2021-ben elég nehéz már elhinni, de a '80-as évek végétől a '90-es évek közepéig az amerikai progresszív metal csapat, a Queensryche az egész rockszíntér egyik legszimpatikusabb, legintelligensebb, legelőremutatóbb és legszerethetőbb zenekara volt. Ma azonban szinte tankönyvjellegű példájává váltak annak, hogy hogyan lehet tönkretenni egy korábban érinthetetlennek hitt, valóban korszakalkotó zenei örökséget.
Az 1980-ban Washington államban megalakult Queensryche alapító tagjai Geoff Tate énekes, Eddie Jackson basszusgitáros, Scott Rockenfield dobos, valamint Chris DeGarmo és Michael Wilton gitárosok voltak. A kezdetben a jellegzetesen amerikai ízű power metallal fellépő csapat harmadik soralbumával, az 1988-as "Operation: Mindcrime" koronggal vált világhírűvé. A minden idők egyik (ha nem a) legjobb konceptalbumaként számon tartott anyag óriási sikert hozott a bandának (1991-ben nálunk is felléptek a Népstadionban megtartott Monsters Of Rock turnéval a Mötley Crüe, a Metallica és az AC/DC társaságában), melyet az 1990-es "Empire" korong csak tovább fokozott.
Geoff Tate elképesztő hangi adottságai, az okos dalszövegek, no meg Chris DeGarmo dalszerzői zsenije lemezről lemezre vitte előre az együttest, mely az idők szelével folyamatosan változó zenei közegben is megállta a helyét. A grunge berobbanó trendjére az 1994-es "Promised Land" albummal válaszoltak, mely ugyan akkoriban megosztotta a metalrajongókat, de minőségét nem lehet kétségbe vonni.
Az ezt követő, 1997-es "Hear In The Now Frontier" már sajnos egyértelműen bukás volt, mind kritikai, mind pedig kereskedelmi értelemben és ekkor tulajdonképpen véget is ért a banda aranykorszaka, olyannyira, hogy 1997 végén DeGarmo ki is szállt a csapatból.
Előbb Kelly Gray, majd Mike Stone gitáros követte őt a poszton, de dalszerzői képességeit senki sem tudta pótolni. Egyre unalmasabb, fantáziátlanabb és lélektelenebb lemezek következtek és ezen az sem segített, hogy DeGarmo négy dal megírásának erejéig újra csatlakozott hozzájuk a 2003-as "Tribe" korong felvételének idején.
A zenekar még azzal is megpróbálkozott, hogy megírja magnum opusának folytatását 2006-ban ("Operation: Mindcrime II"), de ahogy az lenni szokott, a végeredmény a közelébe sem ért az eredeti anyag színvonalához. Időközben Parker Lundgren, Geoff Tate veje lett az új gitáros Stone távozását követően. Ez a felállás készítette el a 2011-es és rettenetesen gyengére sikeredett "Dedicated To Chaos" című albumot, mely egyben a Queensryche kreatív mélypontját is jelentette.
Ebben az időszakban a banda már leginkább Geoff Tate házi-projektjeként működött: felesége, Susan volt a menedzser, nevelt lánya, Miranda irányította a rajongói klubot és a merchandise-értékesítést, illetve a veje volt a ritmusgitáros. A bomba 2012-ben robbant: Tate távollétében a négy másik tag kirúgta az egész bagázst (értelemszerűen Lundgren kivételével). Tate később egy két nappal később megtartott brazíliai koncerten leköpte a színpadon dobosát és minősíthetetlenül viselkedett társaival. Mindezek eredményeként a zenekar június elején magától az ikonikus frontembertől is megszabadult, helyére Todd La Torre, a Crimson Glory akkori énekese érkezett.
