Kevés olyan csapat van a színtéren, mint a brit Paradise Lost. A '80-as évek vége óta vannak jelen, és ezidő alatt kis túlzással minden fontosabb underground műfajt végigzongoráztak. Death metal, doom metal, gothic, de még a new-wave-be és a klasszikus rockba is beletenyereltek. Tulajdonképpen példa…

A francia Benightedet nagyjából hat éve fedeztem fel, a "Carnivore Sublime" környékén. Elsőre nem mondanám, hogy különösebben megfogott volna, jópofa volt, de semmi olyan, amit az előtt ne hallottam volna. Meghallgattam, tudomásul vettem, nem foglalkoztam vele tovább. Aztán kijött 2018-ban a…

Bevallom, hatalmas ötletnek tartom, hogy a kezdetben a tv-képernyőkön meghonosított MTV Headbangers Ball mára turné formában is jelen van. A Headbangers Ball ismertetőjétől most eltekintenék, mert ez egy akkora ívű téma, mely nem fér bele a mostani koncertbeszámolóba, esetleg majd egy külön cikk…

Vannak olyan dolgok, összetalálkozások a metalvilágban, melyekre senki sem számít. Most őszintén, ki gondolta volna, hogy az a Peter Tägtgren, aki olyan zenekarokból ismert, mint a dallamos death metal nagyágyú Hypocrisy, a Pain vagy akár egy rövid kikacsintás erejéig a Lock Up és Bloodbath, plusz…

Kevés olyan zenekar akad a világon, mint az olasz Lacuna Coil. Gyakorlatilag kezdetektől fogva ugyanazon a magas színvonalon és fordulatszámon működnek, mindezt akként, hogy albumról albumra képesek megújulni, még úgy is, hogy gyökereiben a zene ugyanaz marad. Figyelemreméltó a rizikóvállalásuk…

Mindig élmény megismerni egy-egy új csapatot. A 2015-ben életre hívott dán Baest egészen eddig az albumig valahogy teljesen kikerült. Pedig ezalatt a négy év alatt is volt kiadványuk kellő mennyiségben, konkrétan egy demót, egy EP-t és két stúdióalbumot számol a zenekar, ráadásul már a tavalyi…

Amikor olyan jelentőségű csapatról esik szó, mint a Slipknot, akkor tulajdonképen lehetetlenség objektívnek maradni, hiszen még ha nem is rajongó az ember, valamilyen minimális impulzus azért érte már az adott csapattal kapcsolatban. Legalább annyira, hogy el tudja helyezni magában. Aki viszont a…

Az ausztrál Thy Art Is Murder azon fehér hollók egyike, akik annak ellenére, hogy a deathcore-ból indultak, valahogy mégis túl tudtak lépni ezen, és mostanra sokkal inkább keltik egy modern death metal banda érzetét, mint bármelyik kortársuk. Persze kivételek mindig vannak és itt lehet mutogatni a…

Mindig is amolyan műkedvelő jelleggel követtem a hazai black metal színteret. Nem főleg azért, mert nem tetszene ami történik, sokkal inkább azért, mert sokszor igen komoly zenei párhuzamokat érzek a '90-es évek norvég fekete fémjével. Ez ugyan nem feltétlen rossz, de mégis motoszkál az emberben…

A 2016 óta aktív brit Memoriam tüzetesebb bemutatását most átugranám, tekintve, hogy eddig megjelent két albumukról ITT és ITT találsz cikket. Tőmondatokban csak annyi, hogy ex-Bolt Thrower és Benediction tagokból verbuválódott a csapat és régisulis death metalt játszanak. Az első lemezük még…