Rozsdagyár

LYCANTHROPIA - Interjú a dunaújvárosi death metal alakulattal

2021. február 04. - chris576

70118235_2574478232614125_8721122332241821696_o.jpg

A 2010-ben elstartolt komplex death metalban utazó kéttagú dunaújvárosi Lycanthropia zenekarral készítettünk interjút.

Sziasztok! Ha pontosak az információim, akkor a Lycanthropia 2010-ben alakult és ketten alkotjátok a csapatot. Kérlek, mesélj nekünk a zenekar megalakulásának körülményeiről!

Supa: Szia és üdv az olvasóknak! A zenekart Ruff László (ének/basszusgitár) és én (Suplicz "Supa" Gábor Bernát - szólógitár) alapítottuk, miután kiszálltunk az első, teljesen kezdő bandánkból. Az ok pedig az volt, hogy itt már körvonalazódott az elképzelésünk, pontosan milyen irányba is szeretnénk indulni, ezt pedig csak egy új projektben lehetett megvalósítani. Akkoriban kezdtünk csak komolyabban megismerkedni a hangszereinkkel...

Az első nagylemezetek 2019-ben jelent meg "Blood Contract" címmel. A banda aktivitása szándékosan lett ennyire mélyunderground formára véve vagy egész egyszerűen csak sok a titeket hátráltató körülmény, melyek lassítják a folyamatot?

Laci: Szerettünk volna már évekkel ezelőtt kijönni a lemezzel, de első körben meg kellett tanulni valamelyest zenélni. Hiszen még teljesen amatőrök voltunk a megalakulásunk idején. Aztán jöttek az emberi problémák is… Nem találtunk éveken keresztül megfelelő zenésztársakat. Így jártunk a 2013-as "Third World Apocalypse" demónknál is, ott még teljes volt a brigád és csírájában megvolt a vonal, de mire elkezdtünk volna koncertezni, eltűntek az emberek mellőlünk. Végül a sok eredménytelen próbálkozás után úgy döntöttünk, hogy ketten fogjuk elkészíteni az első lemezünket. Ezek voltak a nehezítő körülmények. Viszont annyiban jó volt, hogy kiforrt valamelyest, hogy mit is akarunk csinálni és volt idő kidolgozni a dalokat. Ha teljes zenekarral akartuk volna felvenni, lehet, még ma sem lenne lemezünk...

Meglepett a "Blood Contract" szerzeményeinek kidolgozottsága, a komplexitás, a változatosság, az igényes, magas minőségű gitárszólók alkalmazása. Hány éves korodban kezdtél el gitározni és kinek a hatására? 

Supa: Köszönjük szépen! A legelején kezdem: ez úgy történt, hogy 15 éves koromban lett lehetőségem elkezdeni gitározni és akkor még szinte senkit nem ismertem a későbbi nagy kedvenceim közül. Aztán folyamatosan megismertem a hőseimet, olyanokat, mint Trey Azagthoth, Gary Holt, Dimebag, Tony Iommi, Chuck Schuldiner, Jeff Hanneman, Kerry King stb.

Mind nagyon nagy hatással voltak rám azzal a sok emblematikus riffel és szólóval. Ahogy ezeket a zenéket felfedeztük a Lacival, egyre jobban kitisztult a kép, és én is arra törekedtem, hogy legyenek megjegyezhetőbb riffek és szólók a zenénkben, próbálok más és más irányba mozdulni a dalokkal. Soha nem voltunk oda a verze, verze, refrén dolgokért, bár kétségtelen, olyan is kell néha. Mindig is dalközpontú zenére törekedtünk. A zenélés az első pengetésektől nagyon fontos volt számomra és ez volt az első dolog, amit igazán komolyan tudtam venni. Egy évet jártam zeneiskolába és ott klasszikus gitáron tanultam. Már akkor is úgy álltam hozzá, amíg nem tanultam meg, amit feladtak a suliban, nem is feküdtem le. 

