1968-ban, amikor a legendás stílusalapító formáció, az astoni fenegyerekekből álló Black Sabbath még éppen csak bontogatta szárnyait, az egyik alapember, Tony Iommi gitáros kiszállt a bandából, hogy a Jethro Tull sorait erősítse a továbbiakban. Nos, ez az együttműködés nem tartott sokáig, Iommi pedig visszatért a Sabbath-ba.

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akit érdekel, hogy miképp alakult volna a Jethro jövője Iommival a fedélzeten. Persze, ez tényleg csak afféle ártatlan kíváncsiság, hiszen ennek így kellett történnie. Mármint Iomminak egyértelműen a Black Sabbath-ban a helye (most már csak múlt időben), a Jethro karrierje pedig nélküle is szédületes pályaívet írt le.

A 2015-ben megalakult svéd zenekar, a Sleepwulf érdekes módon pont a fentebb említett formációk stílusát gyúrja egybe, a végeredmény pedig egy alapjáraton működő Sabs és Tull hibrid. Mondom ezt annak ellenére, hogy a srácok zenéje nagyon is jó, de a példaképek fő jellemvonásainak csak töredékét integrálják a munkásságukba.

Nincs például fuvola (hál' Istennek) és egyéb finomságok, melyeket a Jethro anno alkalmazott. Mégis valahol rájuk (is) emlékeztetnek a svédek. A Black Sabbath pedig úgy jön a képbe, hogy a Sleepwulf hasonló fogásokat alkalmaz, mint amelyek a "Sabbath Bloody Sabbath" lemezen hallhatók. Mindezek ellenére mégsem beszélhetünk kópiacsapatról.

A "Sunbeams Curl" a banda második nagylemeze, mely a Heavy Psych Sounds kiadó égisze alatt jelent meg február 18-án. A Satan Is King című nyitótétel zeneileg például sokkal inkább a Tullt idézi, mintsem a Sabbathot, a szövegvilág viszont az utóbbira hajaz. A dal mindenesetre telitalálat, mágikus jellege a hetvenes évek varázslatos zenei korszakába invitál.

A Green Man Dead már a Sabbath zenei világához áll közelebb: a Tony Iommi keze által irányított doomos vezértéma méregerős vázat alkot, a gitárszóló pedig felteszi a pontot az i-re. Majd ismét a Jethro-vonal elevenedik meg a Sex Magic Manifestation képében. A Stoned Ape a billentyűs hangszereknek is tered ad, mondhatni, ezek adják a dal fő vonzerejét. Húzós riffel alapoz a Man Under The Mountain, a Tyrant Song pedig lágyabb, játékosabb húrokat penget.

A további két tétel sem tér le az útról: akihez közel áll a "Sabbath Bloody Sabbath" korszakos Black Sabbath és a korai Jethro Tull, annak kifejezetten ajánlott a Sleepwulf korongja, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy a példaképek nagyobbat odavágtak annak idején.

8,5/10