Rozsdagyár

KARTHAGO - Együtt 40 éve! (2019)

2019. március 20. - Rock n roller

karthago_cover.jpg

Amíg külföldön teljesen hétköznapi történet, hogy egy (legalább) negyvenéves zenekar új dalokat tartalmazó stúdióalbumot ad ki (csak a tavalyi évet nézve: Saxon, Judas Priest, Nazareth, ami így hirtelen eszembe jut, de a sor biztos folytatható lenne), nálunk ez nem annyira jellemző. Eleve nem túl sok ilyen korú rock zenekar aktív, de új dalokat végkép nem nagyon gyárt ez a generáció.

A Best-of és az ugyanebbe a kategóriába tartozó koncertlemezek most ebből a szempontból nem játszanak. Ami most egyből beugrott, az az Edda, akik messze a legaktívabb 40+-os zenekar, de az elmúlt években adott ki új korongot a Lord és P. Mobil is. Nálam itt meg is áll a tudomány, de kommentben biztos jön majd még vagy öt banda, akiket most kifelejtettem. De amiért ez végül is szóba került, annak az az oka, hogy a Karthago a 40. jubileumát egy vadi új stúdióalbummal ünnepli. A kiadvány megrendelhető olyan csomagban is, mely tartalmaz egy 13 dalt felsorakoztató, pár évvel ezelőtti akusztikus fellépésen készült koncert CD-t is. A jubileumi ünnepségek csúcspontja pedig egy Aréna-koncert lesz április 13-án. De mi most foglalkozzunk csak az "Együtt 40 éve!" című koronggal.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az új dalok, és az új album ellenére a Karthago koncertügyileg nem volt olyan aktív az elmúlt években, mint például a fentebb felsorolt csapatok vagy mondjuk a Ricse. De a lemezmegjelenés sem számít náluk napi rutinnak. Legutóbb a 30. évforduló alkalmával jelent meg az "IdőTörés" című kiadvány, könnyű kimatekozni, tíz évvel ezelőtt. Viszont a javukra írható, hogy míg a fent nevezett zenekarok az elmúlt negyven vagy még több évben rengeteg tagcserén mentek keresztül, Szigeti Feriék változatlan felállásban tolták végig ezt a négy évtizedet.

De ami még inkább pozitív, hogy egy egész jó albumot sikerült összehozni, még így negyven év elteltével is, ami nem elhanyagolandó (nem nevesítve, de futottam már bele nagynevű "veterán" csapat lemezébe, melyről a múltjuk iránti tiszteletből inkább nem írtam kritikát). Aki szereti ezt a régisulis, dallamos rockzenét, annak az "Együtt 40 éve!" egy kellemes hallgatnivaló. Néhány nóta még a régi klasszikus Karthago-bakelitekre is simán felfért volna.

Koromból adódóan én a Karthago legsikeresebb éveiről lemaradtam. Nekem Takáts Tamás elsősorban a nevét viselő Dirty Blues Bandből volt ismerős. Szigeti Ferit mint lemezkiadó vezetőt, Kiss Zolit Zéróként mint számmisztikust, Kocsándi Mikit pedig még gyerekként, a 100 Folk Celsiusban láttam először. Gidófalvy Attila meg feltűnt mindenféle zenekarokban ebben az időben. Persze, ismertem én a Requiemet, az Apáink útjánt, meg a többi nagy slágert. De nekem ők már akkor a múlt voltak, amikor megismertem őket. Pedig a mai napig aktívak, de elsősorban senki nem a Karthagóból él. Így együtt inkább csak jeles alkalmakkor állnak össze, a napi szintű működést már 1985-ben felfüggesztették. Annak ellenére, hogy elmondásuk szerint magánemberként is kiválóan kijönnek egymással, ez a nem túl intenzív zenekari lét is lehet a hosszú házasság titka.

A HammerMusic gondozásában megjelent album producere a zenekar gitárosa, Szigeti Feri volt, ami nem feltétlenül szerencsés. Nyilván Ferinek hatalmas tapasztalata van ebben, rengeteg lemez létrejötténél bábáskodott. Temérdek kezdő zenekar lett az ő segítségének (is) köszönhetően sikeres. De talán jobb lett volna, ha nem ugyanaz a személy a producer, aki a dalok nagyját írta. Talán még jobb lehetett volna a lemez, ha egy külsős személy is hozzáteszi a magáét, korrigál néhány hibát. A hangmérnöki munkálatokat és a keverést, maszterelést Varga Csaba végezte. A felvételek a Green Studióban készültek 2018-ban. A lemezborító Hajnal Balázs munkája. Az akusztikus bónusz CD felvételeit a Ram Colosseum - Rock Múzeumban készítette Csordás Zoltán 2015-ben. Ennek utómunkálatai a Jankai Stúdióban és a Zolasound Stúdióban zajlottak.

Ami nekem a leginkább negatívum a lemezzel kapcsolatban, az Takáts Tamás hangja. Hatvanon túl sajnos már nem úgy megy a hangképzés, mint fiatalon. Nem mondom, hogy nem énekelne le még most is sok sikeres énekest a színpadról, de önmagához képest már halványabban teljesít. Ettől függetlenül élvezhetőek a dalok. Főleg az album eleje sikerült jól. Az első három nóta nagyon dallamos, slágeres. Külön dicsérendőek benne az erőteljes Hammond-orgona szólamok. A legpopulárisabb énektéma a lemez harmadik dalában, a Döntened kellben hallható. De ez a popularitás nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a legjobb szám. Bár ez a tétel is tetszik, inkább az első két dal, melyet a legerősebbnek gondolok. A Nincs határ, és a Semmiért lázadtál, ha gigasláger nem is lett volna, de nyugodtan elfért volna bármelyik klasszikus Karthago-lemezen.

A negyedik számnál, a Valahol… címűnél aztán egy kicsit leül a hangulat. Nem azért, mert lassú nóta, a dallamvilággal sincs gond, mert melodikus az ének, de valahogy nincs húzása. Ahogy nekem a Rock a vérünk sem hozza azt a hangulatot, amiről szól a szám. Az orgonanyitány kifejezetten jól szól, a gitárriffek is dallamosak, de az énektéma elég sablonos.

A Legyek én a zenéddel térünk vissza a versenybe. Bár ez is egy lassabb nóta, mégis benne van az a húzás, amit a Valahol…-ból hiányoltam. Ezután következik az Örök körforgás, ami megint a nyitótételek lendületével sodor minket tovább. A Szabadnapos szenvedély egy klasszikus instrumentális nóta. Kicsit sablonos, de azért élvezhető, santanás gitártémával.

A végén az Eltévedt szív ismét egy rutinból megírt rocknóta, populáris refrénnel. Azonban nem alkalmazzák a klasszikus popsablonokat, mert például nincs unalomig ismételve a refrén. Majd a Fordult a világ zárja az albumot, egy hosszzab orgonás felvezetéssel, melyet ismét dallamos énektéma és slágeres gitárrifek követnek.

Aki várta az új Karthago-lemezt, annak szerintem érdemes volt várnia rá. Nekem leginkább Gidó orgonafutamai jöttek be. De a dalok egésze jól hangzik. Tapasztalt zenészek tudják, hogyan kell fülbemászó, dallamos zenét írni. Nem tudni, tíz év múlva lesz-e még egy lemez. De ha több új nótát már nem is írnak az urak, az "Együtt 40 éve!" egy méltó záró darabja lehet ennek az életműnek.

8/10

karthago_band_promo_pic.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4414702786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása