E-L-R – Mænad (2019)

2019. október 09. - Chloroform Girl

e-l-r_maenad_coverartwork_800.jpg

Míg a laikusok az erőszakkal és az agresszióval hajlamosak összekötni a rockzenét, mi azonban tudjuk, hogy ennél lényegesen többről van itt szó. Ennek ellenére szerintem nem csak a magam nevében beszélek, ha azt mondom, a rockzenei műfajokban első sorban mégis csak valamiféle feszültséglevezetést látok manifesztálódni. 

Bár erről elsőre könnyen a tányérokat falhoz vágós, motorbőgetős, vagy hogy a klasszikusoknál maradjunk, szállodaszétverős megoldásokra asszociál az ember, a rockzene sok olyan alternatívát ajánl a feszültség levezetésére, amely sokkal inkább a meditáció, a gyógyteák (vagy egyéb békés szerek) és a zarándoklatok világára emlékeztet.

Ebbe a sorba illik bele a svájci származású trió, az E-L-R munkássága is. A 2016-ban alakult zenekar a saját zenéjét hipnotikus és atmoszferikus metalként aposztrofálja és a szeptember 27-én megjelent, "Mænad" névre hallgató lemeze alapján ez a kategorizálás abszolút megállja a helyét. A lehető legjobb választás egy olyan kritikusnak, aki munka után szokott nekiállni a kitárgyalásra váró anyagot meghallgatni. Ezzel a lemezzel ugyanis az élhetetlen kollégák, lehetetlen követelések, kényelmetlen cipők és a forgalomban garázdálkodó szociopaták szorongatása után nem kell még zabolátlan ritmusképletekkel, dobhártyaszaggató vokálokkal és gerincvelőt felspulnizó szólókkal is bíbelődnöm.

Ehelyett ügyesen kevert atmoszferikus zajok, visszafogottan kevert hangszerek, éteri, higgadt vokálok, és különböző, természetet idéző effektek várnak, amikor kinyitom a laptopomat egy kis kritikaíráshoz. A svájci banda egyértelműen nem a bajkeverős szex, drogok, rock and roll vonalat erősíti. Dalaik nem felpörgetik, sokkal inkább elringatják az ember agyát. Ahhoz képest, hogy három ember felel a zenéért, a hangzás meglehetősen színes - valószínűleg azért, mert a hangszerek mellett meglepően nagy arányban kaptak szerepet a különböző effektek.

A jó zene, ha akarja, szöveg nélkül is képes átadni a mondanivalóját; ha nem is túl nagy felbontásban, de legalább a hangulatokról, érzelmekről, légkörről kapunk egy képet. Esetünkben már az albumnyitó Glancing Limbs monoton zúgásból kibontakozó atmoszférájából határozottan természeti képek tűntek fel a belső szemeim előtt. És nem a Burzum jeges, csontvázakkal szegélyezett hegyi ösvényeire kell itt gondolni. Sokkal inkább egy erdei kisházban eltöltött csillagnézős, tűz mellett ücsörgős, elmerengős nyáréjszakára.

A természet a legtöbb, a világ rezdüléseire fogékony emberben valami megmagyarázhatatlan békességérzetet kelt. Nem véletlen, hogy a legtöbb meditációs CD valamilyen természeti témából merít; ritkán látni a hanglemezboltokban „A nagyváros hangjai”, „Napnyugta az építkezésen”, vagy „Ekhók egy mélygarázsból” című műveket. Nem véletlen tehát, hogy az E-L-R sem az urbánus témák fele veszi az irányt.

Hipnotikus dobok, végtelenül kimért tempó, elnyújtott, vissza-visszatérő, egyszerű riffek; mintha egy kacsázó kavics verne hullámokat a hangzás taván. A Mænad olyan, mint egy zenei Rorschach-teszt; nem beszélnek sokat, javarészt a hangszerek által hagyott tintafoltokra és a képzeletünkre van bízva a hordozott jelentés. Az Above The Mountains There Is Light repetitív, kéthangos basszusgitáros intrója, és a háttérbe kevert zörejek például bennem egy erdei kulcsosház hintaszékében ringatózó csillagnézés érzetét keltik.

Az egyetlen pont, ahol sikerült kizökkenteniük, az az Ambrosia volt. Bár zeneileg egyáltalán nem lóg ki az album profiljából, sőt, itt még egy kis zongorával is megleptek, ennél a dalnál úgy döntöttek, hogy a korábban használt természeti effektek (susogó fű, tengerzúgás, tűzpattogás) helyett suttogással alapozzák meg az atmoszférát. Tudom, hogy ez a kérdés sokakat megoszt, de én az emberiség azon táborát erősítem, akiket a világból ki lehet kergetni az ASMR-ral. Az egyik tinédzserkori kedvenc albumomon például szerepel egy olyan szám, ahol némi dzsesszkísérettel végighallgathatjuk, ahogy egy kliens meglepően beteg módon a magáévá tesz, majd fejbelő egy prostituáltat, és bár elsőre kissé felzaklatónak találtam a darabot, a diszkomfortérzetem a közelében se volt annak, mint amikor valaki sztereóban a fülembe suttog.

Az albumot hallgatva felmerült bennem, hogy persze ez nagyon kellemes zene, de hogy is került hozzám? Amikor legutóbb néztem, a blogon rockzenével foglalkoztunk. Ne aggódjunk, aki torzított gitárokra és dobpüfölésre vágyik, az sem megy haza üres kézzel. Az E-L-R ugyanis olyan ügyesen szőtte bele a rock- és metalzenei attribútumokat dalaiba, hogy azok egyáltalán nem vesztik el meditatív jellegüket.

Amikor komolyabban a hangszerek közé csapnak, akkor leginkább a kétezres évek gótikus rockját idézik, legalábbis a Devotee riffjei abszolút ebbe a korszakba repítettek vissza. Az ének helyett pedig szinte szavalásba hajló Lunar Nights instrumentális szekciója sem teketóriázik; ha el-elhaló női ének helyett a jó öreg arcfestéses-szegecses károgás szólalna meg, biztos lennék benne, hogy egy post-black albumot hallgatok.

A vokál nem a dalszövegekre helyezte a hangsúlyt. A szövegek, akárcsak az album többi eleme, természeti jelenségek körül forognak, de van, hogy az ének csak kitartott hangokként valósul meg. Az énekesnők hangja erős és tiszta, a többszólamú vokálok pedig egészen földöntúli, hátborzongató hatást keltenek, de nem olyan olcsó módon, mint a szimfonikus metal által agyonhasznált szintetizátoros kóruseffektek. A dalok elringatóak, meditatívak, sok ismétlődő elemmel dolgoznak. Ez utóbbi itt jól működik, valami sekély révületbe küldik az embert, mint egyfajta rituálé. Ha nem is a tudatalattiba, de valahova a tudat szuterénjének magasságába.

8,5/10

e-l-r_2019_4343-colour_800.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2515211310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.