CANDLEMASS - The Pendulum EP (2020)

2020. április 11. - chris576

90632545_10156762941556433_2987138969705119744_o.jpg

A svéd doom metal királyok sokban hasonlítanak az egyik legnagyobb példaképükként számon tartott formációra, a Black Sabbath-ra. A Candlemass számos tagcserét megélt, különböző énekesekkel korszakokra bontott pályafutása során az alapító basszusgitáros, Leif Edling is mindvégig kitartott a zenekara mellett, sosem hagyta el a süllyedő hajót, akárcsak a Sabbath-ban Tony Iommi.

Edling a Candlemass mellett más projektekbe is belevágott: Abstract Algebra, Krux, Avatarium (előző három anyaguk kritikája ITT, ITT és ITT található), The Doomsday Kingdom (lemezkritika ITT). Elkötelezett élharcosa a doom metalnak; kissé szégyellem is magam, amiért nem válogattam bele a tavalyi Top 10-es összeállításomba (cikkünk ITT olvasható). További Sabbath-párhuzam: a 2019-ben megjelent Candlemass-albumon (kritika ITT) a mester, Tony Iommi is szólózik az egyik dalban (The Great Octopus).

Aztán újabb kapcsolódási pontként szolgál a csapat legújabb EP-je, melyen a BS-hatások nem csak stílusbeli, hanem egyértelmű utánérzések formájában is megfogalmazódnak. A lemezt nyitó címadó tétel, a The Pendulum fő riffje például a Symptom Of The Universe című Sabs-dalra hasonlít, a második Snakes Of Goliath pedig az Electric Funeral témáját juttatja az eszembe. Ezek az utalások már túllépnek egy bizonyos határt, a Sabbath-fanatizmusukat kordában tarthatták volna, mert ezzel támadási felületet adtak a kritikusoknak.

A Sub Zero egy akusztikus stílusban fogant rövidke szösszenet, az Aftershock kimerül Edling agyontorzított basszusgitárjának pengetésében, a Porcelain Skull viszont már egy rendes Candlemass-dal, mely végre nem más bandákra hajaz, hanem saját maguk néznek vissza a tükörből. A záró The Cold Room nagyon finom kis darab, rövid, instrumentális levezetés, melyet egy akusztikus gitár-zongora-vonósok triumvirátus alkot. 

Az EP játékideje mindössze húsz perc, ami, ha a formátumot vesszük alapul, akkor mondhatni korrekt, amúgy meg nagyon kevés. Kedvcsinálónak tökéletes, meghozza az étvágyat; gondolom a zenekarnak pontosan ez volt a célja az anyaggal. Panaszra semmi okunk, mert nem fércmunka, a pontlevonás is csak a túlzott Black Sabbath-utánérzés miatt jár. Hangzásbeli fogyatékosságok akadnak, ez pedig azért, mert a dalok demó formájában szerepelnek az EP-n (a címadót kivéve).

Fogalmam sincs arról, hogy ezek közül melyik kerül majd fel a soron következő nagylemezre, de ez most nem is számít. A lényeg, hogy életjelet adott magáról a banda, ha nem is eleget, de azért átmeneti étvágycsökkentőt (vagy pont az ellenkezőjét) kapnak a rajongók, a firkászok pedig kritizálnivalót.

A "The Pendulum" 2020. március 27-én jelent meg a Napalm Records gondozásában. Nem maradt más hátra, mint egy rövidke idézet a hazai doom metalos Nevergreen egyik klasszikusából: újra nyergeli lovát a barbár...

9/10

candlemass_2_1_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr6315603550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.