A pereskedés persze azonnal megindult a két tábor között: Tate összerántott egy szedett-vedett társaságot és Geoff Tate's Queensryche néven kiadott egy borzalmasan kevert, rossz hangzású, de egyébként az utolsó anyagnál jobb lemezt, míg társai egy egyszerűen csak "Queensryche" címre keresztelt koronggal jelentkeztek. Természetesen azt mindkét oldal érezte, hogy ez így nem mehet tovább, így bírósági ügy lett a dologból és végül sikerült megegyezésre jutniuk. Ennek értelmében (bizonyos nem közölt összegek kifizetése fejében) Geoff Tate lemondott a Queensryche név használatáról, mely a Wilton-Jackson-Rockenfield alapító triumvirátus kizárólagos tulajdona maradt, míg a korábbi frontember a két Operation-lemezt teljes egészében játszhatta egyedi, különleges koncertek alkalmával.
Tate Operation: Mindcrime néven kiadott három elég halványra sikerült albumot (az elsőről ITT írtunk kritikát), majd az olasz Frontiers kiadó szervezett mellé Sweet Oblivion címmel egy zenei projektet, mellyel már két, a korábbi zenekara klasszikus éráját megidéző lemeznél tart. Maga a Queensryche két újabb korongot is megjelentetett, a 2015-os "Condition: Hüman" és a 2019-es "The Verdict" anyagokat (kritikáink ITT és ITT olvashatók). A zenekar tudatosan visszatekerte az óramutatókat valahová a '90-es évek elejére-közepére és bár Torre tökéletes Tate-imitátorként énekel, de a régi varázst már nem tudták visszahozni.
Időközben 2017-ben Rockenfield szünetre vonult gyermeke születésekor, melyet pár hónapos időtávra tervezett, de azóta sem sikerült visszatérnie (a 2019-es lemez elkészítésében már nem is vett részt, helyére ideiglenesen Casey Grillo, a Kamelot volt ütőse érkezett 2017-ben). Ennek okáról senki sem tud semmit, azonban 2021 elején egy új weboldalt indított Queensryche2021.com címmel, melynek zenekari képén Torre és Lundgren nem szerepelt és a dobos új zenét és terveket lebegtetett be.
Idén, hogy még követhetetlenebb legyen a dolog, Parker Lundgren gitáros is lelépett, őt a már a zenekarban korábban megfordult Mike Stone pótolta. A különösen gusztustalan végkifejlet azonban most érkezett el: kiderült ugyanis, hogy Rockenfield beperelte Michael Wilton és Eddie Jackson alapítótagokat, feleségeiket (!), illetve számos Queensryche-közeli céget is.
A dobos szerint őt rosszhiszeműen távolították el a bandából és még mindig ő az egyharmadnyi tulajdonosa a zenekar üzleti részének Wilton és Jackson mellett és szerinte a másik két tag így pénzzel tartozik neki. Előadása szerint a zenekar jóváhagyta azt, hogy az élettársa terhességének komplikációi miatt 2017-ben távozzon, de aztán a banda egy évre rá visszakozott és kirúgta őt. A bírósági keresetében szerződésszegésre, részvényesi akadályoztatásra, munkaviszony rosszhiszemű megszüntetésére, illetve az alkotói-előadói megállapodások megsértésére hivatkozik.
Rockenfield szerint Wilton és Jackson rosszhiszeműen visszatartottak tőle minden bevételt, mely a Queensryche üzleti tevékenységéből és cégeiből származott, továbbá semmilyen üzleti nyilvántartást, kimutatást, számlát vagy könyvelési tételt nem osztottak meg vele erre vonatkozóan.
A különösen vicces az egészben az, hogy egy zenekarhoz közelálló forrás szerint az eredeti öt alapítótag már egy ideje tárgyalásokat folytat az újjáalakulásról, de az egészből most semmi sem lesz a per miatt. A forrás szerint a jelenlegi frontember, Torre persze nem igazán asszisztál ehhez és a csapat menedzsmentje szeretné mihamarabb kitenni a szűrét, azaz a drámákból még jó ideig el leszünk látva az amerikai, egykor korszakalkotó együttes kapcsán.
