DEEP PURPLE - Whoosh! (2020)

2020. augusztus 09. - chris576

107600617_1727335530748925_3966843873093766344_o.jpg

Egy művész elsősorban saját maga szórakoztatására, illetve önkifejezés céljából készít el egy adott művet. Ha a zenész vagy zenekar által létrehozott alkotás másnak is tetszik, az nyilván jó. Sőt, minél többen felsorakoznak melléjük, annál inkább megnő a lehetősége annak, hogy ne csak hobbiszinten, hanem főállásban csinálhassák ezt tovább. Egyesek nehezen tudják feldolgozni, ha például egy zenekar fejlődik, nem ugyanazt az albumot adja ki újra és újra, hanem kísérletezik, megújul (a fő csapásirányon belül természetesen).

A legendás Deep Purple zenekarra sok mindent lehet mondani, de azt semmiképpen sem, hogy eladták volna magukat. Persze ők is sok mindenen keresztülmentek az idők folyamán: megöregedtek, átestek egy-két jelentős tagcserén, mindeközben a zenei irányvonal is valamelyest módosult. Az első két tényező hozta magával a harmadikat: nincs abban semmi meglepő, ha egy zenekar ötven év leforgása alatt szép fokozatosan adagolva kisebb-nagyobb változtatásokkal él. Ahogy telnek-múlnak az évek, úgy változik az ember is, a tagcserék pedig újabb zenei hatásokat vonzanak be.

Az, hogy a Deep Purple nem pont ugyanolyan zenét játszik, mint a hetvenes években, az pontosan a fentebb említett történések miatt van így. A kérdés az, hogy a végeredmény méltó-e a DP névhez? Ha engem kérdeztek, akkor a válaszom igen. Komoly alapemberek távoztak már a zenekarból, az énekes hangja is sokat kopott a hőskor óta, de abból, amire még képesek, rendre kihozzák a maximumot. Nagyjából egységes színvonalú anyagokat szállítanak már le egy ideje, melyek sem örök érvényű klasszikusnak, sem pedig csapnivaló produktumnak nem nevezhetők.

A koronavírus-járvány miatt egy kicsit csúszott az új album, de nem hinném, hogy ez a mai világban akkora stresszt okozott volna egy DP-rajongónak, hiszen manapság már sokkal könnyebben hozzáférünk a zenékhez, bővel van mivel lekötnie magát egy rockrajongónak. Én is türelmesen kivártam és megmondom őszintén, hogy nem voltak semmilyen elvárásaim az új DP-koronggal kapcsolatban. Az előző lemezeik minőségbeli görbéjét figyelembe véve igazán nem volt mitől tartani. Nagyjából erre is számítottam, amit az új anyagon hallani.

A funky-ízekkel megspékelt Throw My Bones nyitja a sort, mely egy jól összerakott, vidám dalocska. Az AC/DC-sen induló Drop The Weapon-t Roger Glover basszusgitár-alapja teszi érdekessé: tetszik, hogy szinte végig kihallani belőle a dörmögő négyhúrost. A We're All The Same In The Dark nagyjából az előző kettő dal keverékeként írható le. Kellemes tétel, de nincsenek benne nagy villantások. A Nothing At All számomra olyan, mintha az újkori Yes írta volna közösen a DP-vel.

Ízes gitár és Hammond-orgona játéka következik a No Need To Shout című dalban. A Step By Step alatt kissé leül a hangulat, a rock and rollos What The What elmegy, a The Long Way Round hallgatható, de itt sincs lúdbőrözés meg ilyesmik. A The Power Of The Moon már érdekesebb, kissé misztikus a hangvétele. Az instrumentális Remission Possible rövid, ám kiváló, főleg a Hammond miatt. A Man Alive lassan izzik be, de a folytatásban felbukkanó riff nagyot szól (a dal egyes részei amúgy a P. Box Omen című dalára emlékeztetnek).

Az And The Adress egy újra felvett szerzemény, mely a legelső DP-album, az 1968-as "Shades Of Deep Purple" nyitó tétele. Az instrumentális dal régi és új változata is egyaránt jó, arról pedig, hogy ide miért került fel, fogalmam sincs. A Dancing In My Sleep zárja a sort: pulzáló basszus, szárnyaló gitártémák, virtuóz Hammond-orgona színesíti.

A Deep Purple tagjai valószínűleg már nem akarnak rocktörténeti mérföldköveket gyártani, azt ugyanis egyszer-kétszer már megtették. Megöregedtek, lenyugodtak, zenélni viszont nem felejtettek el. A saját vérmérsékletüknek megfelelően nyomják még mindig a hard rockot, továbbra is magas színvonalon, de visszafogottabban, mint egykoron tették. A "Whoosh!" című legújabb korongjuk 2020. augusztus 7-én jelent meg az earMUSIC gondozásában. Számomra nem okoztak csalódást.

8,5/10

deep_pruple_2020_promo_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5416119866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Török törp hörcsögöt bökő bögöly 2020.08.10. 00:34:45

Egyedi hangzású, profik által előadott mű. Nekem is tetszett.

gyurma6 2020.08.10. 07:35:57

Ha annak idején ezzel kezdtek volna, akkor egy lennének a többi tucatzenekar közül.

gigabursch 2020.08.10. 19:07:50

Kb egy hónapja még ment a fikázás ugyanerről az albumról, hogy "hagyták volna abba".