NOVA PROSPECT - Jövő kilátással (2018)

2018. december 22. - Kovenant

np_cover_1.jpg

Harmadik nagylemezéhez érkezett a 2007-ben megalakult kecskeméti Nova Prospect: a HammerWorld magazin novemberi számának CD-mellékleteként látott napvilágot a "Jövő kilátással" című korongjuk. A 2015-ben megjelent "Szemben az óriás" is remekül sikerült (lemezkritika ITT) és a friss anyag tulajdonképpen annak nyílegyenes folytatásaként is felfogható: modern, a kortárs metaltrendeket is magába építő, kifejezetten dallamos és színvonalas magyar dalszövegeket tartalmazó albummal állt elő a zenekar.

A Nova Prospect - bár már bő egy évtizede van jelen a hazai rockszíntéren - igazából csak a 2015-ös második sorlemezét követően indult be: a "Szemben az óriás" megjelenése után magasabb fokozatba kapcsoltak, sorra jöttek a klubturnék, megnyerték a 2017-es Wacken Metal Battle hazai válogatóját, így ők képviselhették hazánkat a neves német fesztiválon. A csapatot az sem akasztotta meg, hogy Schautek Bálint (samplerek/szintetizátor) átmenetileg szünetelteti zenekari tevékenységét: a dalszövegeket továbbra is ő írja, habár a koncertezésben jelenleg nem vesz részt.

Több hasonszőrű magyar brigádhoz hasonlóan a Nova Prospect is rendkívül fontos feladatot vállalt fel, habár minden bizonnyal nem tudatosan: valljuk be, a magyar metalszíntér teljesen visszaszorult, a stílus természetes közegét (azaz a tizen-huszonéves korosztályt) jórészt elidegenítette magától. Nagyon sok oka van ennek, melyek döntő részéről a szcéna egész egyszerűen nem tehet (lásd például a zenefogyasztási szokások és az egész zeneipar radikális átalakulását), de a legfontosabb probléma talán a magyarul éneklő, dallamos, befogadható, együtt éneklős refrénekkel operáló és legfőképpen a nemzetközi rocktrendekkel szinkronban levő bandák hiánya.

Az extrém, underground csapatokkal Dunát lehetne rekeszteni, de a fiatal korosztály megnyerésének feladatát ők természetszerűleg nem tudják elvégezni: a legszűkebb szubkulturális létnek és zenének is megvannak a maga szépségei és értékei, viszont mintha a mai feltörekvő rockzenészek egész egyszerűen elfelejtették volna, hogy a rock/metal hívei is szeretik a dallamokat, a memorizálható, (ha tetszik) rádióbarátabb nótákat.

Csak ebből az irányból lehet értelmezhető népszerűséget elérni (gondoljunk csak a hetvenes-nyolcvanas évekre, amikor is a fősodorbeli sikereket elért hard rock / glam metal farvizén szépen bekúsztak az extrémebb alstílusok is és akkora rajongótáborra tettek szert, melyről  ma a legnevesebb rockbandák is csak álmodoznak).

Pontosan ezt ismerte fel a Nova Prospect és kitartóan halad előre ezen az úton: a nyolcvanas évek tradicionális heavy metalja alig mond bármit is ma már egy tizenöt éves zenehallgatónak, mert őt mai hangzásvilággal kell megfogni és ha már megszokta a gitáralapú rockzene jellemzőit (azaz kellőképpen akklimatizálódott a stílushoz), akkor remélhetőleg nyitottabbá válik az extrémebb zenék iránt és kíváncsi lesz a régi, nagynevű bandákra is.  

Az előző lemezük kapcsán reményünket fejeztük ki aziránt, hogy a csapat a következő anyagukon határozottabban teszi le a garast a metal mellett és úgy érzem, hogy ez a kívánságunk teljesült: sokkal gyakrabban dörren meg Kiss József gitárja és mintha az elektronika is némileg visszaszorult volna, azaz a rockvonal erősödött a popos hatások rovására. A dalok atmoszférája is szigorodott: a melodikus, szinte himnikus jellegű refrének ma is védjegyei a csapatnak, de karcosabb, keményebb lett az egész megszólalás. Ez részben köszönhető a sokkal hangsúlyosabb szerepet kapó, üvöltözős férfivokálnak, mely nem egy dalban egészen deathcore jelleget ölt. 

Külön figyelmet érdemelnek a dalszövegek, melyek a magyar színtéren ritkán hallható igényességgel és mélységgel szólnak a mindennapi, személyes érzéseinkről, problémáinkról. Pontosan ez a megközelítés az, melyet a fentiekben is hangsúlyoztunk: a bele- és átélhetőség, a mondanivalóval történő rajongói azonosulás lehetősége fájóan hiányzik a kortárs metalbandák számaiból. Furcsa, hogy egy magyar közönségnek zenélő magyar banda esetében örülnünk kell az anyanyelven előadott nótáknak, de a Nova Prospect esetében tényleg van okunk erre: kapásból tudnánk sorolni az értelmetlen, prozódiailag is teljesen szétcsúszott sorokat egymásra halmozó csapatokat, de a kecskeméti brigád itt sem hibázik. 

Besnyő Gabriella énekesnő előadásmódját és hangját külön érdemes kiemelni: az évek során szépen lassan, ha tetszik, a surranópályán az egyik legkarizmatikusabb és legérzékenyebb magyar énekesnővé érett. Egyik személyes kedvencemben, a B-terv című tételben pedig olyan érzelmi töltéssel énekel, hogy az tényleg lenyűgöző. 

A szomorúbb, néhol keserűbb nóták mellett a pozitívabb, életigenlőbb dalok is nagyon jól sikerültek: a Fényvihar, az álmodozós-lebegős Végtelenül vagy éppen A csillagokban mind a korong csúcspontjai. Tökéletesen kijön ezeknek a szerzeményeknek ereje, pontosan azért, mert a többi nóta kellően ellenpontozza azokat. A Túlélni pedig igazi sláger lehet: zene és szöveg tökéletes egysége valósul meg, ráadásul bitang húzása is van ennek a tételnek. 

Egy szó, mint száz: remek album lett a "Jövő kilátással", a csapat eddigi legjobbja. Nem könnyű manapság a hasonló rock/metalzenekarok helyzete, nemhogy az előrejutás, hanem a fennmaradás is gyakran lehetetlennek tűnik a visszajelzések hiányában, de a Nova Prospect pontosan az a banda, mely hozzáállásával, mondanivalójával (no meg zenéjének minőségével) a jövő nagy reménysége lehet. Remélem, megvan bennük az az erő és kitartás, mely ehhez szükségeltetik. 

9,5/10

nova_prospect_rado_norbert.jpg

Fotó: Radó Norbert

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr8314489992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Slepy 2018.12.22. 18:52:42

Inkább induljanak a dalban.

bartkozoltan 2018.12.22. 19:04:46

Csak tudnám, hogy miért vannak oda kritikusok ezért a bandáért. Egy végtelenül unalmas, érdektelen lemez ez a produkció.