Aztán mellette már nekiálltam elektromos gitáron is játszani, de azt már autodidakta módon tanultam. Minden nap igyekeztem már akkor is a lehető legtöbbet gyakorolni, ami általában 3-4 óra szokott lenni. Az a szerencse, hogy ez sosem erőszak volt, mindig jól éreztem magam, ha megtanultam valamit és fejlődtem. Ez a mai napig így zajlik. Sokat gyakorolok metronómra és dobgépre, hogy edzésben legyek. Mindig egyedül itthon írom az új dolgokat, mert valahogy ilyenkor tudok olyan riffeket vagy komplett dalokat írni, melyek érdemesek arra, hogy foglalkozzunk vele. A Laci is így működik, szóval nagyon jól megértjük egymást. Ezért alakult ki az is, hogy már majdnem kész dalokkal megyünk a terembe. Ez amúgy sem egy jammelős műfaj.

Hol zajlottak a "Blood Contract" felvételei, melyik kiadó gondozza és milyen formátumokban jött ki?

Supa: A felvételeket Takács László vezényletében készítettük a Soroksáron az aProstudióban, mely Taki saját birodalma. Egyedül a dobsávokat csinálták a szegedi Miracle stúdióban, amelyeken Vári Gábor dolgozott. A lemez ugyanis dobgéppel lett megoldva dobos hiány miatt: a témákat én írtam meg az évek alatt. Nyilván a vájt fülűek hallják, hogy nem dobos csinálta, de így tudtam megmenteni a dolgot. Szerzői kiadásban jelent meg és CD-formátumban is kihoztuk, mely még mindig elérhető (akit érdekel, az írjon a Facebook-oldalunkon egy üzenetet és megbeszéljük a továbbiakat).

Miről szólnak a dalszövegek?

Laci: Dalszövegek terén is kicsit próbálunk a szokásostól eltérő megközelítést adni, főleg majd a közeljövőben. Leginkább társadalmi témákat boncolgatunk, de a személyes élményekről és érzésekről is szólhatnak és szólnak is a szövegek. Elég széles a paletta, persze a műfaji kereteken belül. Egy-két példát felhoznék: a Where There Is No Darkness című nótánk, a mi 1984-adaptációnk, vagy ott a Mutant Culture, mely arról szól, hogyan pusztítják el végleg a tradicionális kultúráinkat és hogy ölik ki belőlünk végleg azt, ami emberré tesz. De ott vannak a klasszikus, háborús, vallási témák is, és nem feltétlenül a megszokott módon.

Fent vagytok esetleg a streaming-szolgáltatók felületein? Melyiket preferálod jobban, a fizikai formátumokat vagy a digitális platformok használatát?

Supa: A világhálón csak a YouTube-on és a Soundcloudon elérhető a lemez. Csináltattunk viszont CD-t, mely nálunk beszerezhető. Jobban szeretjük a fizikai formátumot, mert akkor lehet olvasgatni a szövegeket meg elemezni a borítókat. Mi még ebbe születtünk bele, amikor ez mind fontos része volt a lemezeknek.

Koncertezés terén mennyire tudtatok érvényesülni még a vírushelyzet berobbanása előtt?

Laci: Sajnos történetünk során pár koncertet tudtunk csak adni, tehát nem csak a közönség nem, de még mi se ismertük meg igazán, hogy milyen a színpadon a Lycanthropia. Tavaly a Rockmaratonon lett volna a visszatérő buli, de akkor már javában tombolt a téboly járvány. Az utolsó koncertünk 2017-ben volt.

Mik a tervek az idei évre? Lesz új album?

Supa: Már új dalokon dolgozunk és a próbák is folynak, de erről csak annyit, hogy idén szeretnénk kiadni egy kislemezt egy koncertképes felállással, és ha lehet, élőben is megmutatni mind a "Blood Contract", mind az új anyag dalait. Köszönjük az interjút!

lycanthropia_1_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr7116416240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása