Rozsdagyár

MIDNIGHT - Let There Be Witchery (2022)

2022. április 06. - chris576

277828718_688361888866096_2048001497056236338_n.jpg

Ha ma, 2022-ben odajönne hozzám valaki, hogy mutassak neki egy tökös, belevaló metallemezt, olyat, amellyel érdemes lenne elkezdenie a műfajjal való megismerkedést, akkor gondolkodás nélkül a kézébe nyomnám az Athenar vezette egyesült államokbeli Midnight legújabb albumát, mely a Metal Blade gondozásában jelent meg március 4-én "Let There Be Witchery" címmel.

A Midnight dögös rock and roll muzsikájához amúgy kiválóan passzoló rocksztár-imidzs nem egészen abban a formában jelenik meg, mint mondjuk egy Guns N' Roses esetében: mondhatni, a zenekarvezető teljes kilétét homály fedi (művésznév, arceltakarás). Ám ez a fajta hozzáállás is egyfajta rockszínház-féleség, elég csak felhozni példának a Kiss-t vagy a Ghostot, akik arcfestéssel vagy maszkokkal bár, de szintén álarc mögé bújnak. Mindegy is, a lényeg, hogy a bőrdzsekiben, töltényövvel a derekán és olykor kaszákkal, valamint lángoló tárgyakkal pózoló Athenar egy tipikus rocksztár-prototipus, csak éppen kevesen tudják, hogy valójában ki is ő.

A Midnight már 2003 óta nyomatja azt a fajta mocskos, blackes rock and rollt, melyet leginkább a Venom és a Motörhead keresztezéseként lehetne jellemezni. A "Let There Be Witchery" az ötödik nagylemeze a bandának (előző két korongjuk kritikája ITT és ITT olvasható), de emellett rengeteg más formátum is napvilágot látott már a megalakulás óta (EP, megosztott kiadvány, koncertalbum stb.). Athenar pedig kezdettől fogva ugyanazon az ösvényen halad: semmi kikacsintgatás, csakis a jól bevált recept szerinti zúzda.

A nyolcvanas évek metalkliséit megéneklő és eljátszó muzsikus egész egyszerűen imádnivaló, nincs benne semmi mesterkélt, főleg hogy már évtizedek óta nyomatja ugyanazt, esze ágában sincs megfelelni a mai kor elvárásainak. Bármennyire is elavultnak, avíttnak tűnik a zenéje, ez bizony rendesen odavág.

Athenar harmincöt percben összefoglalja a rockzene lényegét: a nyers, mocskos hangzású dalok a klisépufogtatás ellenére is nagyon rendben vannak, mindegyik szerzemény simán megállná a helyét önálló kislemez formájában. Anno engem is az ilyen vad, pokoli, istenkáromló bandák vezettek a metalzene birodalmába, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy semmiféle nosztalgikus érzés nem kerített hatalmába a Midnight lemeze kapcsán, de múltidézés ide, töltényöv oda, ez akkor is az év egyik legjobb korongja eddig.

Fogalmam sincs, melyik dalt emeljem ki a lemezről, mert mindegyikkel falat lehetne bontani, de az biztos, hogy a lendület és a színvonal mindvégig egységes. Van itt minden: black ’n’ roll himnusz (In Sinful Secrecy), punkos, bulizós partinóta (Nocturnal Molestation), bitang riffelés (More Torment), vagy őrülten száguldó speedelés (Snake Obsession). Mindemellett jófajta gitárszólók is színesítik a dalokat.

A Midnight jó úton jár, remélem, sosem tér le róla. Motörhead sajnos már nincs, a Venom pedig már nem a régi, ellenben itt van nekünk Athenar, aki az említett formációk legszebb pillanatait idézi meg nekünk egy személyben. A Midnight új albuma minden metalosnak kötelező hallgatnivaló.

10/10

277821737_512630863588640_9107056671999970533_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2217799027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása