RUMAHOY - The Triumph Of Piracy (2018)

2018. január 26. - Felicium

rumahoy_thetriumpfofpiracy_cover.jpg

Új csillag ragyoghat fel a kalóz-metal égbolton, ugyanis az Észak-Karolina állambeli Rumahoy a Napalm Records gondozásában jelenteti meg első nagylemezét, mely a "The Triumph Of Piracy" címet kapta. Az már az első klipből világosan látszott, hogy a zenekar csak is őrült tagokból áll, akik látszólag semmit sem vesznek komolyan. Nos, bár ez egy ilyen mulatozós, táncolós stílus, azért jól és kellően lazán kell előadni ahhoz, hogy az szerethető is legyen. A hamarosan az Alestormmal közösen kihajózó csapatban minden megvan ahhoz, hogy néhány éven belül a legnagyobbak közt emlegessük.

Bár maga a Rumahoy hivatalosan egy 2011 óta létező formáció, a "The Triumph Of Piracy" az első hivatalos kiadvány, így régebbi munkásságukról nem túl sokat tudni, hiszen csak demó jelent meg. Ami viszont biztos, hogy a megalakulásuk óta állandó a tagság. 

Az albumindító AHOY! volt az első hivatalosan publikált dal. A három percesre sikerült tétel ízig-vérig egy bulis kalóz sláger. Van benne pogós, tempós rész és dallamos, könnyen énekelhető refrén egyaránt. Az énekes is pont olyan hangszínnel rendelkezik, amelyet ez a stílus megkíván. Én már-már táncra perdültem a székemben. A Quest for Heritage kezdetben egy középtempós dalnak tűnhet, de korán világossá válik, hogy lesznek a dalban ritmustörések, melyeket egy markáns riff indít útjára. A refrén ismét a tipikus közönségénekeltetős, kántálós formát ölti, ami általában egy jól bevett formula.

Forest Party minden bizonnyal a csapat legismertebb slágere lesz, mely egyben az első hivatalos klip is volt, így már most rengetegen megismerkedhettek az őrült maszkos-kalózokkal. Én személy szerint fetrengtem a röhögéstől. A klip önmagában jellemzi az egész lemezt. Ez egy nagy buli, de egy profin megszerkesztett buli, ahol az énekes az ügyeletes bohóc, ha arról van szó, de természetesen a többieket sem kell félteni. A szövegre meg inkább ki se térnék, hisz itt a dalszövegnek is az a funkciója, hogy megnevettessen és bevigyen abba a bizonyos erdőbe, ahol a srácok partiznak.

Az erdőbéli buli után a The Haitian Slamre rophatjuk vadul, mely egy különleges xilofonos felvezetéssel veszi kezdetét. A hangszer később többször is szerepet kap a dalban. Ha erre nem perdül táncra a közönség egésze majd a koncerteken, akkor semmire sem fog. Szintén egy elmaradhatatlan része lehet majd a turnénak, hisz egy könnyed, gyors és lüktető kalóz-parti alapjává nőheti ki magát. A következőkben egy kalózkirály történetét ismerhetjük meg, ugyanis a Huffman the Pirate King címet kapta a tétel. A neve pedig ismét egy könnyed kántálás lehet majd a közönség részéről.

Miután megismertünk egy királyt, megtudhatjuk azt is, hogy az iváson kívül mivel ütik még el az időt a kalózok. Nos ez lehet például a trollok irtása, ugyanis ez a tétel a Kill the Trolls címet kapta. Valószínűleg ez egy izgalmas tevékenység, ugyanis a kevesebb mint kétperces gyilkolás a lemez legrövidebb és legmetalosabb része. Egy igazi izgalmas portya. Ezzel szemben a Netflix and Yarr már egy folk/kalóz ballada a javából, ahol össze lehet borulni, sokat koccintani a whiskey-vel teli poharakkal és skandálni a szöveget.

Nos, ha valaki hiányolt egy diszkós dalt, akkor neki írták a Pirateship című tételt. Nem lettek volna elég őrültek és rácáfoltak volna mindenre, amit a cikk elején írtam, ha egy ilyen dal nem fér rá a bemutatkozó albumra. Ez nálam még mindig pont az a határ, mely egyszerre vicces, de mégis baromira tetszik és bármikor szívesen buliznék rá élőben. Kellenek ilyen zenészek is, akik ezt be merik vállalni és összehozzák azokat a slágereket, melyekre rophatjuk majd évekig a koncertek utáni rockdiszkóban. Persze ha már arról beszélünk, hogy mennyire bevállalós ez a legénység: írtak egy tízperces monstrumot, csak úgy laza lezárásként. Amikor megláttam, azt hittem, hogy ez valami vicc, de persze egyszerre volt az is, meg nem is. A közepén még egyszer el is halkul, mintha vége lenne.

Mindent összevetve a folk és kalóz metal tömeggyártásának sosem voltam a híve (körülbelül tíz éve volt egy nagyon erős hullám, amikor boldog-boldogtalan ebben látta a jövőt). Ellenben a Rumahoy csapatának van helye a nemzetközi kalózok közt. Büszkén bonthatnak vitorlát, ugyanis a bemutatkozó lemez legalább annyira jól sikerült, hogy idén az Alestorm társaságában gyűjthetik a matrózokat arra, hogy néhány éven belül saját turnéra indulhassanak egy esetleges következő anyaggal.

9/10

rumahoy_2017_2_of_6.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3413595805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.