irányából indult a kilencvenes évek közepén, a kétezres évektől (talán pont az említett "Strabbing The Drama" környékén) egyre bátrabban emelte be a kortárs és akkor éppen felfutóban levő metalcore hullám elemeit, majd mára egy, a honfitárs In Flames csapásnyomában járó, az amerikai post-metalcore slágeres kórusait magába olvasztó, egyszerűen csak modern metalnak mondható zenekarrá vált.

Ez a bejárt út köszön vissza ezen a válogatáson, melyen a teljes, csak Japánban kiadott "Beyond The Infinite" EP (rajta a "The Living Infinite" albumról lemaradt öt tétellel), illetve a sorlemezekről lemaradt bónusznóták szerepelnek, ráadásul hat ebből vagy újrafelvett vagy újrakevert verzióban. Különösen döbbenetes a "Sworn A Great Divide" három japán bónuszát meghallgatni mai hangzással: kegyetlenül eltalált nóták ezek, főleg a Martyr, de a Wherever Thorns May Grow is. 

Sokat változott persze a zene, de mégis teljes értékű sorlemezként hallgatható a "Death Resonance": azt is meg merem kockáztatni, hogy aki a tavalyi produkciót már túlságosan lágynak és dallamosnak találta, az itt fellélegezhet. Vannak itt brutális döngölések, szinte blastbeates dühkitörések és Björn Strid is elereszti jó pár alkalommal az üvöltéseit.

Ahogy az oly sok zenekarnál lenni szokott, az idő mindig eldönti, hogy ki lesz a fő dalszerző és ki képviseli, jelenti igazából a csapat szellemiségét. Nos, ez a Soilwork esetében egyértelműen Strid, aki mára egyedüli alaptagként elképesztő színvonalon írja és énekli el ezeket a csodálatos dallamokat, de egyben masszív darálásokat is tartalmazó modern metal nótákat. Sokan mondják, hogy a Soilwork már hosszú évek óta kiszámítható lemezeket tesz le elénk az asztalra és nincs már semmi izgalom vagy váratlan húzás a dalaikban. 

Nos, számukra alapos meglepetés lesz ez a válogatásalbum, mert pontosan a folyamatos fejlődést követi nyomon és mutatja be. Ritkán lehet ilyet mondani, de a "Death Resonance" nagyon szépen illeszkedik a Soilwork diszkográfiájába, egy milliméternyit sem lóg ki onnan, ráadásul igen szép gesztus is a rajongók felé.

9/10

soilwork_band.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr9010428906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása