Rozsdagyár

SURGICAL STRIKE - Part Of A Sick World (2020)

2020. január 31. - Mr.Zoom

surgical-strike-part-of-a-sick-world-01.jpg

Néhány héttel ezelőtt írtam a nyolcvanas évekbeli thrashbandák nyomán haladó, padeborni Toxic Trap lemezéről, amely dallamos riffekben bővelkedő, hamisítatlan old school anyagot tartalmazott, és megjegyeztem, hogy szinte megmosolyogtat a régi időket idéző hangulata, hiszen ma már az ilyen klasszikus cséphadarások kiveszőben vannak, de most be kell látnom, ez a megállapítás kissé elhamarkodott volt. Hiszen egy hónap sem telt el, és máris itt egy újabb gyöngyszem a német thrash kiapadhatatlan bűvös szelencéjéből, mégpedig a hannoveri Surgical Strike jóvoltából.

Érdekes a zenekar története, hiszen még 1993-ban alakultak, s mint szépreményű, feltörekvő fiatalok készítették el első demóikat, az akkoriban sikeres német bandák (Kreator, Destruction) irányvonalát követve, ezekkel azonban nem sikerült komoly érdeklődést felkelteniük, így nagylemezük sem készült.  Három év próbálkozás után 1996-ban feloszlottak. Hosszúra nyúlt szünet következett, majd 2014-ben újra összeálltak, és 2016-ban adták ki a bemutatkozó EP-t, aminek „V-VI-VII” lett a címe. Idén, azaz 2020 január 24-én, egészen pontosan 27 évvel a megalakulás után végre megszületett az együttes nagylemeze, melyről annyit álmodtak egykor. Emberfeletti türelem és kitartás nélkül ez nem jöhetett volna létre!

Ha a thrash kedvelői a naptárra néznek, akkor azt látják, hogy még csak január vége van, de már megjelent a Bonded anyaga, kint van az új Annihilator lemez, és itt a "Part Of a Sick World", vagyis minimum három komoly produktumot már jegyezhettünk. Hogy ezek közül melyik a jobb, nehéz lenne eldönteni, annyi bizonyos, hogy a németek semmiben nem maradnak el Jeff Waters-ék mögött!

A hannoverieknél irgalmatlanul tolja Moritz Menke a lábgépet, és a karjai sem tétlenkednek, az egyik legjobb kortárs dobost ismerhettem meg benne. Kreatív és kíméletlenül pontos (csakis fejhallgatón érdemes fülelni a szaggatását), de a gitáros kollégák sem zöldfülű kezdők mellette. Talán nem érik el Jeff Waters szintjét, aki mégis az egyik legjobb ebben a műfajban, de gyönyörű, dallamos, magához ölelő szólókat nyomatnak, tehát zenei téren abszolút minden rendben van (a Confrontation című tétel szólóinál adtam meg magam és borultam térdre … ez kész!).

Az énekes, Jens Albert lehet itt egy vízválasztó ember, mert - akárcsak Jeff Waters - ő sem annyira erőteljes torok. A "Surgical Strike" komplex, technikás témáihoz talán jobban illene egy nagyobb hangterjedelmű énekes, még akkor is, ha maga a hangszín és a hangerő is tökéletesen rendben van. Egy árnyalatnyival dallamosabb énekkel jobban tudnék örülni ennek a lemeznek, amely így is feltehetően az év egyik legszebb meglepetése marad számomra.  Hiszen őszintén valljuk be, ilyen színvonalra egy futottak még kategóriás, korosodóban lévő csapattól nem igazán számíthattunk.

További nagy piros pont a zenekar alapvetően kritikus szemléletéért is jár, mert ha közelebbről megnézzük, miről szólnak szövegeik, kiderül, hogy világlátásuk reális, nem hagyják magukat megvezetni sem a multik, sem a média különböző orgánumai által. Maga a lemezcím is erre utal, de érdemes megtekinteni a 2016-os EP-hez készített Shithouse Propagandha videót, az is sokat elárul róluk. Egy politizáló brigádról beszélhetünk tehát, akik nem rejtik véka alá véleményüket a nekik nem tetsző dolgokkal kapcsolatban, és sajnos ilyenekből akad bőven.

Néhány számcím, amely az aktuális társadalmi problémákra reagál: Lambs To The Slaughter, Politicians, Conspiracy, Sorrow of War. Ezek gyors, pergőtűzszerű, fejbólintásra ösztökélő tételek, egyetlen lassú darálás vagy balladisztikus darab nincs az egész lemezen. Energiától duzzadó, szókimondó, teljesen öntörvényű kis csapatot alkotnak a hannoveriek, őszintén remélem, nem ez marad az első és egyben utolsó albumuk.Annyi a remek szerzemény, hogy nehéz eldöntenem, melyiket nevezzem meg a jobbak között.

Egyenletes színvonalú, klasszikus thrash metal, a rozsdásabb kivitelezésű énekkel, kicsit a Soulfly irányába hajlik, miközben az alapokat a régi nagy germán hordák fektették le. A technikás, elképesztően sűrű dobolást kedvelő zenehallgatók számára kötelező! Ha valaki esetleg azt gondolta, a németek nem tudnak minőségi cuccot összehozni ebben a műfajban, akkor itt van a cáfolat. Hannover már felírta magát a rockzene térképére a Scorpions és a Victory révén, ha kicsit késve is, de érdemes megtanulni ezt a nevet is: Surgical Strike. Tagjai: Marcelo Vasquez Rocha - gitár, Frank Ruhnke - gitár, Florian Seybecke - basszusgitár, Moritz Menke - dob, Jens Albert - ének.

9/10

carsten_brand.jpg

 Fotó: Carsten Brand

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr1415427720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Slepy 2020.01.31. 15:19:17

"Ha a thrash kedvelői a naptárra néznek, akkor azt látják, hogy még csak január vége van, de már megjelent a Bonded anyaga, kint van az új Annihilator lemez, és itt a "Part Of a Sick World", vagyis minimum három komoly produktumot már jegyezhettünk."

Sőt már itt van a küszöbön a Testament új cucca is.
süti beállítások módosítása