Rozsdagyár

ARCHAIC - The Endgame Protocol (2022)

2022. február 17. - Kovenant

archaic---the-endgame-protocol---cover---official.jpg

A hazai Archaic a magyar thrash egyik underground reménysége immár két évtizede. Az, hogy a reménység státuszból mindez idáig nem sikerült kitörniük, egyáltalán nem a zenéjük minőségének tulajdonítható: ez sokkal inkább magyarázható a metal itthoni helyzetével, a stílus teljesen földalatti körülményeivel, illetve az elmúlt évtizedek alapvető zeneipari változásaival is.

A 2006-ban megjelent debütalbuma után a zenekar ugyan sokat koncertezett, de pár év után beleállt a földbe: tagcserék lehetetlenítették el a folytatást. 2015 körül kezdett az újrainduláson gondolkodni Püski László gitáros és Szabó Csaba Zoltán dobos az alapító felállásból, hozzájuk csatlakozott Jósa Tamás énekes, Erdélyi Péter gitáros és Illisz Ákos basszusgitáros. Ez a tagság vette fel a 2017-es "How Much Blood Would You Shed To Stay Alive?" című második korongot (kritikánk ITT olvasható).

Az együttesnek most sem volt szerencséje, ugyanis hiába volt remek szakmai visszajelzése az albumnak, a tagcserék újfent nem kímélték a bandát. Előbb a basszusgitáros poszton volt több változás, majd 2020-ban a frontember is távozott, így kvartett formájában ment tovább a szekér.

Erdélyi Péter gitáros állt a mikrofon mögé, aki anyazenekara, a Salvus soraiban is énekel. Természetesen az Archaic számára rosszabbkor nem is jöhetett volna a koronavírus-járvány, hiszen éppen a visszatérés és az új anyag promócióját akasztotta meg a pandémia.

A csapat azonban nem tétlenkedett és március 1-én érkezik is harmadik stúdiólemezük "The Endgame Protocol" címmel a HammerWorld magazin CD-mellékleteként. A borító ismét Sallai Péter munkája, hasonlóan a 2017-es koronghoz. Érdekesség, hogy az éneksávok már korábban felvételre kerültek, még Jósa Tamással, azonban ezeket Erdélyi Péter ismét felénekelte és a munkálatok nem kevés időt és energiát követeltek meg.

Az előző album recenziójában leírtuk, hogy az Archaic mintha túlságosan ragaszkodna a '80-as évek amerikai thrash metal legendáinak megoldásaihoz, azaz a dalaikban indokolatlanul gyakran köszöntek vissza Slayer-, illetve Testament-hatások és megoldások. Emellett viszont kiemeltük azt a kíméletlen erőt, dinamizmust és energiát, mellyel lenyomták a 2017-es lemezüket: a korong rá is került az évi hazai toplistánkra.

Nos, a friss anyag egyértelmű továbblépés: egyrészt Erdélyi Péter hangja egészen más karakterű, reszelősebb, talán mélyebb is, azonban a legszembetűnőbb változás a dallamok beemelése a nótákba, leginkább a refrének terén. Természetesen megmaradtak a fentebb említett Slayer- és Testament-ízek (a The Truth riffje az előzőre, míg a Behind atmoszférája az utóbbira jó példa).

Mindez legegyértelműbben a Lines című tételben jelenik meg: az alapriff egy szikár, középtempós döngölés, azonban a refrén és maga a gitárszóló is már melodikusabb, kis túlzással egy metalcore banda anyagára is ráférhetne. A Withstanding is érdekes nóta: itt a Slayer-darálást dallamos refrén, majd egy már-már neoklasszikus ihletettségű szóló követi, szóval kifejezetten kellemes a végeredmény.

A remekül sikerült előző korongról tehát az Archaic továbbvitte a kérlelhetetlen agressziót és az aprítást, de behozta a dallamokat, illetve az atmoszférateremtést is, mint újabb eszközt (lásd például az A Cold Embrace és a From The Undying kifejezetten vészjósló, hideglelős témáit). Ráadásul örömmel fedeztem fel egyik kedvenc Testament-albumom, a "The Gathering" szinte death metalos megközelítését is a Behind és a The Subliminal című számokban. 

Szóval jó az irány: érzésem szerint a "The Endgame Protocol" hallatán már a legszőrösebb szívű rajongó sem illetheti azzal a váddal a bandát, hogy kissé túltolták a '80-as évek thrashtitánjai iránti rajongásukat. Pontosan annyi modern és dallamos téma van a lemezen a stílus alapeszközei mellett, amennyi az önálló karakter kialakításához szükséges. 

Nagyon remélem, hogy a jövőben tényleg elkerülik a tagcserék a csapatot, mert ez a felállás és ez a produkció nagyon egyben van. A korong vaddisznó módjára szól, a tempó és a dinamizmus leszedi a fejed: most már csak a járványhelyzetnek kéne véget érnie és mehetne a zúzás itthon ezerrel. Emellett azonban érdemes lenne külföldre is kacsingatni: ha a koncertszervezés még talán korai is, de egy promóciós céggel ideje lenne felvenni a kapcsolatot. Erősen ajánlott cucc! 

9/10 

archaic_the_endgame_protocol_band_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr9617570762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása