Hogyha teljesen őszinte szeretnék lenni, akkor meg kell mondanom, hogy soha nem voltam az amerikai thrash metal elkötelezett híve. Konkrétan egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány csapat fogott meg annyira, hogy akár még rajongónak is mondhatom magam. Ennek semmilyen kukacoskodó oka nincs,…

Az olasz Fleshgod Apocalypse (a továbbiakban: FA) megítélésében és helyén kezelésében szerintem mindennél komolyabb szerepet játszik az embernek a death metalhoz fűződő viszonya. Ez ugyan elsőre egy elég egyértelmű és felesleges kijelentésnek tűnhet, viszont itt hozzá kell tenni, hogy az olasz…

A finn Battle Beast kétségtelenül az egyik legmegosztóbb csapat a színtéren. A kezdetben a 2011-es "Steel" debüttel még leginkább heavy metalt játszó gárda első körben egyre inkább a power metal világa felé fordult, viszont a 2015-ös "Unholy Savior" albummal már elég masszívan megjelentek a bandát…

Nyárra várható a Dunaharasztiról érkező frontcsajos Hoss William's Grave második EP-je "Hoss William's Grave" címmel a 2015-ös "Who's Under The Mask" után. A zenekart vezető Eördögh Andrea szerint az anyagon a brit Royal Blood és az amerikai Highly Suspect hatása lesz érezhető. A Leer című dalt már…

A svájci Eluveitie munkásságát szerintem alapvetően senkinek nem kell bemutatni, pláne nem idehaza. Gyakori visszajárók nálunk, utoljára 2017-ben láthatta őket a nagyérdemű a Barba Negrában, idén meg a Rockmaraton egyik főzenekara lesznek. Akinek mégis újdonságnak számítanak, annak csak néhány…

A kanadai Accursed Spawn eddig ismeretlen név volt számomra. A 2010 óta üzemelő brigád viszonylag sűrű életutat tudhat magáénak, már ami a tagcseréket illeti. Eddig két gitároscserén, továbbá egy bőgős- és egy énekesváltáson vannak túl. Kiadványok tekintetében ezidáig néhány EP-n kívül egy…

Amikor felmerül a Bay Area színtér, akkor az ember nagyon sok mindenre gondol, de egész biztos vagyok benne, hogy nem lesz köztük semmilyen progresszív, kortárs alakulat. Pedig az Aenimus egy ilyen fehér holló és már akkor két komoly ütőkártyát felmutat, mielőtt egyáltalán elindítanám. Az első a…

Bevallom őszintén, számomra teljesen ismeretlen volt idáig a Martyr Lucifer neve. Ilyen névvel első körben nekem egy doom-black csapat körvonalai rajzolódnak ki, de igen hamar kiderült, hogy a kezdetben inkább gótikus irányba tendáló zene mára sokkal közelebb áll az indie rockhoz, elég erős metalos…

Számomra elég különleges műfaj ez a power metal. Amennyire kiszámíthatóvá vált az elmúlt évek alatt, egy-egy csapat annyira meg is tud lepni. Ez amúgy nem egyedi, elég csak az olyan műfajokra gondolni mint a death vagy a thrash metal. Ezek is hasonló cipőben járnak... Éppen emiatt tudnak felpörgetni…

Az emberek egy része biztosan nem lepődött meg azon, hogy a brit Paradise Lost év elején bejelentette, hogy újra kiadják pályájuknak talán a legellentmondásosabb albumát a "Host"-ot. A másik része soha nem vallaná be, hogy titkon reménykedett abban, talán a 2001-es "Believe In Nothing" is fut majd…