ASENBLUT - Die Wilde Jagd (2020)

2020. július 26. - chris576

87583106_1775969212533327_6197392183243309056_n.jpg

Ritkaságszámba megy, amikor egy nemzetközileg ismert német rockbanda nem angolul, hanem az anyanyelvén énekel. A legnagyobbak között ott van ugye a Rammstein, de egy-két punkzenekart leszámítva hirtelen nem is nagyon jut eszembe más rajtuk kívül. A Rammsteint például el sem tudnám képzelni másképp, véleményem szerint ugyanis a frontemberük karakteres énekstílusához sokkal jobban illik a német, mint az angol.

Amikor elindítottam a 2006-ban megalakult pagan/thrash/death metalban utazó germán formáció, az Asenblut új korongját, mondhatni nagyon zavart, hogy ők is az anyanyelvükön énekelnek: eleinte akaratlanul is a Rammstein jutott róluk az eszembe, pedig az égvilágon semmi köze nincs a két zenekarnak egymáshoz. Kellett némi idő, mire megbarátkoztam a dologgal; végül aztán tovaszállt a Rammstein-érzet és sikerült tiszta fejjel meghoznom az értékítéletemet.

Az Asenblut persze korántsem olyan ismert név, mint a Till Lindemann vezette indusztriális metal istenség, de azért nem is jelentéktelen senkik: már majdnem annyi kedvelője van a zenekar Facebook-oldalának, mint a Rozsdagyárnak... Viccet félretéve: a banda nem az underground legmélyebb bugyraiban képviselteti magát, annál jóval ismertebb, de valószínűleg a szülőföldjük metalrajongói közül kerül ki a legnagyobb támogatottságuk.

A hivatalos források a banda stílusát illetően a black metalt is megjelölik, én viszont sehol nem találtam feketefémmel kapcsolatos részeket az albumon (pontosabban vannak bizonyos témák, melyek már közelítenek hozzá, de jómagam semmiképp nem sorolnám ezeket a black metal kategóriába, mert nincs meg bennük az a vészjósló, jéghideg atmoszféra, mely a műfaj sajátossága). A pagan a dalszövegek tartalmát illetően és a banda imidzsén érhető tetten leginkább, a zene pedig amolyan heavy/power/thrash/death keverék.

Az AFM Records gondozásában 2020. május 29-én megjelent negyedik Asenblut-album, a "Die Wilde Jagd" bár nem igazán az én ízlésvilágomnak megfelelő stílusban fogant (igazából csak a pagan miatt), ennek ellenére rosszat sem tudok róla mondani. Az ének egy idő után kissé fárasztó, a zene viszont egész jó: vannak itt jó kis feszes riffek, valamint harmonikus gitártémák szép számmal. Megfelelő egyensúly uralja a zúzós és a dallamos részeket, nincsenek számottevő elmozdulások egyik irányba sem.

Igényesen megkomponált szerzemények, kiváló hangszeres teljesítmény és korrekt stúdiómunka jellemzi az anyagot. A lemez hossza ötvenkét perc, ami akár hosszúnak is tűnhet, de egyébként nem az, mivel a változatosság és a fogósság mindvégig az élvezhetőség szintjén tartja a korongot. Megmondom őszintén, ha nem volna ez a pagan-íze ennek az egésznek és mondjuk angol nyelven énekelne a banda, akkor még a kilenc pontot is lazán megadnám rá.

Egy biztos: mivel az Asenblut a metalzene több alstílusát is felvonultatja, ráadásul ezt nagyon korrekt módon egybegyúrva teszi, továbbá igényes dalokkal tűzdelte meg az új lemezét, nagy esély van rá, hogy a banda rajongótábora ezáltal még inkább kiszélesedik majd. Sok sikert hozzá, igazán megérdemlik! Nálam pedig jó párszor megdörren majd még ez a cucc (a szomszédok legnagyobb örömére).

8,5/10

asenblut_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr316078370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.