Március 3-án jelenik meg a  kísérletezős, instrumentális progresszív rock zenekar, a Ghost Toast ötödik nagylemeze, a "Shade Without Color", a finn Inverse Records kiadónál. Most a harmadik előzetes dal, a Leaders klipje nézhető meg a hajtás után (előző albumaik kritikája ITT és ITT olvasható).

A "Shade Without Color" a 2020-ban megjelent "Shape Without Form" albumunk folytatása. A dalok nagyja egy időben íródott, és eleve külön-külön megjelenő duplalemeznek szántuk. Mindkét lemezcím T. S. Eliot The Hollow Men című verséből származik, és mindkét lemez főként az üresség témájával foglalkozik. Persze csak amennyire egy alapvetően instrumentális anyag erre képes.

Nem is a kiüresedett állapot képezi elsősorban a lemez mögötti gondolatok alapját, hanem az ahhoz vezető tényezők, mint például a személyes sorsok, tragédiák, gyengeségek; az autoritás témaköre; a technológia egyre személytelenebbé válása; a politika; az egymástól elidegenedő emberek; a fenyegetettség érzet.

Ez az üresség uniformizál, feloldja az egyént, hasonlóan kiábrándulttá és reményvesztetté teszi az embert.

Mindkét lemezre a téma illusztrációjaként tekintünk, ezért is használunk most is filmidézeteket, interjú-, illetve beszédrészleteket, verseket. A saját gondolataink és érzéseink ott vannak ezekben és persze a zenében elrejtve. Igyekeztünk ugyanakkor ezt az elég komor témát több helyen feloldani, hiszen nem gondoljuk azt, hogy az emberi sorsok nagy általánosságban reménytelenek lennének, vagy, hogy ne lenne ki-, illetve visszaút. A komorabb részekben fel-felbukkannak reménytelibb momentumok, a szépnek és lágynak szánt témákban pedig itt-itt disszonancia jelzi, hogy ez egy folyamatos küzdelem. 

A dalokról emiatt nem szeretnénk részletekbe menően írni, egy-egy azokhoz passzoló, vagy éppen az adott dalban felbukkanó idézet szerintünk elegendő arra, hogy hangulatot csináljon és támpontot adjon ahhoz, miért gondoljuk a koncepcióba illőnek az adott tételt.

Ez az első albumunk, amely Cserős Zoltán dobossal készült.