Folytatjuk a hazai metal underground színtér különböző (sajtós és kiadós) szereplőit bemutató sorozatunkat (a korábbi két cikk ITT és ITT olvasható). A harmadik részben a 2016-ban indult Headcrusher underground zenei magazin főszerkesztőjét, Kun Attilát kerestük meg kérdéseinkkel. A csináld-magad tévéadás kifejezetten a magyar földalatti metalszcénára fókuszál és ma az egyedüli ilyen jellegű rendszeres adás Magyarországon.

Szia Attila! Lassan négyéves lesz a Headcrusher videós rockmagazin. Ezalatt tizenhat adás látott napvilágot, de ahogy néztem, nálatok is rendesen működik a forgóajtó, azaz gyakran változik a szerkesztőgárda, gyakorlatilag te maradtál mára az egyetlen állandó alapítótag. Mennyire probléma ez nálatok és hogyan próbáljátok ezt megoldani?

Helló, üdvözlöm a Rozsdagyár követőit! Igen, jövőre már negyedik éve lesz, hogy elindult az adás. Egészen pontosan ketten vagyunk a kezdetektől a műsorban, a két alapító: Fige Sándor, alias Necrovideo és jómagam. Mint egy zenekarhoz, úgy egy ilyen csináld-magad felfogású adáshoz is elég nehéz megtalálni a megfelelő társakat, akik magukénak érzik a dolgot és szeretnének is részesei lenni a történéseknek. Szinte törvényszerű volt, hogy az évek alatt cserélődtek a tagok az adásban, hiszen idővel mindenkinél más és más vette át a prioritást.

Kérlek, mesélj arról, hogy hogyan indultatok! Miért pont a videós formátum mellett döntöttetek?

Egy ilyen videoadás gondolata már évekkel korábban az eszembe jutott, de akkor nem találtam megfelelő arcot, aki jártas a számítógépek és a képrögzítés világában, és éli is ezt a zenét… akivel esetleg elindulhatna egy ilyen történet. Évek teltek el, mire egyszer csak összefutottunk Necrovideoval és egy sörözést követően egyesítettük erőinket. Nem a szereplési vágy hajtott minket, hanem az, hogy teret, azaz megjelenési formát adjunk az általunk favorizált zenéknek.

Van egyfajta Headbangers Ball hangulata a műsornak: ez tudatos döntés volt vagy egyszerűen csak így alakult? Gondolom, nálatok is abszolút alaphatás volt anno a legendás MTV-s magazin.

Ezt már másoktól is hallottam és nagyon megtisztelő számunkra ez az összehasonlítás, de ne felejtsük el, hogy a HB egy profi TV-adás volt az akkori legnézettebb zenei adón, mi pedig egy amatőr próbálkozás vagyunk, ahogy korábban említettem, a csináld-magad szellemében. Igen, anno az országban legelőször Debrecenben indult el az első kábeltévés szolgáltatás a néhai Super és Sky Channel formájában. A Superen láttunk elsőnek ilyen műsort a Power Hour képében, rögtön utána pedig jött a Music TV-n a Headbangers Ball. Durva, de ennek már több mint 30 éve.

A Headcrusher nevében is viseli az undergroundot. Miért erre a színtérre fókuszáltok, illetve van-e tervben a stílusbeli bővítés? Mi az, ami különleges érték az undergroundban?

Vannak kedvenceink a mainstream zenék világából is, de túlnyomórészt underground bandákat hallgatunk, így adta magát a dolog, hogy ezekről szóljon a műsor. Bár nem magunknak készítjük az adást, kikerülhetetlen, hogy az valahol tükrözze az ízlésvilágunkat. Úgy gondolom, az első vonalas előadóknak már nem kell reklám, viszont az ismeretlenebb kisebb zenekarok is megérdemlik a támogatást. Természetesen, ha van lehetőség és alkalom, akkor nekünk a megtiszteltetés, hogy mikrofonunk végre kaphatunk olyan élő legendát, mint például a 15. adásban Steve „Zetro” Souzát. Az underground stílusoktól függetlenül akkor jó, ha őszinte és kompromisszumoktól mentes. Számomra ez az érték benne.

Hogyan látod a magyar metal undergroundot (gondolok itt a bandák színvonalára, a színtér különböző szereplői /online magazinok, koncertszervezők, zenekarok, rajongók/ közötti összetartásra vagy széthúzásra)?

Szerintem van jó pár hazai próbálkozás, mely nemzetközi szinten is megállja a helyét. Vannak ismert és elismert bandáink és örömmel látom, hogy pár hazai kis földalatti kiadó is életben tartja az underground lángját itthon. Online felületeket keveset követek, de tudok a létezésükről, viszont a hazai fanzinok világát folyamatosan követem, minden új megjelenésről be is számolunk az adásban. Van itthon jó pár szervező arc, a fővárosban gyakorlatilag már túltengés is van koncertfronton, ami jó, de már valahol rossz is egyben, mert anyagilag lekövethetetlen a folyamatos koncertre járás… Itthon az összetartásra is van sok példa, de én még mindig rengeteg széthúzást látok, gondolok itt olyanra, amikor volt zenésztársak egymást fikázzák/fúrják.

Te mikor és hogyan ismerkedtél meg a metallal? Minden elkötelezett metalrajongó emlékszik ezekre a dolgokra, mert ez bennragad az emberben. Nálad hogyan történt a dolog?

A ’80-as évek végén 11 évesen találkoztam legelőször a metalzenével. Idősebb haverokkal másolt magnókazettákon hallgattuk az olyan bandákat mint például a Grave Digger, a Helloween, a Running Wild vagy a Venom. Így indult a dolog anno, ami a mai napig is tart nálam.

Hogyan választjátok ki a műsorba kerülő bandákat és zenéket? Ti keresitek meg őket vagy már egyfajta megtiszteltetés szerepelni az adásrészekben, ezért már ők előre felveszik veletek a kapcsolatot?

Többségében mi keressük meg az adott bandákat egy-egy interjú lehetőségével, de van olyan is, hogy jelentkeznek a csapatok, hogy szeretnének szerepelni a műsorban. Lehetőségeink szerint igyekszünk lehetőséget biztosítani mindenkinek, de persze szelektálnunk is kell. Figyelemmel kísérjük a helyi, azaz a debreceni koncerteket, illetve alkalomadtán a fővárosi földalatti világba is elmerülünk, ahogy időnk engedi.

Tizenhat adás nem kevés: mennyire bírjátok szusszal a munka, magánélet mellett? Mennyire kell beleszakadni a Headcrusher készítésébe?

Átlag kéthavonta érkezik egy-egy újabb adás, de van néha, hogy csak később, némileg több idő alatt áll össze egy-egy rész. A munka és a család mellett nem egyszerű, de mivel fontos számunkra a műsor, igyekszünk minél több időt és energiát ráfordítani. Én személy szerint mindent ennek rendelek alá. A legnagyobb feladat Necrovideo vállát nyomja, mert ő az adás egyszemélyes technikai személyzete, operatőr, vágó, szerkesztő és technikus is egyben.

Van-e tervbe véve bármiféle változtatás a jövőre nézvést vagy ez a formátum most már egyfajta védjegyetekként állandósul? Van-e fejlődési lehetőség, illetve ti mit szeretnétek még megvalósítani?

Nagy változásokat nem tervezünk. Ahogy eddig is, ezután is az interjúk adják egy-egy rész alapját és ezek egészülnek ki a zenekari ajánlókkal. Egy ideje szándékosan maradtak el a koncertajánlóink, ezek valószínűleg visszatérnek majd a korábbitól egy eltérő formában. Tervben van, hogy az adás intrójának képi világa kap egy új verziót majd a későbbiekben.

Gondolom, van olyan banda, akivel nagyon szeretnél interjút készíteni, de eddig még nem jött össze.

Van pár csapat, akik még talonban vannak, mert nem jött még ki a lépés, hogy szerepeljenek nálunk. Idővel mindenki sorra kerül majd remélhetőleg.

Utolsó kérdés: melyik három zenekar a személyes kedvenced, illetve melyik az a három metalalbum, mely nélkül nem tudnád elképzelni az életed vagy magát a műfajt?

Csak három személyes kedvencet kiragadni nagyon nehéz. Mondjuk, akkor legyen az Evergrey, a Tormentor és a Bathory. Három alap lemez pedig a Mayhem "De Mysteriis Dom Sathanas", a Kreator "Pleasure To Kill" és a Death "Human" anyagai, de rengeteget tudnék még sorolni.

Köszönjük a válaszaidat és sok sikert kívánunk a Headcrusher teljes stábjának!

Mi köszönjük szépen a lehetőséget!