Rozsdagyár

MALEVOLENCE - Malicious Intent (2022)

2022. május 24. - Kovenant

malevolence_malicious_intent_artwork.jpg

A Sheffield városában alkotó brit hardcore / metal csapat, a Malevolence május 20-án jelentette meg harmadik soralbumát "Malicious Intent" címmel a Nuclear Blast kiadó gondozásában és nekem azonnal pályatársuk, a szintén szigetországi Employed To Serve jutott eszembe, mely banda is nagyon hasonló pályán mozog.

Mindkét zenekar hasonlóan indult: a hardcore punk színtérről folyamatosan rugaszkodtak el a metal irányába, habár azért már az elején voltak különbségek. Míg az utóbbi fokozatosan hozta be a nu /heavy / groove metalos dolgokat zenéjébe, addig a Malevolence már a kezdetektől használta a southern és groove metal eszközeit, belekeverve némi keményebb kötésű deathcore/metalcore cuccot, de azért végig ott volt az ultrabrutál hardcore is amúgy alapozásnak.

Nos, a recept a friss korongnál is ugyanaz, csak még ütősebb, kicentizettebb, még inkább csúcsra járatott a cucc. Alex Taylor hozza az idegbeteg üvöltözést, míg Konan Hall gitárosé a dallamos refrének terepe. Két dolgot érdemes elöljáróban megemlíteni a britekkel kapcsolatban: egyrészt tizenegy-két évesen hozták össze a zenészek a bandájukat és az alapító ötös azóta is változatlan felállásban dolgozik együtt, ami egészen ritka a metalszcénán belül, főleg a pandémiával és a drasztikusan csökkenő bevételekkel súlyosbított elmúlt két-három évben.

Másrészt amit a Malevolence a riffek terén művel, az egészen elképesztő: olyan mennyiségű és minőségű riffanyaggal dolgoznak, hogy több banda a fél életművét erre alapozhatná és jól meg is élne belőle egy-két évtizedig. Szinte fél kézzel, amúgy mellékesen szórják el ezeket az arcleolvasztó témákat és ha van együttes, melynek hallatán az egyszeri metalrajongó képtelen egy helyben megülni, akkor ők azok.

Nagyon korrekt turnénaptár áll a britek mögött: az Obey The Brave, majd a Dying Fetus társaságában végigtolták  többször is Európát, a Kublai Khan vendégeként pedig Észak-Amerikát, de megjárták Ausztráliát is. Szóval nem unatkoztak, erről a Download Fesztiválon történő többszöri fellépésük is tanúskodik. A harmadik korong pedig egyértelműen jelzi, hogy a banda most már saját jogán akarja berúgni azt a bizonyos iparági ajtót és ennek el is jött az ideje.

Az igen rövid, a nyitó intróval együtt alig harmincnyolc perces anyagot jó párszor végigpörgetve azonban meglepődve vettem észre egy olyan összetevőt, mely annyira lóg ki a fentebb már vázolt stílusmixből, mint a velős-körmös pacal a kaliforniai high-tech cégek vállalati éttermeinek menüjéből. Ez pedig nem más, mint a jó öreg stadionrock dallamkavalkád, amúgy Nickelback vagy (legyünk kíméletesebbek) Five Finger Death Punch módra.

Ez a fejvakarásra késztető érdekesség több, amúgy istencsászár dalban is felbukkan: az On Broken Glass vagy éppen a Still Waters Run Deep nem igazán lett több általa, mint ha kihagyták volna belőlük a Chad Kroeger-ihletettségű énektémákat. Érdekes módon például a Whitechapel is ugyanezzel kísérletezik legújabb lemezén (kritikánk ITT olvasható), ám ott sem hozott átütő végeredményt a megoldás.

Tudom, hogy a metalcore keménykedő verze - ultradallamos refrén sémájába pont csont nélkül beleillik ez, de hogy miért éppen a kanadai Nickelback lett a sorvezető, arra még mindig nem sikerült rájönnöm. Sokkal jobban élveztem a britek Pantera - Lamb Of God kombójával kevert hardcore zúzását, mintsem hogy pont ebbe kelljen belefutnom. De szerencsére azért nem élt ezzel annyira vissza a Malevolence, hogy igazán zavaró legyen a dolog. A Higher Place volt necces ebből a szempontból, de aztán ez is komplett metalballadává szigorodott a végére. 

Tessék szépen meghallgatni a Matt Heafy (Trivium) vendégszereplésével készült Salvation című középtempós gyalulást, melyben remek ikergitáros metaltémák, no meg egy kifogástalan szóló rejlik: ha még ezután sem győződtünk meg a Malevolence berobbanás előtti státuszáról, akkor rossz kávéházba kerültünk.

Szóval átkozottul fogós, agresszív és eszméletlen riffekkel telepakolt anyag lett a "Malicious Intent", mely pontosan annyira hardcore, mint metal. Élőben kegyetlen lehet a britek produkciója: bőven lehet találni a neten akár amatőr vagy éppen profi koncertfelvételt is róluk, tényleg embertelen, amit művelnek. Sokat fogunk még róluk hallani az elkövetkező években, ez egészen biztos.

9/10 

malevolence_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3517837655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása