Rozsdagyár

MINISTRY - AmeriKKKant (2018)

2018. március 23. - Dan696

28878977_1758739710812836_1747396103_o.jpg

A Ministry egy nagyon érdekes szereplője volt mindig is a metalvilágnak. Mondhatjuk zsáner definiálónak is, akiknek a nyomdokán nem egy remek indusztriális csapat szabadult a világra. Talán ilyen téren a Fear Factory a legnépszerűbb példa. És igen, az is tény, a csapat arca, mondjuk ki, humanoid reklámtáblája, Al Jourgensen politikai nézetei nem feltétlen könnyen befogadhatóak mindenki számára, még ebben az egyre inkább pc pozitív világban sem, viszont a Ministry hatásának jelentőségét ez képtelen beárnyékolni. 

Ugyan én azok közé az emberek közé tartozom, akik nem voltak maradéktalanul elájulva az elmúlt két anyagtól ("Relapse" - 2012, "From Beer To Eternity" - 2013), azért mégis kíváncsi voltam az új albumra, pláne miután megláttam azt az embertelen gyűlölethullámot, melyet az első dal (Antifa) bemutatása után kapott a csapat, de főleg Al. Na nézzük, milyen lett az "AmeriKKKant". 

Egy dolgot elöljáróban leszögeznék: nagyon szeretem az indusztriális metál zenét. Nem is feltétlen csak metalban, és a Ministry az abszolút kedvenceim között van ebben a műfajban. Úgyhogy emiatt kicsit keserédes élmény volt az új album. A továbbiakban ennek tudatában olvasd a cikket. 

Aki képben van a csapat zenei felfogásával, az nem fog sok meglepő dologgal találkozni. Időnként elég kaotikus, de mégis rendezettnek ható elektronikus részek, szaggató, pengeéles riffek, és kimért, már-már földrengető ütemek, ezekben semmi változás. Viszont a folyamatosan visszhangzó, kvázi kommentár, melyet Donald Trump beszédeinek a részletei biztosítanak, egy idő után elég soknak tűnik. Sőt, nem is annak tűnik, hanem tényleg sok is. Hangulati bónusznak nem rossz, erre a legjobb példa a nyitó I Know Words vagy az album egyik leghosszabb tétele, a Victims Of A Clown, viszont az ezt követő TV 5-4 Chan közjátéka szerintem totál indokolatlan, és a We're Tired Of It is simán meglenne enélkül. Az utóbbi már csak azért is, mert a lemez leghúzósabb nótája, már csak thrashes mivolta miatt is. 

A szöveges videóként kihozott Wargasm egy tipikusabb tétel. És akkor most essen pár szó az Antifa című dalról, mert úgyis mindenki erre vár. Most szigorúan zenei szemszögből fogom nézni, mert nem akarok mélyen belemenni abba, hogy mennyire szerencsés ennyire propagálni egy politikai nézetet: maradjunk annyiban, hogy aki bővebb információra kíváncsi, az lesse meg a videó alatti kommentszekciót, ott találni néhány érdekesebb véleménykifejtést a sok "szar arc voltál Al, és az is maradsz amíg élsz" mélységű megjegyzés között.

Zeneileg egy abszolút okos, kimért nótáról van szó, mely könnyen koncertkedvenccé válhat. Lassabb, mint a többi dal, viszont van egy elég masszív húzása, ami miatt, ha tudod ignorálni a szöveget, akkor többször is újra fogod hallgatni, mert zeneként szerintem albumokra visszamenően az egyik legjobb dal, amit írtak. 

Néhány szó erejéig még kitérnék a záróként funkcionáló címadó dalra. Hangulatos, de simán lemaradhatott volna. Annyira semmit nem ad hozzá az összképhez, hogy az valami iszonyatosan felfoghatatlan. A címe jól néz ki leírva, és kb. ennyi is benne a pláne. Kár érte, pedig benne volt a pakliban egy grandiózus zárás lehetősége. Na mindegy, majd a következő albumon. 

