Rozsdagyár

VAINA - Futue Te Ipsum - Angel With Many Faces (2022)

2022. május 10. - chris576

vaina_cover.jpg

Black metalt nagyjából ezer különféle módon lehet játszani. Nemrég írtam a svéd Watain legújabb albumáról, mely teljesen más hangulatot áraszt, mint a jelen kritika tárgyát képező finn csapat, a Vaina. Ők a földalatti mozgalom alsóbb szintjeit bérelték ki maguknak, eklektikus összetételű dalokkal és leginkább a háttérbe húzódva, jóval titokzatosabb entitásként nyüvik a feketefémet.

A banda a black metal mellett többnyire az elektronikus, ambient vonalról merít, de minden alkotóelem teljes sötétségbe burkolózva jelenik meg előttünk. A "Futue Te Ipsum - Angel With Many Faces" című második nagylemezük nyitótétele, az Oppenheimer Moment például egyfajta elborult világzeneként jellemezhető, a következő dal (I1) pedig már velejéig extrém feketefémmel támad, de nagyjából félúton átváltanak egy sejtelmesebb, lebegősebb üzemmódba.

A Hcn (Sacrament) is misztikus ködfelhőbe burkolózva, szintetizátorból kifacsart éjsötét atmoszférával lépeget előre: a darab a hazai Amon Hen munkásságát idézi meg számomra. Yksikuisuus - ez a következő tétel címe és ebben is többnyire szintivel húzzák el a nótánkat, de azért a feketefémnek is teret adnak benne. Érdekes megoldásokat alkalmaznak, az egyszer biztos, viszont ehhez eléggé nyitottnak kell lennie annak, aki black metalként felcímkézve veszi kézhez a csapat lemezét.

Az About-Blank újfent szakít a black metallal és éjsötét szintipoppal próbálja meg azt kiváltani. Végre egy kis gitárcentrikus feketefém érkezik a Raping Yer Lilith képében, majd visszakanyarodnak az elborult, atmoszferikus jellegű dolgokhoz a πυραμίς alatt. Ami ezután következik, arról ismét az Amon Hen ugrik be.

Az Aesthetic Death gondozásában március 4-én megjelent korong nem egy könnyedén bekategorizálható anyag, a black metal is csak egy a sok közül, melyet képvisel. Az biztos, hogy nem egy vidám muzsika, szóval a sötét és elborult zeneiség bűvkörében létező emberkéket célozza meg. Mivel az indusztriális részek vannak túlsúlyban, így már abban sem vagyok biztos, hogy egy black metalt kedvelőnek egyáltalán merjem-e ajánlani.

Aki ismeri és szereti az egykori egyszemélyes magyar ambient, death, black, mittudomén Amon Hen dolgait, annak bátran ajánlom a Vaina nagylemezét. Jó kis zene ez, szakít a hagyományos megközelítéssel, de pont ettől érdekes.

8,5/10

vainalogo2021.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2917828489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása