Rozsdagyár

GURUZSMÁS - Megjelent az Akik mindig elkésnek EP

2018. március 19. - Felicium

guruzsmas1.jpg

Friss kislemezzel jelentkezett a budapesti Guruzsmás. A zenekar itthon különleges stílust képvisel és hangszerelésük is egyedi, többek közt brácsa és citera is található benne. A legutóbbi 2016-os "Üst a gríz" című albumról egy tartalmasabb cikket is írtunk, mely ITT olvasható. A mostani korongról és a zenekarról pedig a hajtás után olvasható további információ, valamint a friss dalok is meghallgathatóak.

A Guruzsmás zenekar 2014 áprilisában alakult. Zenéjükben a népzene elemeit ötvözik a jelenkori alter, post-rock, stoner rock és némileg a sludge metal hatásaival. Dalaikon erősen érezhető olyan formációk hatása, mint a VHK vagy a Barbaro, azonban a Guruzsmás esetében mégsem egyszerű epigonnal állunk szemben. Muzsikájukban a népzene és a világzene ősi erejével koherens egészet alkot a modern kor energiája, az éteri gitárdallamok pedig remekül ellensúlyozzák az olykor karcos, agresszív, már-már metálba hajló riffeket. Nem riadnak vissza a rock’n’roll-ban megszokott, konvencionális hangszerek használata mellett a kísérletező, újító megoldások bevetésétől sem, így zenéjükben gyakorta tűnnek fel olyan népi hangszerek, mint a dorombének, a brácsa, a kaval, vagy épp a tilinkó.

Hosszabb csend következett az "Üst a gríz" felett után. Az emberek nem igazán tudtak mit kezdeni a sarkaiból kiforgatott zenével, de a kísérlet mindenképpen jól sikerült. A csillagok furcsa együttállásának köszönhetően többen kiszálltak a zenekarból, de többen csatlakoztak is. Keresztesi Áron dobon, míg Szabó Csaba brácsa fronton erősít, de új gitárosunk is lesz hamarosan Kaiser László személyében. A legnagyobb újítás mégis az ének és a szöveg beemelése Ambrózy György jóvoltából, mivel a kezdeti instrumentális korszak után új alkotói ívet kellett adni az eddigi elképzeléseknek. Az eredmény egy ugyanolyan elemeken nyugvó, de dalszerűbb struktúrát eredményező anyag lett, ami nem érzem, hogy engedett volna az elképzeléseinkből, mégis befogadhatóbbá tette a zenekart.

Ez zeneileg kicsit felemésztett, mivel az előző korszak öntörvényű brutalitását fel kell váltani egy jobban rétegelt rendszerre. A számok dalszerűbbek lettek, de a koncerteken sokat improvizálunk, amihez nagyban hozzájárult Áron is. A versek kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy a költők és a kor igazán erős anyagi valósággal rendelkező műveit találjuk meg, amik ma is aktuálisak lehetnek. Ugyanakkor nagyon jó érzés, hogy az, amit kitűztünk több mint egy éve, végre elkészült. A zenekar vizuális dolgaiért továbbra is az aranykezű Árvai Levente felel, aki az eddigi anyagainkat is kézzelfoghatóvá vizionálta. Az eddigi kiadókkal kapcsolatos tapasztalatok után úgy döntöttünk megpróbáltuk a Record Union-t és hallgatva a jó szóra fizikai formátumban is elkészül a lemez természetesen digipack formátumban.

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr6613752608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása