Füleki Sándor nevéhez olyan legendás zenekarok fűződnek, mint a Leukémia, az AMD és a Mood, jelenleg pedig a 2001 óta aktív Wall Of Sleep (utolsó anyaguk kritikája ITT olvasható) és az újjáalakult AMD soraiban pengeti a súlyos riffeket.

Tavaly októberben jelent meg a Wall Of Sleep hatodik nagylemeze, a "The Road Through The Never". A kezdeti doomos irányvonaltól jelentős mértékben eltávolodtatok az idők folyamán. Ez tudatos elhatározás volt vagy egyszerűen csak így alakult?

Sokszor előjön ez a kérdés, és most is csak azt tudom mondani: a WOS már a kezdetektől fogva jóval tágabban értelmezte a doom metalt. Gondolj csak bele, már a 2004-ben napvilágot látott első korongunkon ("Slow But Not Dead") az Inside Garden Led Zep-es akusztikus/hard rockjától kezdve, a punkos The Very Same-en át az Ornaments Of Heaven komor doomjáig elég széles volt a paletta. Ez tudatos húzás részemről/részünkről: olyan muzsikát csinálunk, amit hallgatni is szeretünk, és 45 percen át reszelni vagy búslakodni unalmas lenne. Emiatt mindig igyekeztünk valamennyire változatosan elkészíteni a lemezeinket. Jómagam a '70-es évek hard rockján, '80-as évek metalján cseperedtem, ezek a hatások rendre megfigyelhetők a WOS lemezeken. Valószínű, hogy a legújabb albumunk az ügyesebb hangszerelésnek, a jobb megszólalásnak, és nem utolsósorban a profi énekesnek köszönhetően sokkal zeneibb lett - ezt hallhatod eltávolodásnak.

A "The Road Through The Never" dalszövegei milyen témákat boncolgatnak?

A dalszövegeket, mint ahogyan korábban, mindig az aktuális énekes hozta/hozza. Míg Gábor hol bibliai ihletésű, hol történelmi pátosszal átitatott szövegeket hozott, addig Csaba gyakran a mindennapokban vele megesett történeteit mesélte el. BZ más tészta: belső utazásaira invitál, ezek a szövegek sokszor nagyon mély érzelmi töltéssel bírnak, vívódásait meglepő nyíltsággal osztja meg. Szerintem BZ szövegei néha sokkal "brutálisabbak" mint a zenénk. Szorongások, útkeresés/menekülés, elszemélytelenedő világ... De erről inkább kérdezd meg majd egyszer BZ-t.

A progresszív rock vonalról érkezett Bátky Zoltán hogyan került a zenekarba? Ti kerestétek meg őt?

Nem kerestük meg, de miután jelezte, hogy őt is érdekelheti a dolog, bátorítottuk, hogy küldjön egy demót nekünk. Ugyanis amikor megüresedett az énekesi poszt, a Facebookon közzétettük, hogy frontember kerestetik. Pár komolyabb érdeklődő mellett ő is készített végül demófelvételt egy dalunkra, mellyel azonnal megvett bennünket. Ahogyan említettem korábban, a csatlakozásával a WOS zeneisége domborodott ki igazán. A dalok 80 százaléka már kész volt korábban is, egyik-másik nótára még Csaba is elkészítette a saját énekverzióit. Nagyon érdekes, hogy ugyanazok a riffek Csaba és BZ eltérő megközelítésében teljesen különböző megszólalású/értelmű dalokká váltak.

Zoltánnal együtt íródtak az új lemez dalai? 

A zenét javarészt minden lemezünkön én írtam. Ahogyan korábban minden album előtt, úgy most is a lemezanyag 80 százalékban tokkal-vonóval fel lett demózva még ének nélkül, de aztán BZ csatlakozásával olyan sokat adott hozzá az ének minden egyes dalhoz, hogy igen, mondhatjuk, hogy közösen íródtak a nóták. Tulajdonképpen a meglévő zenei alapra BZ egy-egy külön dalt írt az énektémáival. A lemez monumentális zárótétele (Fear) pedig BZ egy korábbi saját dalának ötlete alapján készült.

Az AMD-ben kisegítő jelleggel gitározol vagy állandó tagként funkcionálsz?

Kezdetben csak kisegítő jellegű beugrásnak tekintettem, afféle kalandos kitérőnek, de mára - így majd' 30 év után - újra teljes gőzzel benne vagyok. Új nótákon is dolgozom, már négy igazi oldschool HC dalt összeraktam, még akár idén új AMD-lemez is kijöhet, ha minden jól megy. Zeneileg ez egy kicsit más AMD lesz, mint Lörke dalai, mert én több metalos riffet is belecsempésztem, de csak annyira, amennyire egy Cro Mags-ben, vagy egy Suicidal Tendencies-ben hallhatsz. Ami még érdekes változás lehet, hogy én jóval egyszerűbb nótaszerkezetekben gondolkodom, mint Lörke korábbi, gyakran agyas riffjei. Az összképen azért annyira nem fog változtatni, mert a végeredményt úgyis Seza határozza meg a brutális bömbölésével.

Milyen érzés volt újra az AMD-ben játszani? Mennyire tudsz ma azonosulni a banda mondanivalójával, illetve stílusirányzatával?

A Wall Of Sleephez képest két óriási különbség van: az egyik, hogy az AMD-ben veszett nagy energiák szabadulnak el mind a színpadon, mind a nézőtéren. A másik, hogy AMD-koncerten van közönség ...

Idén januárban a Mooddal is színpadra álltál egy amolyan újjáalakuló koncert erejéig. Ennyi év távlatából milyennek látod a Mood-albumokat: van-e olyasmi, amin esetleg változtatnál?

Nagyon nagy élmény volt a Barba Negrás "második" búcsúkoncertünk. Talán ekkora szeretetet vagy rajongást a közönség részéről nem is éreztem még soha, valószínűleg ezután sem fogok. Amikor elővettük a régi dalokat, elkezdtünk próbálni, rájöttünk, hogy milyen jó kis riffeket is gyártottunk, milyen jól együttműködik a Füleki-Hegyi gitárpáros, szóval egy-két könnycseppet elmorzsoltunk. Amin változtatnék, az a lemezek hangzása. Valamiért nekünk soha nem sikerült áthozni a stúdióban lemezre azt az igazi fémkohászatot, melyet élőben műveltünk.

Az újjáalakuló koncert milyen hangulatban telt? Volt bennetek feszültség azzal kapcsolatban, hogy vajon 17 év után is meglesz-e ennek a varázsa?

Nem, azt hiszem feszültség nem volt. Arra számítottunk, hogy a velünk együtt megöregedett régi arcok eljönnek és együtt tartunk egy kis múltidézést, és ez meg is történt. A varázs, ami aznap este ott volt, az egyszeri, megismételhetetlen, és igazából csak a közönségnek köszönhető.

A DVD-kiadás mellett tervezitek-e külön a hanganyagot is megjelentetni CD-n?

Nem.

A család és a munka mellett hogy van időd és energiád ennyi különböző projektre?

Annyira nem kell szétszakadnom. A WOS már régóta afféle távkapcsolatban üzemel, az ország különböző szegleteiben élünk, évente van három-négy próbánk (leginkább a koncertek előtt húzunk bele). Nagyon sok múlik az otthoni felkészülésen, persze az élő próbákat az nem helyettesíti teljes mértékben. Lemezkészítés fázisában picit intenzívebb a közös munka, de jól mutatja, hogy milyen keveset tudunk próbálni, hogy például a "The Road..." lemezre két olyan dal is felkerült, melyet együtt sohasem játszottunk el a felvétel előtt.

Az AMD majdnem hasonlóan működik: vannak intenzívebb időszakok, akkor többet gyakorolunk együtt, de sajnos egyik zenekar sem arról szól, hogy megállás nélkül turnézunk.

Milyen zenéket hallgatsz mostanság? 

Nem is tudom, mik jelentek meg az utóbbi években... A szokásos régi albumokat, melyeken szocializálódtam. Sabbath, Scorpions, Led Zeppelin. A fiam nagy Kiss-rajongó, szóval miatta most többet pörög az is.

A Wall Of Sleep underground státusza kielégítő-e számodra vagy ennél többet szeretnél kihozni a zenekarból?

Sajnos ebből nem nagyon tudunk igazán többet kihozni. Nem mondom hogy kimaxoltuk, mert kicsit több munkával lehetne több koncert, erősebb közösségi média, Facebook, mittudomén... jelenlét, de nagyjából ennyi van ebben a bandában.

Mik a terveid a jövőre nézve?

2019 év végére / 2020 elejére új AMD-lemez, aztán nekiállunk új WOS-nótáknak is.

Sanyi, köszönjük hogy időt szakítottál ránk!

Wall Of Sleep és AMD koncertdátumok:

• április 12. Wall of Sleep, Esztergom, Sportalsó: FB-esemény 
• április 20. A.M.D, Szombathely, Végállomás: FB-esemény 
• április 26. A.M.D. Budapest, Dürer: FB-esemény 
• május 3. Wall of Sleep, Budapest, Dürer: FB-esemény  
• július 12. Wall of Sleep, Dunaújváros, Rockmaraton: FB-esemény  
• november 1. Wall of Sleep, Győr, Beton (esemény később)
• november 2. Wall of Sleep, Sopron, Hangár: FB-esemény 

Fotók: Máté Éva, Zenefestő