RICK WAKEMAN - The Red Planet (2020)

2020. szeptember 08. - chris576

91kilff4w6l_ac_sl1500.jpg

A legendás angol szintetizátor-varázsló, Rick Wakeman nem csak arról híres, hogy kivételes tehetséggel kezeli a billentyűs hangszereket, hanem zseniális dalszerző is egyben, továbbá rádiós és televíziós műsorvezetői tevékenységet is folytatott korábban (narrátorként pedig a mai napig is dolgozik).

A prog-rock muzsika egyik alappillére, a Yes zenekar tagjaként, valamint az 1973-ban megjelent "The Six Wives Of Henry Vlll" című lemezével vívta ki magának az elismerést és a világhírt. Talán az imént említett albuma az egyetlen, melyet valóban sokszor hallgattam, illetve amely istenigazából megfogott (a Yes-beli munkásságán kívül természetesen).

Jó párszor leírtam már kortárs lemezekkel kapcsolatban azt, hogy sok olyan van köztük, melynek hangulata egyenesen a hetvenes-nyolcvanas évek világába repít vissza minket. Hát, ez hatványozottan igaz Rick Wakeman legújabb korongjára. A Rick és zenekara (The English Rock Ensemble) által professzionálisan elővezetett, teljes egészében instrumentális konceptalbum (a lemezborító és a -cím alapján már eleve nyilvánvaló, hogy miről is van szó) egy valódi időutazás, melynek minden másodperce aranyat ér. Az anyag a progresszív rock hőskorát idézi, Jon Anderson legutolsó szólólemezével ellentétben mellőzi a modern zenei elemeket, abszolút a régi iskola nyomvonalán halad.

A középpontban természetesen Wakeman játéka feszít, de le a kalappal a többi muzsikus előtt is. Nem csak hogy tökéletes alapot biztosítanak a mesternek, de emellett rengeteg finomsággal is szolgálnak. A "The Red Planet" című anyag ötvenöt és fél perc tömény eufória, a régi iskola prog-rockjának egy vadonatúj gyöngyszeme. Tipikus fejhallgatós muzsika, maximális koncentrációt igényel, nem háttérzene, de nem ám! 

Van egy kis Jean-Michel Jarre-os atmoszféra is a dalokban, ami csak még érdekesebbé teszi az amúgy is kimondottan jól megírt és pazar hangulatot teremtő lemezt. Egyes dalrészletek pedig a régi ELP-t idézik. Számonként hallgatni értelmetlen, végig kell szépen menni az album egészén, ha már vettük a fáradtságot és feltettük, betettük vagy éppen kattintottunk (nekem nem esett nehezemre, de szerintem másnak sem fog, mert viszonylag könnyedén beszippantja az embert).

A "The Red Planet" simán odatehető Wakeman klasszikusa, a "The Six Wives Of Henry Vlll" mellé. Őszintén megmondom, letettem már arról, hogy újabb kedvencet avathatok magamnak a mestertől, de úgy néz ki, ennek is eljött az ideje. Tökéletes a hangzása, szép a lemezborító (érdemes beszerezni a szétnyitható vinyl-verziót, mert meglepetéseket rejt). Jon Anderson legújabb lemeze mellett a "The Red Planet" a 2020-as év egyik legjobb prog-rock alkotása. Bár a két anyag ég és föld, de vannak azért kapcsolódási pontok a Yes egykori tagjainak legújabb dobása között.

Rick Wakeman "The Red Planet" címmel 2020. augusztus 28-án szerzői kiadásban megjelent korongja is felsorakozott az év végi kedvenceim közé. Gyülekeznek már oda szép számmal a jobbnál jobb lemezek, nem kis feladat lesz majd választani közülük. 

10/10

rw.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2416194032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.