Igazából el sem tudom képzelni, hogy a bandánál hogyan nézhet ki egy korong megírása, de van valami nagyon szokatlan az egész összképben. Ez soha nem számított távol állónak ettől a csapattól, viszont most mintha még erősebben megcsavarták volna a dolgokat. Minden a helyén van, de valamiért mégis kilóg a lóláb. Pedig a zenészekkel nincs gond, Sinhue Quirin és Cesar Soto remek dolgokat pengetnek, időnként-például a Victims Of A Clown vége felé kifejezetten masszív, extrém metaltól sem távol álló dolgok is előkerülnek. 

Tony Campos már millió és egyszer bizonyította, hogy nem csak csajozásra használja a basszustudását. Itt is hozza a kötelező profizmust. De az új fiú a dobok mögött, az abszolút új belépő Derek Abrams is erős témákat püföl. Nem mondom, hogy nincs hova tovább fejlődnie, de meggyőző volt a bemutatkozása. 

Elektronikai oldalról DJ Swamp és John Bechdel nyújt erősítést, és az igazat megvallva ugyan tetszenek a színezéseik, de valahogy időnként mégis nagyon tolakodó, és kicsit talán jobban be is lakja a rendelkezésére álló teret - ami itt hatalmas - mint amennyire a produktum igényelné. Kicsit mintha megzabálná a többi hangszert. Al nem újult meg gyökeresen, de érezhetően több dolog került ének terén az új albumra, mint mondjuk két anyaggal ezelőtt. Bár az is igaz, hogy a szövegek nagy részét itt most sajnos a folyamatos Trumpot kifigurázó idézetek teszik ki, illetve egy kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított háttérnarráció, mely szintén idézetek tömkelege pusztán összerakva, de ami van rendes dalszövegként, az azért megszokott színvonal. 

Hogy miért említettem azt, hogy egy keserédes album lett az "AmeriKKKant", miközben szinte végig jókat mondtam róla? Mert valamiért az összkép nem jön át. Még annak ellenére sem, hogy amúgy a dalok egymás utánisága logikus, és egy szép ívet ír le. Valami nagyon hiányzik erről a lemezről. Elsőre még én is azt mondtam, hogy ez a korong simán odarakható az aranykorszak lemezei mellé, viszont így nagyon sokadik meghallgatásra rá kellet jönnöm, hogy amit hallok, az jó, viszont példátlanul nem sikerült időállóra csinálni,és félő, hogy kb. fél éven belül senki nem fog emlékezni arra, hogy egyáltalán megjelent. Szomorú, de ez tény. Kár, viszont ettől még kíváncsian várom a Fezenes bulijukat.

7/10

ministrys-al-jourgensen-press-photo-2018-a-billboard-1548.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5813764596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ethan Rom 2018.05.04. 16:23:35

"Most szigorúan zenei szemszögből fogom nézni, mert nem akarok mélyen belemenni abba, hogy mennyire szerencsés ennyire propagálni egy politikai nézetet" - ez egy Ministry szám, te miről beszélsz? Ezekről az üzenetekről szól Al minden megnyilvánulása évtizedek óta :)

" ha tudod ignorálni a szöveget, akkor többször is újra fogod hallgatni, mert zeneként szerintem albumokra visszamenően az egyik legjobb dal, amit írtak. " - hogy lehet ekkora blődséget leírni? 1, miért kéne ignorálni azt a szöveget? 2, hogy tud valaki olyan zenét hallgatni, aminek ignorálnia kell a szövegét ahhoz, hogy meg tudja hallgatni?

Több évtizede olvasok lemezkritikákat, de ez a top 5 legrosszabb között van, abban biztos vagyok.

Slepy 2018.05.05. 15:23:05

@Ethan Rom: A zene a lényeg a szöveg másodlagos. Én is szoktam hallgatni olyan bandákat aminek a szövegeivel nem mindig értek egyet, viszont számomra túl jó zenét csinálnak ahhoz, hogy ne hallgassam meg őket és csak úgy elmenjek mellettük.
Gyanítom Dan696 is így van ezzel.

Ethan Rom 2018.05.06. 02:37:20

Hát ez így elég rosszul hangzik. Azt még megértem, hogy egy számodra ismeretlen nyelven íródott szövegről nem veszel tudomást, de az érthetetlen, hogy valaki olyan zenét hallgat, aminek érti a szövegét és az pont ellentétes a nézeteivel. Mondjuk jelen esetben azt sem értem, hogy mi a baj a szöveggel, a mondanivalóval.

