Mi, emberek szeretünk nosztalgiázni. Felhőtlen gyermekkor, fiatalkori szerelmek, alkoholgőzös partik a haverokkal, barátokkal. Ezen élmények felidézése közben kellemes melegség járja át testünket/lelkünket. És mi a leghatásosabb, illetve legtökéletesebb múltidézés? A zene, természetesen.
JD Simo (Simo Band) egyenesen 1969-be repít vissza minket a korlátlan szabadság, a fülledt szexualitás, a vadkender füstjébe burkolt pszichedelia fémjelezte Woodstock-fesztivál helyszínére. Ahol a rockzene bűvöletében, szeretetben, békességben, sörtől/fűtől kábultan ünnepelve tiltakozott a háború borzalmai ellen Amerika lázadó ifjúsága. A fesztivál többek között az 500 000 önfeledten bulizó ember (rendzavarás- és botránymentes keretek között zajlott a rendezvény, engedélyezve a drogárusítást és -fogyasztást), továbbá az olyan legendás előadók, mint például Janis Joplin, Joe Cocker, The Who, Jimi Hendrix vagy Joan Baez által nyújtott zseniális produkciók miatt vált legendássá.
A korszellem hangulatát megidéző "Off At 11" JD első szólólemeze. Az album elején (Boom Boom, Out Go The Lights), úgy robban ki a hangfalakból a Chicago blues, mint egy évezredek óta kitörni készülő, dühös vulkán. A második, címadó (Off At 11) egy óriási blues/rock örömzenélés.
A tipikus, hetvenes éveket idéző lemezborító sem hazudtolja meg önmagát. Pontosan azt kapjuk, amire számítunk. A Santana, Ten Years After, Gary Moore (blues-éra) legszebb pillanatait elegyítő bemutatkozó anyagnak 2019-ben is ugyanúgy van létjogosultsága, mint volt 1969-ben az akkori békepárti, háborúellenes megmozdulásoknak, költészetnek, zenei albumoknak, koncerteknek, fesztiváloknak.
Az 1985-ben Chicagóban született 34 éves gitáros/énekes/producer a Jimi Hendrix Experience-t, BB Kinget, Lightning Hopkins-t, Hank Williams-t, valamint Howlin Wolfot nevezte meg, mint fő inspirációforrást. A Gibson gitárokkal feszítő zenész leginkább egy fiatal Gary Moore-ra emlékeztet, dalait, illetve kiállását tekintve.
Egymás után sorjáznak a blues/rock gyöngyszemek (You Need Love), az ízes, játékos gitártémák (I Got Love If You Want It), a pulzáló ritmusok (Mind Trouble). Mindezeket JD Simo egy kellemes, meleg hangzással fűszerezve játszotta fel a stúdióban.
A nyolc dalt 52 percben felvonultató "Off At 11" zárótétele (Accept) egy közel tizenhét perces, amolyan elszállós blues/rock jammelés, mely tökéletes levezetése az albumnak. Szívesen megnézném a srácot, mondjuk a paksi Gastroblues-fesztivál keretein belül. Élőben ütnek csak igazán az ilyesfajta témák, Marshall ládák árnyékában, Gibson gitárokon "siratva" a blues-t.
A lemez 2019. március 1-én jelent meg a Crows Feet Records Inc. gondozásában. Ha szereted Jimi Hendrix vagy Gary Moore blues révületeit, akkor tekerd fel a hangerőt és jammelj egyet JD Simo-val.
8,5/10
Fotó: Rick Pauline