ANGERSEED - Interjú Mányák Péterrel

2020. január 11. - chris576

promo-2.jpg

A debreceni death metal formáció, az Angerseed nemrégiben jelentkezett új EP-vel (kritikánk ITT olvasható): ennek apropójaként kerestük meg a banda énekesét, Mányák Pétert, aki bőséges információval látott el bennünket és az olvasókat.

Szia! Ha nem haragszol, először a Carbon Cage-éra felől szeretnélek faggatni. Milyen emlékeid vannak azokról az időkről? Miért távoztál a zenekarból anno?

Üdvözlet Neked és az olvasóknak! Nyugodtan kezdhetjük a Carbon Cage-sztorival, rengeteget tudnék beszélni azokról az időkről is. Nekem nagyon jó emlékeim vannak arról az időszakról, nagyon fiatal voltam, 19 éves, amikor elindult a banda. Előtte volt egy kis amatőr zenekarom, mellyel összesen tíz koncertet nyomtunk le, utána egyből mélyvíz volt a Carbon, hiszen régebbi, nagyon rutinos és profi zenészek játszottak a zenekarban és én voltam egyedül zöldfülű úgymond. De relatíve hamar belejöttem és magamra vállaltam a teljes körű szervezést például, melyet azóta is szünet nélkül művelek.

Egy egészen más éra volt még az, nagyon más volt a szellemiség, irtózatosan mentek a bulik, kirobbanó sikere volt a bandának és tényleg nagyon érdekes zenét játszottunk. A Carbon Cage nem volt igazából death metal zeneileg, egészen más forrásokból táplálkozott, de az énekkel együtt igen brutál és sötét hatása volt. Csináltunk három országos turnét, részt vettünk nagyobb tehetségkutatókban, melyeket rendre meg is nyertünk és ezer dolog történt még három év alatt, szóval nagyon sokat lehetne mesélni róla. Sajnos a végén zeneileg már teljesen eltávolodtunk egymástól, én továbbra is durva, sőt, durvább zenét szerettem volna csinálni, a zenészek viszont egy egész más irányba indultak el, így '98 elején kikerültem a bandából. Ők utána próbálkoztak több énekessel is, de koncertig nem jutottak el, én pedig megcsináltam az első Neochrome-sztorit, mellyel egy éven át koncerteztem.

Utána összeállt újra a Carbon, de már egy más ritmusszekcióval és egy egészen másféle vonallal, de egyetlen koncert után szétmentünk újra. Utána jött számomra a black/death metalos Neochrome, majd az Angerseed története. A Carbon Cage sztorinak 1000%, hogy nem lesz folytatása, de már a húszéves évfordulóra agyaltam dolgokon, melyek végül időhiány miatt nem is indultak el. Jövőre pedig huszonöt éves a "Tükörkép" demo/EP, én szeretném végre összeszedni és kiadni/kiadatni a régi anyagokat, ezzel méltó emléket állítani a bandának. Sajnos különböző okok miatt nem minden régi tag pártolja ezt a dolgot, amit nem igazán tudok hova tenni, így jelenleg leginkább sehogy nem áll a történet...

Később aztán a Neochrome nevű bandában énekeltél, ám velük szintén megszakadt az együttműködés. Ott mi volt a probléma?

A Neochrome-ot én alapítottam és mint írtam, a black/death vonalas verzió már a második nekifutás volt, sőt, igazából már a harmadik, mert volt egy felállás, mely koncertig sem jutott el. Az első komolyabb verzió egyfajta death metal hatású extrém metal volt inkább, nem mellesleg elég nagy sikerrel futott egy éven át, de azután két tag is átment az akkor megújuló Replikába és vége is lett a dolognak. Ezután volt egy fél éves próbálkozás új tagokkal (ami full death metal lett volna), majd újra a Carbon fél évig és ezután jött az újabb Neochrome.

Az egy nagyon jól sikerült történet volt, ezt már teljességgel a magaménak tudtam érezni, nagyon együtt voltunk emberileg és zeneileg is, de azután elindultak a tagcserék és a zenei változások is. 2007-ben eljutottunk egy olyan zenei pontra, mely nekem már nem volt annyira tetszetős, emberileg sem éreztem már jól magam, ezért 2007 őszén úgymond felfüggesztettem a zenekar tevékenységét. Úgy gondoltam, hogy megcsinálom közben az Angerseedet projektjelleggel és utána majd meglátjuk, de a többiek folytatták nélkülem ugyanazon a néven, aminek nem igazán örültem akkor és sok egyéb fura dolog is történt utána. Később nevet változtattak és nemrégen sikerült is megbeszélni az akkor történtek nagy részét, de nem jó szívvel emlékszem vissza az utolsó egy évünkre. De a 2001 és 2006 közti időszak nagyon kedves számomra, sosem tagadom meg a múltamat, különben jelenem és jövőm sem lenne.

Az Angerseed viszont már teljes mértékben úgymond a saját zenekarod. Gondolom az irányítás nagyrészt a te kezedben van.

Valóban így van, mindkét állítás igaz. Az Angerseed története elég érdekesen indult. Az Angerseed kifejezés, mint számcím már 2002 óta létezett, akkoriban a Neochrome nevet erre szerettem volna lecserélni, de le lettem szavazva. Onnantól kezdve mindig mondogattam, hogy majd egyszer lesz egy ilyen bandám és végül így is lett. Említettem, hogy eleinte projektként kezeltem a dolgot, de hamar első számú tevékenység lett belőle. Ez már 101 százalékosan az én szörnyszülöttem, de ez nyilván nem azt jelenti, hogy egyszemélyes zenekar lenne vagy ilyesmi. A mindenkori tagok ugyanolyan szerves részei a zenekarnak a szememben, mint én magam, de nyilván én vagyok az állandó központi figura a sztoriban, ha lehet ilyet mondani. Az irányítás egyértelműen a kezemben van és ez így is fog maradni, nagyon óvatos vagyok most már minden téren. Elég sok sötét dolog történt az utóbbi években, ami még jobban arra sarkall, hogy minden szál a kezemben fusson össze és szilárd kézzel tartsam a gyeplőt.

Légy szíves mesélj nekünk az Angerseed eddigi pályafutásával kapcsolatos mérföldkövekről, sztorikról, illetve élményekről!

Ha csak az elmúlt 11-12 évről beszélnék, már akkor is hetekig tartana, az elmúlt közel 30 évet meg elkezdeni sem lenne érdemes, csak ha lenne egy egész évetek rá. Olyan mennyiségű élményhalmaz meg anyag van, hogy az téboly. Rengeteg jó élményem volt már és nyilván sok negatív tapasztalat is kijutott már, főleg az Angerseed sztoriban. 2008 végétől, az első koncerttől számítom a zenekar konkrét létezését, eleddig több, mint 150 bulit letoltunk, és sok tagcserén vagyunk túl. Nagyon jó időszakok változtak a kevésbé jókkal, számomra kedves tagok váltakoztak a számomra finoman szólva egyáltalán nem kedves tagokkal és mérföldkő is rengeteg volt. Talán majd egyszer egy könyvben megírom, amit már fontolgatok egy ideje, de nagyon hosszú időt venne igénybe, így várok még vagy 30 évet. Konkrétan semmit sem akarnék kiemelni ebből a sok évből, annyi különféle őrült sztorim van.

Milyen visszajelzések érkeztek eddig az új EP-vel kapcsolatban? Ti mennyire vagytok elégedettek az anyaggal: van-e olyan, amit nem sikerült megvalósítani, esetleg olyan, amin utólag már változtatnátok?

Egy újabb kérdés, melyre megint nagyon hosszan lehetne válaszolni. Nyilván egészen máshogy látja egy lemez életét a zenekar, mely elkészíti az anyagot és látja a folyamatot - az egész metódust, ahogy születnek a dalok, a felvételt és minden részletet. Természetesen nagyon sok mindenen tudnánk és akarnánk már változtatni utólag, de akkor és ott elvileg és gyakorlatilag is majdnem mindent sikerült maradéktalanul megvalósítani, amit terveztünk, néhány apróbb dolgot leszámítva, melyek nem is voltak annyira lényegesek. Ez így természetes, idővel máshogy értékeli egy zenekar a művét.

Mivel év végén jelent meg az anyag, akkor kezdtük el promózni, így tavaly már nem túl sok minden történt vele. Viszont most már jönnek a kritikák és az elismerések, eddig nagyon pozitívak, egyedül azt sajnálom, hogy az év végi lemezlistákról lecsúsztunk. De öröm az ürömben, hogy de többen is írták, hogy ha hamarabb jelent volna meg, akkor biztos rajta lettünk volna az éves listájukon. Szóval eddig maximálisan pozitív minden és remélem, hogy így is marad. Ami az előző lemeznél elmaradt sok tényező együttállása miatt, azt most duplán bepótoljuk.

A Fragile Patterns című dalban magyar nyelven is énekelsz pár sort. Véleményem szerint az a rész annyira jól passzol a zenétekhez, hogy én a következő lemezen ezt még jobban kidomborítanám.

Ahogy azt sejtettem is, elég sok helyről megkaptuk már, hogy nagyon erőteljes ez a része a lemeznek. Sokan egyenesen azt tanácsolták, hogy át kéne állnunk magyarra, persze ez nem fog megtörténni, de szeretnék belecsempészni hasonló kis unikumokat a dalokba a jövőben is. Amúgy érdekessége a szövegnek, hogy elég régen, '98 körül írtam, de nem jelent meg sehol eddig. Ha már itt tartunk, a lemezen több szöveg is régebbi, kiadatlan magyar szövegeimből indult ki, nagyon örülök, hogy végre felhasználhattam őket - ez a módszer amúgy nehezebb, mint teljesen új szöveget írni. Szeretem a Fragile magyar szövegét, így ordibálva nagyon ütős, de amúgy a mélyebb hörgéshez nem illik a magyar nyelv szerintem. Szóval amúgy várható még a jövőben hasonló megmozdulás, konkrét terveim is vannak már e téren.

Gondolom, már lerágott csont, de azért én is rákérdezek: miért nem teljes nagylemezként jelent meg a "Forever Burning Hatred"?

Az, hogy EP-nek nevezzük, pedig elég terjedelmes lett, az egy érdekes kis csavar, ami amúgy promóciós szempontból sem egy rossz húzás, hiszen mindenkinek felkelti a figyelmét és rákérdez. De amúgy a története ennek az, hogy már régóta megvolt a terv ezen EP-re, de ahogy telt az idő, mindig csaptunk hozzá egy-egy dalt, aztán egy intrót, egy bónuszdalt... és mivel már megvan a következő lemez koncepciója is, nem akartuk megborítani az előre eltervezett sort, így meghagytuk EP-nek. Összességében, ha nem számítjuk az intrót és a bónuszdalt, mely egy régebbi dal újraértelmezett változata, akkor öt dal és fél óra körül megáll a történet, ami mondjuk a mai világban még mindig lemezhosszúságú. De ezek után már úgy gondoltuk, hogy ha már ilyen sokáig nem adtunk ki anyagot, akkor legyen jó hosszú és különben is, a leendő nagylemezt még sokkal profibbra és kerekebbre szeretnénk majd venni. De amúgy mindegy is, hogy ki minek nevezi, mi elégedettek vagyunk vele és jól sült el minden, csakis ez a lényeg.  

Kérlek, mondj pár szót az EP-n szereplő dalok szövegeiről!

A dalok szövegeiről tudnék a leghosszabban beszélni, fontosnak is tartottam, hogy a lemezbe beletegyünk egy kis összefoglaló szöveget a dalok általános mondanivalójáról. Alapvetően annyit szeretnék elmondani, hogy a szövegeim mindig értelmezhetőek egy-egy konkrét esetre, személyre vagy jellemre, szituációra, de ugyanakkor általánosan és univerzálisan is kivetíthető elég sok mindenre és mindenkire. Mondtam már, hogy elég sok emberben hatalmasat kellett csalódnunk az elmúlt időszakban, így felettébb negatívan látjuk az emberi jellem alakulását modern világunkban, főleg a fiatal generációk kapcsán. Ez persze rengeteg tényezőtől függ és sok minden alakít rajta, de ez van benne a dalokban, tehát nagyon személyes egyrészt, másrészt nagyon is általános. Úgy érzem, hogy nagyon sok mindent kiírtam most magamból ezzel a lemezzel, és szeretném azt gondolni, hogy sokan elolvassák majd a szövegeket, de ha nem, akkor is legalább kiírtam magamból sok keserű érzést. Ha pedig ezekhez valaki tud kapcsolódni, az nekem a hab a tortán.

Mik a terveitek a közeljövőre nézve?

Rengeteg tervünk van... Tavasszal elég érdekes újdonságokkal fogunk jönni, utána pedig beindul a koncertezés, de addig is ezerrel promózzuk a lemezt. A nyár végéig kevesebb koncert lesz, ősztől viszont belehúzunk és jövőre tervezzük a nagyon intenzív koncertezést. Hamarosan el is kezdjük írni a új nagylemez anyagát, hogy ne kelljen majd semmivel kapkodni a jövőben. Az EP-ből igyekszünk mindent kihozni, reméljük, hogy az anyag eljut sok emberhez és szeretnénk minél több underground rajongóval találkozni a bulikon.

Zárszóként nem lehetne mást mondani, minthogy tartsatok ki az underground zenék mellett és kövessetek minket! Köszönjük szépen az interjút, üdvözlet nektek és az olvasóknak, sokáig éljen az underground!

Péter, köszönjük az interjút!

promo-6.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr8315403660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.