2016 januárjában jelent meg a kanadai thrash trió, a Powered By Death "It's Only Getting Worse" ("Ez csak egyre szarabb lesz" - mekkora lemezcím már!) elnevezésű albuma egy frissen alapított német underground kiadó, a Heathen Tribes Records gondozásában. A csapat félórás, kilenctételes korongja igazi szerelemprojekt: visszautazunk a nyolcvanas évek közepére, az underground legmélyére, lepusztult ipar- és lakótelepek közepébe, isszuk a dobozos sört rekeszszámra, másodkézből vásárolt hangszereken rögzítjük a faterunk garázsában két mikrofonnal meg egy négysávos magnóval a cuccost, aztán hajrá!
Nem sokat sikerült megtudni a 2011-ben Montréalban alapított bandáról. Az Exodust, a Demolition Hammert meg a Sacred Reicht említik inspirációjukként, de azért én odatenném még a korai Slayert is, mert sok riffben hallatszik a hatásuk, lásd például a záró Eyes Ripped Open című tételt, mely a "South Of Heaven" vagy a "Seasons In the Abyss" korongokra is ráfért volna.
Alapvetően azt a középtempóstól a gyors darálásig terjedő tartományt lőtték be maguknak, ahol nagyon fontos a feszes, pengeéles összjáték. Itt azonban még akadnak gondok, nüansznyi tempóhibák, kapkodások előfordulnak, de ez egyáltalán nem ront az összhatáson, hanem inkább az anyag autentikus jellegét erősíti.
Az az első pillanatra látszik, hogy a zenekar egy másodpercre sem veszi komolyan magát. A beteg lemezborító, a garázshangzás, a dalszövegek és számcímek mind-mind tipikusnak mondhatóak: tényleg mintha mondjuk egy 1986-ból itt maradt relikviát hallgatnánk, de ez korántsem jelenti azt, hogy lejárt szavatosságú lenne ez a fajta muzsika. Bandák ezrei játsszák szerte a világon ezt a kőék egyszerűségű, de pont ezért mindenkor frissen hangzó thrash metalt.
Nagyon jó hallgatni ezeket a kaotikus, szerteszéledő szólókat, a döngölős riffeket, no meg a ráspolyszerű, idegbeteg énekhangot. Nincs szó arról, hogy bármi falrengetően újat hoznának a kanadaiak (ettől nagyon messze állnak, de valószínűleg pont ez a legutolsó dolog, amit szeretnének), de azt a zenét, amit hallhatóan nagyon szeretnek rajongóként játszani is, megfelelően hozzák. Egész jó riffek, megoldások sorakoznak például a Tied Down By the Chains Of Christianity című tételben, de a Powered By Death nem a nagy megfejtések zenekara.
Thrash megszállottaknak természetesen nagyon is ajánlott, de én még több gyakorlást tanácsolnék a bandának, mert tényleg előfordulnak pontatlanságok a játékban, a thrash pedig nem az a stílus, melyben ez megengedhető. A nóták jók, habár egy milliméterre sem lépnek ki a stílusgettő lángvágóval meghúzott határai mögé, de a játékon meg a hangzáson még bizony van bőven javítani való.
7/10
