Rozsdagyár

MIASMAL - Tides Of Omniscience (2016)

2016. március 31. - Kovenant

miasmal_cover.jpg

Be kell, hogy valljam, visszasírom azokat az időket, amikor még legfeljebb havi egy-két album jelent meg, ért el Magyarországra vagy egyszerűen csak én értesültem ennyiről. Amikor naponta (!) érkezik hat-nyolc promóanyag recenzió céljából, akkor kezdenek az egyszeri kritikaíró feje felett összecsapni a hullámok, aztán nem marad más az egészből, mint két-három percig belehallgatni a cuccosba, és törölni, kegyetlenül törölni. Nem tudom, melyik a rosszabb: ha olyan bandáról írunk, akik tucatprodukcióval állnak elő vagy lemaradni egy zseniális csapat anyagáról. Amikor aztán már az első hangnál felkapom a fejem és azonnal beszippant a dalok hangulata és hagyom a fenébe a munkát, hogy tökig tolt hangerőn bólogassak, akkor tudom, hogy beletrafáltam. A svéd Miasmal korongjával, a "Tides Of Omniscience" című monstrummal, melyet a Century Media jelentetett meg március 4-én, így jártam: messze az egyik legjobb album, mely az adott hónapban megjelent bármelyik lemezkiadónál bármelyik stílusban.

A Miasmal 2007-ben alakult meg Göteborg városában: a kvartett vezetője, énekese, gitárosa és fő dalszerzője pedig Pontus Redig, aki mellesleg a szintén svéd hardcore punk brigád, a Martyrdöd gitárosa is egyben, de úgy érzem, hogy ezzel az albummal - melynek sikere felől nincs kétségem - végleg megtalálta azt a formát és zenei nyelvet, melyen a jövőben alkotnia kell. Ez pedig a death metal, mégpedig az elképesztően fifikás, fantasztikus szólókkal teli, némi régisulis és hardcore elemeket is magában foglaló, szinte rock'n rollosan húzós death metal.

Nehéz ezt körülírni: a "Tides Of Omniscience" pontosan az az album, melyről - ha meghallgatod - azonnal tudni fogod, hogy pontosan mire is gondoltam a fentiekben. A nyitó Axiom olyan irtózatos módra berúgja azt a bizonyos motort, mely a korong mérnöki pontossággal felépített szerkezetének mélyén dolgozik, hogy csak néztem. Iszonyatos súlya, de egyben rockos tempója is van ennek a zenének, de egyben sokkal is több annál, mint egy Six Feet Under, Debauchery vagy kilencvenes évek eleji Entombed jellegű death 'n roll: tulajdonképpen ezekhez semmi köze, mert a nóták tele vannak olyan elszállt, néha akusztikus témákkal és kifejezetten dallamos betétekkel, melyek teljesen meg tudják bolondítani a hangulatot. 

Ami azonban végképp elképesztett, az a gitárszólók mennyisége és minősége: nagyon régen élveztem ennyire ezt az instrumentális varázslatot, talán a Megadeth friss "Dystopia" albuma volt rám ilyen hatással (lemezkritika itt). A szólók olyan könnyedséggel és mégis olyan ötletesen gördülnek elő, hogy teljesen belefeledkezünk. A Perseverance című dal maga a csoda: különös dallamai, merengős, körbejárós témái kicsit ki is lógnak az albumról.

Magnus Andreasson és Pontus Redig gitárpárbajai határozzák meg az egész lemezt: elég rácsodálkozni a Key To Eternity vagy az Earthbound című nótákban található szólókra, melyeket mintha nem is death metal zenészek játszanának. Néha prog-metal, néha szinte hard rock, máskor a legsikálósabb thrash: egy percre sem tudunk unatkozni. Persze Redig hörgése nagyon is ráül az egész korongra és aki nem bírja ezt a jellegzetes, néha hardcore-t idéző, csak annál két regiszeterrel mélyebb brutalizálást, az sosem fog megbarátkozni a produkcióval.

Egészen megdöbbentem, amikor a kiadó promóanyagában azt olvastam, hogy a banda a saját próbahelyiségében játszotta fel és rögzítette egymaga minden külső segítség nélkül az anyagot. Hihetetlenül meleg, barátságos hangzása van a "Tides Of Omniscience" abumnak, mely azonban nem nélkülőzi az ütős, dinamikus keménységet sem. A keverés és a maszterizálás a híres Fredman Stúdióban készült, míg a fantasztikusan sikerült borító Mattias Frisk műve. 

Aki a jelenlegi túltermelésben azt hitte, hogy a death metal már csak a múltjából él és semmi eredetit nem tud felmutatni, annak mindenképpen javaslom, hogy ismerkedjen meg minél hamarabb a Miasmal friss anyagával. Páratlan zeneiség, helyenként a hardcore gyökereket idéző, lehengerlő brutalitás és lendület: befejezem a lassan kényelmetlenné váló ömlengést, tessék próbát tenni a svédekkel, szerintem a csalódás kizárható.

10/10

miasmal_band1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr7010418154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása