Mai nap a novemberben friss nagylemezzel jelentkező budapesti Plafon zenekar alapítójával és énekes/gitárosával beszélgetünk, akik pénteken élőben is bemutatják a 10 dalos albumot, mely a görög mitológiát vette alapul.

Szevasztok! Elöször is köszönöm, hogy felkerestél. Annyit hozzáfűznék, hogy  a zenekar 2003-ban alakult, jóbarátommal Pongor Somával. Tehát a zenekar 15 éves fennálással rendelkezik sok tagcserével és rengeteg élménnyel az biztos. Meg hát itt a második nagylemezünk, - juhééé - az Atlasz. Koncerten le is játszuk kegyetlenül a teljes korongot.

Egyszerű  munkás ember vagyok a világ apró kis szegmenséből egy kiválló feleséggel és három gyermekkel. A zenét egy évi zongorázással kezdtem, de azt abbahagytam, mert nem tudtam azonosulni azokkal a dalokkal, amiket kottából kellet tanulni. Meg szólfésról is mindig lógtam. Meg is látszik.. (nevet) Aztán apám hallgatott remek sok gitárzenét, s éreztem, hogy egy hiány töltődik. Apámnak volt gitárja, de sosem mertem neki megmondani, hogy gitározni szeretnék. Aztán hozta haza vhs kazettákon a különböző rock koncerteket és csorgó nyállal néztem. Egyből tudtam mit akarok. Stikában pötyögtem az otthoni gitáron, aztán egyszer összeszedtem a bátorságom, és mondtam apámnak: "gitározni akarok!" Odaatta a gitárját, ő meg vett egy másikat, majd késöbb szereztünk egy elektromos Fender kópiát. Innen már egyenes út vezetett a zenekar alapításhoz apám sufnijában. Ott és akkor alakult a Plafon.

Az éneklés az külön sztori, mert sosem szerettem énekelni. Csakhogy mivel a dalokhoz is mi írtuk a szövegeket, ezért mindig az énekelte, aki írta. Így hárman is próbálkoztunk vinnyogni. Aztán az első koncertet sikerült felkamerázni és mikor visszanéztük akkor megállapítottuk, hogy én voltam a jobbikszar.. (nevet) így énekeljek én. Nem tudtam mit tenni, fejet hajtottam és azóta megy az ordibálás. Hol hamisan, hol kevésbé.

Húúú... fentebb említettem, hogy 2003-ban alapítottuk a zenekart Somával. Igazából képzelgés volt és az szült meg minket. Annyi volt a kiindulás, hogy mi írjuk a szövegeket és saját dalokat hozunk. Ebből virágzott ki ilyen alter-punk-rock maszlag, néhol elszállósan. Aztán irtuk, toltuk a nótákat s jött a basszeros aztán a dobos. Koncert, dalírás, koncert, dalírás. Ennyi. Szétesés -újkorszak -keresgélés -dalok koncert, dalok, koncert. És hát ezek ismétlődtek. Mindig amikor új lett a felállás, kicsit tágult a zenei stílus, hisz mindenki mást tett bele, mert másmilyen emberkék voltak, akik csatlakoztak.

Mikor először találkoztunk, akkor épp nagyon, de nagyon külömbözö zenésztársak zenéltek a Plafonban. Mind zeneileg, mind akkor már tudatosabb elképzelésekkel. Ezt sokáig nem lehetett tartani egy plafon alatt. (nevet) Túl sok kompromisszumot kellett hoznunk, így belátva ezt, férfiasan, de külön válltak útjaink. Szerencsére békében.

Elöször is a tagok. Aztán a zene. Meg én is. Úgy gondolom, hogy tudatosabb lett valamivel a zenélés meg a dalok írása, és a zenekar felépítése. Azért annyira nem.. (mosolyog). Mondjuk mindig is tetszettek a koncepción írt albumok. Az első nagylemezünk is ilyen. Bár ott egy konkrét történetre íródott a lemez. Kár hogy nem sikerült valami kis szinpadi megmozdulást készíteni belöle. A mostani 10 dalból tán kettőnek volt kisérletezgetési szinten valami régi formája, de hagytuk is annó. Akhilleusz és a Minotaurusz. Ezeket aztán újra felfestettük. 

Egyszer láttam egy filmet, ami Akhilleuszról szólt és tetszett, hogy iszonyatosan laza karakternek ábrázolták. Aztán van egy pár nagyszerű hazai zenekar, akik írtak dalokat történelmi személyekről, hösökről. Meg aztán a kedvenc külföldi zenekarom is dalolgat mindenféle alakokról.

Ezekből az apróságokból adótott, hogy akarok egy Akhilleusz c. dalt írni. Oszt megírtam. Aztán mért ne még egy, aztán meg még egy? És akkor bevillant a szikra, hogy olümposzon hesszelnek ezek a figurák, görög hősök, félistenek. Kezdjünk velük valamit. S lőn vala "Atlasz".

A létjogosultságosságos kérdést azt hiszem meghagyom a nálam okosabb és tág ismeretségekkel rendelkező zenekritikusoknak. Nekünk ez jött ki.

Írtam, s mivel nem túl jó a fogalmazásom segítettek.
 

Nehéz... most talán a Küklopsz "lírai" sora a kedvencem. Egyszerű mint a tetőcserép. A másikból több is van, de csak egyet mondhatok...öööö....Kronosz eleje. Azt azért, mert már máshogy játszom mint lemezen.

Igazából körülbelül fél év alatt vettük fel a Nortyx studióban, Érden. Mindig oda járunk, ha kell valami studiós anyag. Pepe rendkívüli módon érti a zenekart és a zenénket. Iszonyat türelem és alázat van benne, meg jó érzék a lemezkészítéshez. Na de kalandos volt, ugyanis mikor belevágtunk és eldöntöttük a studiózást, akkor lépett ki a dobosunk. De rendes volt és feldobolt 5 dalt. Köszi neki utólag is! A többi 4-re meg keresni kellett valakit. Egy új dobost. Addig két dalt Milákkal (ex-Plafon) vettünk fel. És addigra megleltük a mostani dobosunkat, Gábort. Övé latt a maradék kettő, úgyhogy 3 dobos dobol a lemezen. Ihhajj-csuhhajj!

Gyakorlatilag lesz egy másfélórás ökörködés hangszerekkel. Első részben régi nóták fognak felcsendülni, majd utána jól lezenéljük az albumot.

Köszönöm a lehetőséget! Szevasztok! Ha nincs jobb dolgotok, gyertek a koncertre pénteken.