Frederick2 2019.03.01. 10:28:19

@Ethan Rom: @Slepy: Nem vagyok egy Ministry-fan. Még 2 évvel ezelőtt végighallgattam a teljes diszkográfiát. Egészen hallgatható volt, de nem vett meg kilóra. Valahogy ez az industrial metal / industrial rock nem az én műfajom, bár ha beteszik egy szórakozóhelyen, simán elhallgatom. (Mondjuk a "With Sympathy" synth-pop albumot háromszor is meghallgattam tőlük. Hmm...) Úgy voltam vele, hogy ha már 2 évvel ezelőtt meghallgattam a teljes diszkográfiát, akkor az új albumra is időt szánok - és úgy igazából el voltam ezzel is.

Na, mivel nem vagyok sem utálója, sem imádója, érdemi kritikát ne tőlem várjanak esztétikai vonalon. El tudom hallgatni, és kész.

Viszont a politikai demagógia mellett nem vagyok képes elmenni. Talán mert jobboldali vagyok, és rettentően irritál, hogy az antifa szubkultúra igyekszik minden egyes jobboldaliról beállítani azt, hogy náci, fasiszta és rasszista. És úgy látom, ehhez még Al Jourgensen is hozzáteszi a magáét. Persze, egy valamirevaló művész lehet totál sötét a politikához, és úgy látom, Jourgensen-nel ez a helyzet.

1, Al Jourgensen szerint Trump válságjelenség az amerikai politizálásban. Obama és Hillary talán nem az? Obama, akinek kormányzása alatt a titkosszolgálatok lehallgattak rengeteg amerikai állampolgárt jogtalanul, és Hillary, akinek rengeteg korrupciós ügye kiderült az évek során, nem verte ki nála a biztosítékot? A republikánusok válságtünet, de a demokraták nem? Nem a teljes politikai elit a romlott, hanem csak a republikánusok?

Al Jourgensen, miközben aggódik, hogy Trump és a republikánusok alatt elveszik az USA szabadsága, valahogy nem igazán foglalkozik a feministák és kultúrbalosok szabadságjogot tipró tevékenységeivel.

Sírva röhögök ezen a kettős mércén!

2, Az Antifa romantizálás szintén visszakeltő. Az amerikai választások alatt a drágalátos antifái képesek voltak azért megverni emberek az utcán, mert Trump-ra szavaztak. Németországban azért estek neki embereknek az utcán, mert azok éppen ellenezték Merkel migrációs politikáját. Ha egy európai ember nem akar ISIS- és Al-Kaida ügynököket, meg iszlamista fundamentalistákat beengedni az országába, akkor az Antifa szerint náci, fasiszta és rasszista - ugyanez az USA-ban: ha valaki nem akarja a mexikói drogkartell bérgyilkosait, dillereit és gengsztereit beengedni az országába, az Antifa szerint náci, fasiszta és rasszista.

Al Jourgensen, mint hithű antifa, érzékeli egyáltalán az Antifa mozgalom belső válságát? Vagy arról van szó, hogy igen, látja, hogy itt problémák vannak, csak nagy ívben leszarja?

Összességképpen: ez egy hallgatható album. Csak éppen politikai album. Sőt, lehet, hogy éppen egy politikai megrendelés terméke.

Magyarországon éppen egy szélsőbalos portál promozza őket:
www.amiidonk.hu/tag/ministry/

Slepy 2019.03.01. 12:45:28

@Frederick2: Jourgensenre elég csak ránézni látszik hogy nem 100-as. A zenei teljesítményét viszont elismerem.

Ethan Rom 2019.03.01. 14:21:55

Csúsztatás, általánosítás, félremagyarázás, hibás példák, összemosás, ledegradálás és egy adag butaság. Valahonnan ismerős ez a módszer :) Szerintem kb. te is tisztában vagy azzal, amit csinálsz, szóval nem szeretném végigvenni ezt a betűhalmazt.

Figy L M 1 ideYEeeah 2019.03.01. 22:15:42

Ez a csóka olyan állapotban van mint a drágalátos magyar ellenzék.
süti beállítások módosítása