Irgalmatlan mennyiségben özönlenek felénk az újabb és újabb rockvideók, nem is lehet mindet befogadni, feldolgozni, még ha naponta írnánk a Videológiát, akkor sem. De legalább tízes csomagokkal próbáljuk ellátni a nyaralásra igyekvő (vagy még csak készülő) rajongókat. A kattintások alapján egyre népszerűbb a rovat, legutóbb Gábor kedvenceit is sokan mazsolázták végig. Most megint azok közül zoomolunk rá néhányra, amelyeket Mr. Zoom, azaz én kitúrtam az áradatból. Lesz itt: frontcsajos metal, eleven Antikrisztus, repülő leopárdnő, és rothadó belsőség. Jó videózást!
AT THE GATES - The Fall Into Time (2021)
Kezdjük a júniusban aktuális videók szemrevételezését egy friss nagylemez-beharangozóval, mely mindössze néhány napja van még az interneten. Ez nem más mint a svéd At The Gates zenekar következő albumáról egy tétel. Ezt a videót nem azért tettem a tízes lista élére, mert annyira tetszett volna, éppen ellenkezőleg. Sajnos a néző számára hatástalan, semmitmondó alkotás. Ilyennel nem szabadna promótálni egy küszöbön álló megjelenést. Ha a pozitívumokat nézzük, két dolog van, ami itt egyáltalán értéket ad: az egyik, hogy homokasztal technikával készült, s a benne lévő fő motívumok kialakításához szükség volt viszonylag magas szintű képzőművészeti szaktudásra. A másik maga a zene. Nagyon kellemes, dallamos, mégis kellő összetettségű muzsika. Úgy gondolom, sok ember fülének tetszik. Sajnos azonban hiába jó a zene, a videó egy döglött bálnára emlékeztet. Sőt, ha őszinte akarok lenni, amikor egy patakban az úszkáló halakat nézem, abban több érdekességet találok, mint ezekben a megoldásokban. Nagyon messze van ez például a Tool zenekar korszakos animációs videóitól, bár azokkal valamennyire rokonítható. A legfőbb baj, hogy ezek a képek egyáltalán nem igazodnak a zene ünnepélyes, fennkölt hangulatához, csak peregnek a szemünk előtt monotonul.
ENRAGED MONKEYS - Leave The Sea (2021)
A második választás egy német, ám nem tipikusan német együttes videós bemutatkozása a csapat debütáló lemezéhez. Az Augsburgban működő Enraged Monkeys első lemeze hamarosan a Rozsdagyárban is megmérettetik, addig is két videoklipet lehet tőlük megtekinteni. Az egyik a szóban forgó Leave The Sea. Nekem nagyon tetszik mind a zene, mind a közben felbukkanó képek látványa. Arra jó példa, hogy lehet viszonylag kevés akcióval, kevés mozgással, néhány jól eltalált természeti képpel, és a stúdióban zenélő arcok bevágásával egy hatásos videót összehozni. Sok varázslat nem kell hozzá, de meg kell találni a muzsikusok bemutatásához a megfelelő szöget és nagyítást, valamint arra is ügyelni kell, ne legyen túlságosan állóvíz hatása az egésznek. Egyértelműen lejön, hogy a zenekar súlyos hangzása mögött komoly mondanivaló húzódik meg (utólagos információ: a videó rendezője a magyar származású énekes, Ladányi István).
LYNX - Crazy Crazy World (2021)
Teljesen tanácstalan vagyok, mi szépet és jót mondhatnék erre a videóra, de valamiért nagyon örülök, hogy elém bukkant: Ne csináljunk paródiát a zenénkből. Tényleg nagyon vékony jég ez, a legtöbb ilyen próbálkozó alatt beszakad. Kicsit utánanéztem a bandának, láttam, hogy Aerosmith/Guns’N’Roses-vonalon mozognak, tehát valójában szeretik azokat az előadókat, akiket ilyen nagy hévvel, csapnivaló stílusban utánoznak, akkor hagyjuk is ezt annyiban! Egyébként sem értem azokat, akik szerint poén a fejkendő, a feltúrt haj, vagy a funky-cucc, el kell fogadni, hogy aki ezekben a műfajokban hisz, annak ezek a dolgok jól állnak. Aki csak pózol velük, annak viszont csak nevetséges kellékek. Olyan ez, mint az Elvis-imitálás, csak annak áll jól a király öltönye, aki felveszi és azt mondja, ó yeah, mehet a rock’n roll ezerrel!
THE STRAYS - Cool Your Jets (2021)
Első megtekintésre szó szerint felüdülés volt a második lemezéhez érkezett The Strays repülős videója. Teljesen véletlenül ebben a csapatban is van egy magyar (mert a magyarok mindenütt ott vannak!), nevezetesen a basszusgitárt kezelő Krisztián Jakab-Hall, de ezt csak jóval a nóta megtekintése után tudtam meg. A zenekar Cheltenham városkában él és működik, Angliában. Ehhez képest hamisítatlan Memphis boogie-t, vagyis jó öreg amerikai rock’n roll muzsikát tolnak, keményen, lendületesen. Maga az alapötlet, a repülős cuccok és a bevállalós énekesnő megröptetése abszolút jeles! Úgyszintén a beállítások is profikra vallanak, van hangulata a felvételnek. Káprázatos a vágás, minden a spiccen. Amikor ilyen dinamikus, pörgős a zene, akkor bátran lehet váltogatni a képeket, lehet kicsit forgatni a világot, kicsit több mozgalmasságot vinni a cselekménybe, mivel a szám erejét és lüktetését tompítja a sok állókép. Itt szerintem lehetett volna még egy kicsit több a mozgó kamera, vagy fel lehetett volna például gyorsítani a légifelvételeket is, de így is remek. A nóta egyébként nekem kifejezetten tetszetős, fel is jegyeztem magamnak, hogy a Straysnek utána kell nézni!
CARCASS - Kelly’s Meat Emporium (2021)
Na jó… Ez sem éppen vacsora mellé való filmecske. A kivitelezés és az összhatás ezzel együtt tökéletes. Nem tudok mit elemezgetni rajta, nem érdemes, ezt látni kell, rágni kell, emészteni kell, és lehetőleg jó messzire kiköpni, mielőtt megfeküdné a gyomrot. Csak egyetlen ilyen bomlási folyamat több órás, néha több napos időtartamú, ennek a videónak a nyersanyaga felgyorsítás nélkül gigantikus méreteket ölt. Onnan tudom, hogy sráckoromban találtam egy döglött egeret. Betettem egy jól lezárt befőttesüvegbe, és vártam az eredményt. Biológiai kísérlet gyanánt. El sem tudom mondani, hogy a hermetikusan lezárt üvegben miféle férgek mozogtak, és mennyi idő volt a teljes csontváz előkerülése. Több évig őrizgettem, mielőtt kidobtam volna. Tanulságos volt, akárcsak ez a videó.
PATH OF DESTINY - March Of The Antichrist (2021)
Itt ez az egészen profi zenekar, egy nem kiemelkedő, de az átlagosnál mégis érdekesebb zenével. Nem tucatáru, de nem is bombasiker, egy olyan nóta, melyre jól lehet filmezni. És talált a rendező egy szuper beállítást: gyönyörű fények, erős színek, karizmatikus frontember, piacképes megjelenés. Mindehhez nem kellett más, mint néhány fáklya, egymástól távolabb álló, rendezett felállású, ízléssel felöltöztetett zenészek - és túlvariálta az egészet. Gyakori hiba ez is: történetet akarunk mesélni a zeneszám alatt. De miért? Miért kell ide a keresztet cipelő alak, aki hiteltelen a szerepében? Miért gondoljuk, hogy a tűz körül játszó zenekar nem elég? Bőven elég lett volna. Az egyik kedvenc videóm a Grip Inc.-től a Rusty Nail. Három ember zenél egy sivatagban, ennyi. Most ez a fickó alig bírja el a fenyőfából ácsolt keresztet, és úgy szenved, mintha Szűcs Ottokár bádogosmesternek kellene előadnia a Passiót. Nevetséges.
FROZEN CROWN - Far Beyond (2021)
Technikai értelemben teljesen rendben van ez az alkotás, látszik, hogy a készítők nem most csináltak ilyet először. Volt érzékük a helyszínekhez, a beállításokhoz (bár a két gitáros egymás mellett nem annyira látványos, mint mondjuk az egyik sziklán, a másik vízben penget) és a vágás, a dinamika is működik, csak annyi a probléma, hogy a zenészek beleélési készsége nulla. Az énekesnő teátrális gesztusokkal adná elő a metal lady-t, de ordít róla, hogy sosem volt az, a gitárosok átszellemülnének, ha nem éreznék gagyinak saját zenéjüket, látszik, hogy vicc nekik az egész. A dobos srác az egyetlen itt, aki élvezi, amit csinál, a többi megpróbálja eladni a portékát, megpróbál úgy csinálni, mint a régi nagy rockzenészek, akiknek ez volt az élete. Röviden és tömören: mű az egész. Ennek ellenére mégis hozott 700 ezer kattintást, mert az énekesnő valóban fotogén.
SEAS ON THE MOON - The Regress (2021)
És ha már fotogén énekesnő, akkor az állandó magamutogatási kényszerben élő Lena Scissorhands sem maradhat ki. Már csak azért sem, mert ügyes kis stílusgyakorlatot mutat be a videó rendezője. Minimál eszközökből épít fel egy nézhető klipet. Mondhatjuk, hogy nincs sok ebben a filmben, de az igazság az, hogy szinte semmibe nem került, és ez nem utolsó szempont. Kellett hozzá egy nő, egy banán, meg pár kiló festék, és egyetlen egy szemből lerakott kamera. Nos, szerintem nem sok filmes tud mit kezdeni ennyivel. Tegyük fel, hogy egy ifjú tehetség megkapja Lénát, a banánját, és a szemceruzáit, na ezekből rakjon ki egy olyan képsort, mely eladja a zenét! Nem egyszerű dolog. Azért túl nagy klasszikus ez a klip sem lesz, de nem rossz egyáltalán.
DARK - Lovers In The Dark (2021)
Így kell portrét filmezni! Tudom, sok zenész, előadó máris azt mondaná erre, hogy a költségvetés sem volt éppen alacsony, de ezt a műfajt egy kicsit ár-érték viszonyában kell nézni. Mert egy ilyen videót 10 év múlva is elő lehet venni, akárcsak egy Bergman-filmet, nem lesz semmitmondó. Komoly kis csapat dolgozott itt együtt, gondosan kiválogatott modellekkel, öltözékekkel, hatásos helyszínekkel, és nyilván meg is lett az eredménye. Mindezt előre meg kellett tervezni, ki kellett találni, szóval erre készülni kellett, nem csak úgy odamegyek és majd valami lesz típusú hozzáállás terméke. A tűzzel való játék különösen gyönyörű, de a fekete-fehér képek is bombasztikusak. Na igen. A legfontosabb, hogy szeme legyen a fotósnak a lényeghez, a többi már a technikán múlik. Erre csak csettinteni lehet. Pazar. Kár, hogy a zene az én füleimnek teljesen semmitmondó, biztos, hogy túl nagy kedvencem nem lesz a jövőben.
FROM THE SKY - Libera Me (2021)
Itt most tájékozatlanságom leplezem le, alaposan meglepődtem, amikor az énekes/gitáros magyarul szólalt meg. Két oknál fogva: nem ismertem őket és angol szövegre számítottam, illetve a karcos orgánum is ledöbbentett. Azonnal megemelte a dal élvezeti értékét. A melodramatikus, elcsépelt bevezető után elemi erővel érkező hangok kellemesek voltak füleimnek. Nem véletlen, hogy több a hardcore banda a lejátszómban, mint a power, vagy a szimfonikus metal. Ám ők ez utóbbit adják elő, a szokásosnál jóval dühösebben. Ez tetszik. Az újra visszatérő latin sorok már nem annyira, mint ahogy a maszkokat sem értem, és azt látom még, hogy a rendező küzdött ezzel a lánykával rendesen. Mit is csináljon vele, hogyan mozgassa, leültesse, táncoltassa, vagy maradjon statikus? Nyilván próbálta kihozni a látványból a maximumot. Talán nem kellett volna túlspilázni, lehet, hogy ebben az impozáns belső térben a banda már önmagában elég lett volna. De így sem lett rossz a végeredmény, összességében ez egy színvonalas videoklip, az érdeklődésemet felkeltette, tehát elérte a célját. A banda alá én tettem volna egy szép nagy látványos szőnyeget, mely a falakkal harmonizál. Az egyetlen furcsaság, mely túlságosan is szembeötlő, az a hegedűs. Ő mit csinál ott? Ja, hogy hegedül… hm. Értem.
