JAZZ SABBATH - Jazz Sabbath (2020)

2020. április 21. - chris576

jazz-sabbath.jpg

A közelmúltban három olyan Black Sabbath-tribute zenekar is verbuválódott, melyek mögött egykori, illetve jelenlegi Ozzy- és Sabbath-tagok állnak. Először jött Zakk Wylde a Zakk Sabbath nevű bandájával, mely egyelőre csak koncertzenekarként működik, aztán megvalósult egy ír Sabs-rajongó, Michael Suilleabhain álma is, az Emerald Sabbath projekt, mely sok-sok egykori Sabbath-tagot foglal magában, klasszikus zenészekkel kiegészítve.

Végül pedig Adam Wakeman jazzbe oltott Black Sabbath-ja is megérkezett. A jazz trió (Milton Keanes - zongora (ő nyilván Adam Wakeman), Jacque T’fono - basszusgitár, Juan Také - dobok) az első négy Sabbath-album gyöngyszemeiből válogatott ki magának hetet, melyeket aztán a saját képükre formálva rögzítettek. A lemezt előzetesen beharangozó frappáns reklámszöveg pedig jobb már nem is lehetett volna, én legalábbis jókat derültem rajta. Aki meg bekajálta, hát…

A sztori röviden: a Jazz Sabbath-lemez agyagát 1969-ben írta és rögzítette Milton Keanes, ám a kiadás előtt egy súlyos szívroham hosszú időre kivonta őt a forgalomból. Mire felépült, azzal kellett szembesülnie, hogy addigra valakik (nevezetesen a Black Sabbath) már befutottak az ő dalaival. Mivel a mesterszalagokat ellopták, így az igazát sajnos nem tudta bizonyítani…

Eleinte kissé szkeptikus voltam; az előzetes kislemezdalokat meg sem hallgattam, inkább megvártam a teljes nagylemezt. Abszolút elismerésre méltó, hogy ezúttal ismét egy olyan anyag látott napvilágot, mely nem a megszokott módon elővezetett feldolgozásoknak ad teret, hanem egy eltérő zenei stílusba átültetett Black Sabbath-ot ismerhetünk meg, egészen különleges előadásban. Az instrumentális zeneszámokban sem rockot, de még jazz-rockot sem találni; amit hallunk, az vegytiszta jazz. Elsőre talán furán hangzik, de a végeredmény egész egyszerűen zseniális.

Mondom ezt úgy, hogy jómagam jazz- és Sabbath-rajongó is vagyok egyben. Le merem fogadni, hogy a jazz kedvelői nagykanállal falják majd ezt a lemezt. Arra viszont már nem mernék megesküdni, hogy a másik tábor is ugyanígy áll a dolgokhoz. Számukra lehet, hogy érdekesség, de a rockzene híján kicsi rá az esély, hogy őket is beszippantja. Szerintem ehhez a jazzt alapjáraton szeretni kell, anélkül nem megy. Én sem mindig szerettem. Régen ki nem állhattam, aztán ahogy teltek-múltak az évek, egyszer csak megbarátkoztam vele.

Ha ezen a korongon nem Black Sabbath-átiratok szerepelnének, ez a kritika a magazinunkban valószínűleg meg sem jelenne. Ennek ellenére mégis úgy érzem, hogy Adam Wakeman ezzel a projekttel sok rockrajongót fog összebékíteni a jazzel. Az albumon a tipikus jazz-sémák közé ékelődnek be a Sabbath-témák. Az Iommi keze alól felmorajló vastag, elementáris erejű riffek Adam tolmácsolásában pont az ellenkező hatást fejtik ki: elképesztően lágy, bársonyos formában élvezhetjük őket. És pontosan ez az ellentét teszi (többek között) oly hatalmassá ezeket a dalokat.

Az albumon található szerzemények: Fairies Wear Boots, Rat Salad, Iron Man, Hand Of Doom, Changes, Children Of The Grave.

Arról nincsen tudomásom, hogy lesz-e bármilyen folytatása ennek a projektnek, véleményem szerint nem sok értelme lenne, így kerek a történet, ahogy van. Maximum koncertek tekintetében van jövője, de azt is klubokban, illetve bárokban célszerű megvalósítani. Ott viszont hatalmasat ütne, az biztos. De otthoni zenehallgatásra is kiváló, akár fejhallgatóval, akár a hangfalak elé kényelmesen letelepedve. Adam Wakeman "Jazz Sabbath" című lemeze 2020. április 10-én jelent meg a Blacklake Records gondozásában.

10/10

jazzsabbath_promo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5115619952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.