THE DEAD DASIES - Burn It Down (2018)

2018. április 17. - Rock n roller

buritdown.jpg

Rendesen elkényezteti magyar rajongóit a The Dead Dasies idén áprilisban. A hónap elején jelent meg új lemezük, a "Burn It Down", a hónap végén pedig személyesen is tiszteletüket teszik hazánkban, április 27-én az ő koncertjükkel indul a nyári szezon a Barba Negra Track-ben.

A The Dead Daises David Lowy szuper groupja, amiben a kezdetek óta megfordult a Guns N’ Roses mai tagságából szinte mindenki a klasszikus hármason kívül, sőt még Slash is beszállt egy dal erejéig a zenekar első lemezén. De rajtuk kívül is rengeteg ismert zenész játszott már a csapatban, ennek bizonyságul jöjjön a mostani felállás: John Corabi (Mötley Crüe, The Scream, Union) – ének; David Lowy (MinkRed Phoenix) – billentyűs hangszerek, gitár; Doug Aldrich (Revolution Saints, Burning Rain, ex-Whitesnake, Dio) - gitár; Marco Mendoza (ex-Thin Lizzy, ex-Whitesnake, WAMI, Neal Schon) – basszusgitár; Deen Castronovo (Revolution Saints, Journey, Neal Schon, Ozzy, Fear Factory, Geezer Butler) - dob.

A zenekar termékenységére sem lehet panasz, a 2013-as első lemez óta a "Burn It Down" már az ötödik albumuk, és közben kiadtak két EP-t is. A tagság kezdeti gyors fluktuációit követően 2016 környékén nagyjából sikerült stabilizálni a felállást, azóta csak egy dobos csere volt a csapatban.

A The Dead Daises tavaly júniusban már járt hazánkban, de akkor az A38 kicsinek bizonyult, ezért a "Burn It Downt" már az ország egyik legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínen fogják bemutatni, a jelek szerint népes magyar rajongótábornak. A népszerűség nem véletlen, a csapat rövid idő alatt korunk egyik legmeghatározóbb hard rock csapatává nőtte ki magát. A "Burn It Down" hangzásvilágában keveredik szinte az összes mai nagy hard rock előadó stílusa, a stoner-, southern rock elemekkel. De ezt semmiképpen nem nevezném nyúlásnak. Aki ismeri, és szereti a zenekar korábbi lemezeit, tudja miről van szó (ahogy néhány apróhirdetésben olvasható: aki ért hozá tugya). Aki nem hallotta még őket korábban, de kedveli a műfajt, mindenképpen hallgassa meg az új lemezt, hamar rá lehet kapni a The Dead Dasies kicsit old school, de mégsem elavult ízére.

Sajnos hozzám csak a Spotify verzió jutott el, ahol nincs fent a bónusz track, a Beatles Revolution című számának feldolgozása. De a gombafejűek nagy riválisának (legalábbis a rajongók szerint, mert a magánéletben Lennonék jó barátságot ápoltak Jaggerékkel), a Rolling Stones Bitch című dalának átirata rajta van.

A lemez első dala, a Resurrected berobban az ember agyába a hallójáratokon keresztül, és ez a lendület a lemez végéig tart, ahol az album talán legjobb zúzda dalával a Leave Me Alone-al búcsúzzunk a legújabb The Dead Daises korongtól. Vannak közben lassabb tempójú nóták is, mint a Burn It Down, a Judgement Day, vagy a Set Me Free, de ezek is olyan energiát sugároznak magukból, ami szinte leszakítja a hallgatóság arcát.

A "Burn It Down" hallgatás közben többször van az embernek de ja vu érzése, egyik-másik szám eszünkbe juttat valami korábbi nagy kedvencet. De mindezt olyan lendülettel prezentálják Corabi-ék, hogy nem azon agyalunk közben, honnan ismerős ez vagy az a motívum, hanem csak átadjuk magunkat az élvezetnek, amit ez a zene nyújt. Többen elmondták már, hogy a zenében már mindent megírtak, nem nagyon lehet újat kitalálni, főleg nem egy stíluson belül. De a The Dead Daises nem egysíkú, folyamatosan változik, melyik dal megírását épp ki inspirálta.

A The Dead Daises Lowy révén félig-meddig ausztrál zenekar, onnan pedig nem kisebb bandák származnak mint az AC/DC, vagy az Airbourne. Ha Angus Youngék magassága még messze is van, az O’Keeffe tesók pozícióját már jó eséllyel támadják, ha nem taszították le őket már most az ausztrál rock alkirályi trónról. Mindenesetre érdekes, hogy a földnek azon a felén mennyire egy rugóra jár a rockzenészek agya, tartozzanak akármelyik generációhoz is. Hiszen stílusban elég közel áll egymáshoz a három zenekar. Persze Lowy-n kívül mindenki amerikai a zenekarban, úgyhogy ez az okfejtés nem feltétlenül állja meg a helyét. De a zenekar alapító származása mégis hatással lehet a csapat zenei stílusára.

Sajnálom, hogy más elfoglaltságom miatt nem lehetek ott a Track-ben a csapat buliján. Szívesen megnézném őket élőben is. De mivel rövid időn belül másodszor látogatnak el hozzánk, bízom benne, hogy lesz még szerencsém koncerten is megcsodálni a The Dead Daises-t.

9,5/10

deaddaisies01.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2813841796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.