Rozsdagyár

MAN MUST DIE - The Pain Behind It All (2023)

2023. február 16. - chris576

326506719_1344528342775541_4482029004041621100_n.jpg

Tulajdonképpen kétféle vélemény kering a stílusbeli felcímkézéseket illetően: az egyik tábor szerint szükség van rá, mert segíti eligazodni az embert a temérdek megjelenés között, terelget minket a komfortzónánk felé. Mások meg azt mondják, baromság az egész, csak összezavarja őket, semmi értelme, rockzene és kész.

Ezeket a húrokat most csak azért pengetem, mert a jelen cikkem tárgya, a 2002-ben elstartolt egyesült királyságbeli Man Must Die technikás death metalként van feltüntetve a legtöbb forrásban, szerintem meg nem az. Ebből kifolyólag pedig valahol mindkét fentebb megfogalmazott vélemény megáll a saját lábán, ugyanis néha valóban félrevezetőek lehetnek a címkék, viszont sokszor meg csak ezért kattint az ember, a besorolás miatt.

A Man Must Die az extrém metal keretein belül alkot, nem vitás, death metalnak ellenben nem nevezném őket. Viszont a hangszeres játék az valóban technikás, rendesen megtornáztatják a végtagjaikat a srácok. Február 17-én érkezik a banda ötödik sorlemeze a Distortion Music Group gondozásában, a "The Pain Behind It All."

Tiszta lappal indítanak nálam, ugyanis ez az első találkozásom velük. Nézzük akkor! Az O.C.D. címmel ellátott felvezető intró után a Patterns In The Chaos robban bele az arcunkba, szó szerint: professzionálisan elővezetett, gyors és velős extrém metal dal. A változatos, néha agyzsibbasztóan tömény szerzemény dallamokat is felvonultat, igaz, csak módjával. Az In The Hour Before Your Death bizonyos részei a "Heartwork"-érás Carcass-t idézik meg, mondhatni, teljesen más vizeken evez, mint az előző tétel.

Ugyanilyen fáradhatatlan vehemenciával érkezik a Clickhate című darab, ezúttal nélkülözve a melódiákat, csakis a brutalitásra fókuszálva. Az Enabler ennek majdnem a szöges ellentéte, hisz telis-tele van szőve dallamokkal, már az elején felcsendülő zongora jelzi a melodikusság útját. A zene magas minőségén túl elmondható, hogy rendkívül változatos darabokkal van dolgunk, egyáltalán nem folynak egybe, mindegyikük szinte teljesen más karakter.

Néha kissé fárasztó az eszement tempó, melyet diktálnak, de mivel a tökélyre fejlesztett hangszeres tudás mellett még kicseszett jó dalokat is tudnak írni, ezért egy rossz szavam sem lehet. Fogalmam sincs, mekkora név a szakmában a Man Must Die, nálam ezzel a lemezzel az extrém metal éllovasainak számítanak mostantól.

9,5/10

326357773_1232682664343985_2768083829484165768_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr2818050376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása