Rozsdagyár

SHUMAUN - Memories & Intuition (2021)

2021. szeptember 13. - Dazoll

shumaun_memories_intuition_album_cover1.jpg

Hiába beszélünk zenekarról, ha csak egy ember felel a szövegekért és a zenei megoldásokért egyaránt. Persze akadtak olyan zsenik, ahol ez abszolút nem volt probléma (sőt, olykor a zenésztársak ötletei a gátló tényezők), de általánosságban véve hosszú távon ez inkább hátránnyá válik. Az egész kiismerhetővé, homogénné, unottá, értéktelenné válik. Nem mindenki olyan kreatív, mint amilyennek gondolja, de mint sok más, ez is szubjektív.

A Shumaun eredetileg Farhad Hossain (az Iris Devine volt énekese/gitárosa/billentyűse) szólóprojektjeként indult. Néhány demó felvétele után úgy döntött, hogy felvesz néhány barátot, hogy segítsenek felépíteni a projektet és a Shumaun teljes értékű közös zenekarrá váljon. Az azonos című debütáló albumuk felvételei során egy nehéz időszakon ment keresztül a csapat, amíg sikerült dobost találnia. Az eredeti dobos Tanvir Tomalnak (ex-Iris Divine) a felvételek közepén szakmai elfoglaltságai miatt távoznia kellett, őt később Waqar Khan (Entity Paradigm) váltotta fel.

Waqar elég sokáig maradt a zenekarral ahhoz, hogy felvegyen néhány számot a debütáló lemezen, valamint megjelenjen néhány korábbi fellépésen, hogy élőben is fellépjen. Travis Orbin (Darkest Hour, Periphery) és Mark Zonder (Fates Warning, Warlord) rögzítette a maradék dobokat a 2015 őszén megjelent debütáló lemezen. Tanvir azóta visszatért a zenekarhoz, mint koncertdobos.

2019-ben jelent meg a zenekar második albuma, a "One Day Closer to Yesterday", mely folytatta az előd által megkezdett ösvényt. 2021-ben a Shumaun kiadja harmadik lemezét "Memories & Intuition" címmel, amely elődeivel ellentétben nem konceptlemez, de a dalok mégis összekapcsolódnak. A zenekart jelenleg Farhad Hossain mellett Jose Mora (basszus) és Tyler Kim (gitár) alkotják. Dobos fronton több vendégzenész is besegít: Thomas Lang (Peter Gabriel, Paul Gilbert), Atma Anur (Jason Becker, Tony Macalpine), Mark Zonder (Fates Warning, Warlord) és Leo Margarit (Pain of Salvation).

A banda zenéje progresszív rock/metal, de a szó szoros értelmében mégsem igazán progresszív. Az ének tiszta, dallamos, a gitár többnyire lágy, sok a gyengédebb nóta. Igazából mindent bedobnak a dalokba, de nincs semmi új és az összkép is inkább olyan megszokott. Így hát maga, ami az esszenciáját adná a dolognak, az pont nincs meg. Aki ettől el tud vonatkoztatni és szereti a szépen kidolgozott lírai témákat, az találhat kedvérevalót. Olyan csapatok voltak rájuk hatással, mint a Dream Theater, Rush, Fates Warning.

A korongon tizenkét dal szerepel és több mint egyórás a játékidő. Magában ez nem lenne gond (hisz a műfajban ez normális, sőt majdnem kevés is) de ugyanakkor mégsem töltik ki teljesen a teret. Gyakran nyúlnak megszokott klisékhez és az önismétlés is fellelhető, főleg ahogy fárad az anyag, de vannak jó pillanatai is. A csapat meg érezhetően a szívét-lelkét beleadja a produkcióba, szóval az igyekezet dicséretes.

A Subtle Invocation ígéretesen nyitja a lemezt. Jó dallamok, tökös riffek, működik a refrén, itt még abszolút nem lehet okunk panaszra, bár akinek már ez nem tetszik, az jobb, ha hátat fordít az anyagnak, mert a korong jobbjaihoz tartozik. Hamar meglengeti az irányjelzőt a brigád, hogy merre is kíván haladni az új lemezzel. A következő Prisoners a slágerlistákra készül felmászni (de mégsem ezt hozták ki kislemezen), meglehetősen popos beütésű, a végére már kicsit sok is belőle. Szerencsére később mellőzik az ennyire populáris irányt, így elég különc dal lett az egységet tekintve.

Akadnak itt korrekt dalok is, ilyen a három korábban megjelent kislemezes nóta (Memories of Water, Under The Sun és az Intuition Underground), de a lemez csúcspontjai az Invicible és a The Pursuit of Happiness. És egészen más lenne az anyag, ha ezek a dalok dominálnának, mert itt van néhány virgonc ötlet. A maradék dalok balladák, lágy lírai szerzemények. Szépek, kidolgozottak, de úgymond a jóból is megárt a sok.

Ennek ellenére a "Memories & Intuition" kellemes hallgatnivaló. Nincsenek benne nagy elszállások, de ugyanakkor satu blődségek sem. Inkább csak a megszokás rabjává vált, mint amikor nem akarunk semmit sem nézni a tévében, csak odakapcsolunk valami ismerősre az adón és csak a hangja szól a háttérben. Valahogy ilyen ez is.

A zenekar Brett Caldas-Lima-t és a Tower Stúdiót bízta meg a keveréssel és a maszteringgel. Ezenkívül mindent a frontember vállalt magára és sajnos a borító készítését is, ami enyhén szólva lehetett volna ötletesebb és jobban kivitelezettebb. A "Memories & Intuition" szeptember 10-én jelent meg.

7/10   

shumaun_band_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3416687180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása