A rockvilágban eddig is történtek hatalmas átverések (mi is írtunk néhányról ITT), de amit egy Los Angeles-i amatőr zenész csinált, az egyrészt túlmegy a józan ész határain, másrészt pedig totálisan értelmetlen és érthetetlen is. Online létrehozott virtuális rajongótábor, megvásárolt Youtube-nézettség és nemlétező Facebookos koncertlátogatók, no meg átejtett klubok és vendégzenekarok: Jered Threatin alaposan beletüsszentett a nulláslisztbe.

Jered Threatin egy Los Angeles-i zenész, aki saját, Threatin nevű metalbandáját vezeti. Elméletileg. Hogy aztán ez-e a valódi neve vagy ez is csak egy felvett, kreált álnév, talán már sohasem derül ki. A mindenáron való érvényesülés, a nárcisztikus személyiségzavar és az álmaid megvalósításának mindent elsöprő vágya együttesen hozta létre a világ legbizarrabb sztoriját, melynek során tulajdonképpen saját magát ejtette át főhősünk, de hogy mi célból, azt talán még ő sem tudja.

A történetet érdemes visszafelé felgöngyölíteni: A Stageright Bookings nevű promótercég számos ismert brit  és európai koncertklubot keresett meg, hogy lekösse a Threatin nevű, 38 000 Facebook-kedvelővel rendelkező amerikai metalbanda európai klubturnéjának állomásait. A zenekar már elbüszkélkedhetett egy debütalbummal, számos klippel, videóinterjúkkal, rajongói koncertfelvételekkel, melyekhez tisztes online nézettség párosult. 

A klubok bele is mentek, lekötötték a helyszínt az adott időpontokra, még vendégzenekarokat is leszerveztek, ment minden a maga módján. A Stageright Bookings a koncertek Facebook-eseményein szereplő több száz  biztos látogatóra, illetve az általa elmondottak szerint 200 előre értékesített jegyre való hivatkozással ment sorra a klubokon, így hamar összeállt az egész turné, mely november 1-én indult a londoni The Underworld nevű klubban és elméletileg november 13-án zárul a németországi Weinheim városában.

De bizony a londoni bulin mindösszesen három fizető vendég jelent meg, majd a rákövetkező bristoli koncerten is három néző előtt léptek fel, de azok is az előzenekar vendéglistáján szerepeltek. Pedig a zenekar előzetesen háromszáz eladott jegyről beszélt. Ekkor a bristoli Exchange nevű helyszín emberei online kutakodásba kezdtek és szépen ki is borult a bili.

Mint ahogy az kiderült, a Threatin nevű zenekar nem létezik, illetve az Jered Threatin szólóprodukciója. Az összes FB-rajongó kamuprofilok révén létrehozott, megvásárolt kedvelés, a Youtube-videók több százezres megtekintése csakúgy, maga a zenész hozott létre kamu női profilokat, hogy azok nevében saját magának írjon szexuális tartalmú rajongó kommenteket. De itt nem állt meg: elég amatőr módon összevágott videókat tett fel állítólagos többezres koncertjeiről, a probléma csupán az, hogy a tömeg és a színpadon játszó zenekar egyszerre sosem látszik. 

Még önmagával is készített álinterjúkat, melyekben látható szerénységgel, ámde büszkeséggel beszél arról, hogyan (de miért?!!) írja a dalszövegeit, véleménye szerint mi a jó gitárszóló titka, továbbá örömmel beszél a világmindenségről meg az élet értelméről is. 

Azonban itt nem állt meg a zenész: létrehozott egy totál kamu menedzsment ügynökséget, de ő volt maga a promótercég, a Stageright Bookings is, mindkét vállalkozás mögé pedig komplett online jelenlétet varázsolt, honlapostul, közösségi médiás platformostul együtt. A trükkje egyszerű volt: az adott koncertekre szintén kamuprofilok révén jó előre több száz biztos érdeklődött jelölt be (akik azonban mind Brazíliában éltek!), az előre értékesített jegyeket pedig simán behazudta az e-mailjeiben.

A november 8-i, Birmingham városában megtartott bulin aztán már világossá vált minden és a klub vezetői kifizettették a fiatalemberrel a bérleti díjat is. A vendégzenekarok azonban rendesen ráfaragtak: a felszerelés, a benzinpénz az mind bukó, de ami a lényeg: szegény Jered Threatin egy komplett amerikai bandát bérelt fel, hogy kísérjék európai turnéján, akiknek a bérét, utazását, szállását mind-mind ki kellett csengetnie.

Természetesen a sztori villámgyorsan bejárta a sajtót, a klubok minden valószínűség szerint törölni fogják az előre lekötött koncerteket. A "zenekar" online elérhetőségei és platformjai időközben törlésre kerültek: Andy Warhol szerint ugyan tizenöt perc világhír mindenkinek jár, de talán nem így kellene azt elérni.