BAD OMENS - Hétközepi zúzda a Yukban | Koncertbeszámoló

Vendég: What On Earth, Harrisons

2017. október 19. - Felicium

dsc_0224_sz.jpg

Szerdán először látogatott el hozzánk a Bad Omens Los Angelesből. A csapat viszonylag frissnek mondható, hisz három éve alapították. Eddig egy lemezt jelentettek meg, azt is tavaly a Sumerian Records gondozásában. Természetesen a tegnapi nem túl hosszú koncert alapját is ez a korong képezte, bár már lehet tudni, hogy dolgoznak a következőn.

A két előzenekar jó választás volt. Mindkét csapatot ismerem már jó néhány éve. A What On Earth idén mutatta be legújabb hanganyagát, a "Mayfly"-t és földbe is döngöltek néhányunkat a matiné időpont ellenére. Eddig is tehetséges csapatnak tartottam őket és ez továbbra is igaz (Bővebben ITT olvashatsz róluk). Másodikként a Harrisons lépett a színpadra. Jó showt csináltak, de sajnos a hangzás nem volt az igazi. Sokszor besípolt, vagy csak simán kása jött a hangfalakból. Ennek ellenére amit csináltak az élvezetes volt, bár szegények alig fértek el azon a kicsi színpadon.

dsc_0143_sz.jpg

A kisebb csúszás ellenére azért elkezdődött a Bad Omens koncert is. Bár a koncertet hosszúnak nem mondanám, talán 10 dal lehetett, ha nem kevesebb, de azért pörgős élvezetes buli volt. Hozták szinte az összes klipes slágert és a közönség kajálta is mindegyiket. A kis színpad ellenére mozogtak is végig a srácok és úgy tűnt ők is élvezik, hisz még egy bónuszt is kaptunk a visszázás után. Természetesen játszották az Exit Wounds, Glass Houses, The Worst In Me és a Reprise (The Sound of the End) is. Ami feltűnő volt, hogy a vokálok kellően erőteljesek voltak és abszolút átadták azt, ahogy felvették őket.

Sajnos volt néhány negatívum is, ami mellett nehéz lenne elmenni. Nagyon tetszik a felújított Yuk, de sajnos hangzásban ezt nem éreztem, sőt. Régebbi emlékeim sokkal jobbak. Sokszor túl hangos volt, besípolt és nem szólt annyira szépen, mint amennyire lehetett volna. Fényeknél pedig ahogy láttam eltűnt pár lámpa és mivel nem volt külön fényes a bulira, így a két előzenekaron ugyanaz a szín volt végig. Semmi mozgás, semmi változatosság. Az amerikai csapatra már jobb volt valamivel, mert saját emberük volt a hangra, így a helyi srác tudott fényezni. Bár ebből sok előny nem származott, mert a lámpák nem túl jó elhelyezkedése miatt két másodpercenként elvakított mindenkit, bárhol állt.

dsc_0165_sz.jpg

A kellemetlenségektől eltekintve remek koncert volt, bár nem bántuk volna, ha valamivel hosszabb az este. Azért reméljük jönnek még hozzánk és akkor majd egy ennél még bővebb bulit kapunk.

dsc_0179_sz.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr9113018298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.