Rozsdagyár

VIDEOLÓGIA - Rajongói Top 10 videoklip - Verebélyi Gábor

2021. június 18. - Mr.Zoom

tsukiyono_vidro_park_factory_insidew_1_2_2.jpg

Rendszeres olvasóink nemrégiben értesülhettek a zenei videókat elemezgető Videológia-rovat megújulásáról. Május végén még nem árultuk el, mi lesz a kettős megújulás másik módja, itt az idő erről is lerántani a leplet! Rajongói Top 10 videókat fogunk közzétenni a szerencsés kiválasztott, és a zenekedvelő közönség nagy örömére. Az első ilyen listával az ifjú családapa, a Heves megyei Verebélyi Gábor jelentkezik, akire gyakori Rozsdagyár-kommentjei miatt esett a választás. A továbbiakban át is veszi a szót ő maga.

pageww.jpg

Üdvözletem a Bükk-hegység észak-nyugati csücskéből minden kedves zenebolondnak! E kínkeserves, koncert- és mindenmentes időszakon túl, elvonási tüneteink enyhítése okán jó kis mókának tűnik ez a Videológia-sorozat. Az elmúlt két évtizedben ugyanis gyökeresen megváltoztak a zenehallgatási szokásaink; a '90-es, majd a 2000-es évek elejének televíziós rockzenei műsorai teljesen kikoptak, a régi jó MTV Headbanger's Ballt és a megboldogult Z+ Zúzdáját maga alá gyűrte a feledés homálya. A hozzám hasonló kiéhezett rajongóknak csupán a világháló éteri monolitján megjelenő zenekari videók enyhíthetik csillapodni nem akaró szomjúságát.

Jómagam, a kilencvenes évek elején a Ronnie James Dio- és Tony Martin-féle Black Sabbath súlya alatt cseperedtem férfivá, hogy aztán a kora húszas éveim elejére barátom atyai iránymutatásával a Queensryche/Dream Theater/Fates Warning szentháromságán nemesülve táguljon tovább a Gábor-féle zenei univerzum.

Mindig is szerettem az igényes, hatásos és ötletes dolgokat. A '80-as évek csillogása után következő évtized gyökeresen más felfogást hozott, mind zenei, mind képi világát tekintve. Ami a látványt illeti: a gigászi összegeket felemésztő csajos-verdás rongyrázás helyett mai napig is a kilencvenes évek hangulati- és látványvilága határozza meg az ízlésemet. A YouTube segítségével ma is jólesik egy-két örök darab erejéig visszautazni pár évtizedet…

1. PANTERA - I'm Broken (1994) 

Amikor a klasszikus nagy videoklipekről beszélünk, sosem a fent méltatott személyes kedvencek jutnak először eszembe, hanem a Pantera összebújós, együtt éneklős slágere, az I’m Broken. Itt nincs is helye mellébeszélésnek, a képkockák magukért beszélnek… Felülmúlhatatlan!

2. MACHINE HEAD - Davidian (1994) 

Maradjunk is még ebben az évtizedben, jöjjön mindjárt egy újabb erődemonstráció Oaklandből, Kaliforniából: a Machine Head Davidianje. Baromi jól összevágott klip, amikor aztán 3:42 percnél bejön a hatásszünet utáni málházás, és Chris Kontos az épp lassan elhaladó dízelmozdony mellett szögel, naaa, attól súlyosabb látvány sem létezik….

3. CORROSION OF CONFORMITY - Albatross (1992) 

Zseniális helyszínválasztás a COC Albatrossában. Egy kőbányában felvett, poros, izzadságszagú zajongás… Ma is simán el tudok képzelni egy ilyen helyszínen letolt bulit: a sástói adrenalinpark kőbányája simán adná magát. Nem is értem, hogy nincs senki, aki egy szabadtéri bulit összehozzon ott; a park sikít egy zúzós buliért! Hogy magyar vonatkozása is legyen a történetnek: a Polly Is Dead Kincs című daláról is hasonló megfogalmazásban készült egy remek filmecske, amely szintén kihagyhatatlan darab! Azt is mindenkinek ajánlom. Ez itt pedig alap.

4. ALICE IN CHAINS - Man In The Box (1991) 

És most következzék Jacsó Balu barátom kedvenc zenekarának kedvenc videója. Innen is üzenem neki, ez akkor is minden idők egyik legzseniálisabb bandájának leges-legzseniálisabb videója, amelynek kezdő képsorait minden valamirevaló zenerajongónak illik ismernie. Ha nem láttad volna még, feltétlen nézd meg: a csalódás teljesen kizárva!

5. KING'S X - Fade (1998) 

És most jöjjenek Spriengfield királyai egy ragyogó csináld magad videóval. Nem igazán értek a filmezéshez, de ez a csőszerű kameraállás, a fekete-fehér színek, és hogy az egészet egy felüljáró alatt zenélve, bohóckodva vették fel, baromira látványos és ötletes. Sosem értettem, miért nem lettek sokkal ismertebbek, hisz a Pearl Jam, Alice in Chains, Soundgarden, Pantera, Dream Theater tagjai személyes kedvencként hivatkoznak rájuk. Sőt, Jeff Ament egész odáig ment, hogy ők találták fel a grunge-ot. Akárhogy is van, amikor a King’s X szól, mindig kisüt a nap!

6. PEARL JAM - Even Flow (1992) 

„This is not a TV studio, Josh! Turn those lights out, it's a fucking rock concert!” Na, ennyit a kinyúlt pulcsis, cipőbámulós grunge-ról… Ha engem kérdeztek, a "Ten" minden idők legjobb lemezeinek egyike: nem telik el úgy hét, hogy ne szólna a kocsimban. Sosem voltam egy kiköpött Seattle-fan, a város nevét hallva nálam az Operation…/Empire/Promised Land korabeli Queensryche ugrik be először. Bár a Chains-életmű nálam is hivatkozási alap, a Soundgardent vagy a Nirvanat valamiért sosem kedveltem meg igazán, ahogyan a többi Pearl Jam lemez sem áll hozzám közel. De a "Ten" egy megismételhetetlen, korszakos mestermű, mely hangulatához a mai napig sem tudtak még csak közel kerülni sem.

7. SEPULTURA - Ratamahatta (1996) 

Szinte azonnal eszembe jutnak a jó öreg Zúzda-időkből Vadon Jani magasztaló szavai… A Z+ megboldogult műsorában láttam először a Sepultura portugál-halandzsa animációs videóját, amely egyenesen a dél-amerikai őserdők babonás törzsi hiedelemvilágába repít vissza! A Tool is büszke lenne erre a két perces elmebajra, annyira szenzációs!


8. TOOL - Sober (1993) 

Nem is tudom, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás… A Tool mindig is a saját útját járta: zenéjük végtelenül spirituális és rejtélyes, amelyhez nagyon kreatív, hátborzongató animációs filmecske is társul. Teljes tudathasadás.

9. THE DEAD DAISES - Long Way To Go (2016) 

Ugyan tragédiaként éltem meg az énekes John Corabi távozását a bandából, de ez itt egy remek hangulatú, ötletesen megvágott, turnés, kulisszák mögé betekintős, össznépi bohóckodás felsőligás zenészektől. Néha nem árt élvezni is az életet, nem igaz?

10. BLACK SABBATH - Heaven And Hell (2007) 

Ugye mégsem gondolta senki, hogy végül ez a dal lemarad? Alfa és omega, mindennek a kezdete és vége. Egyszerűen kihagyhatatlan felvétel. Hála az égnek, sikerült két egymás követő nap is látnom őket, Budapesten és Bécsben. Azóta is gyakori vendég a lejátszóban a 2007-es DVD. Ronnie James Dio az Isten!

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4516596950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása