Rozsdagyár

FORGOTTEN HORROR - Aeon Of The Shadow Goddess (2015)

2015. április 26. - Kovenant

forgotten_horror_cover.JPG

Jókat mosolygok mindig, amikor a black metal kifáradásáról, lassú kimúlásáról olvasok. Az való igaz, hogy a régi nagyok szépen egymás után hullanak el vagy adják fel végleg, de elvégre a black metal mindig is underground műfaj volt, így a friss hajtásokat sem az agyonpromótált nagykiadók háza táján, hanem a kisebb, kevesebb hírveréssel működő istállókban érdemes keresni. A Forgotten Horror második albumát a finn Woodcut Records jelenteti meg június 19-én és aki egy harapós, szigorú, de zeneileg mégis összetett és kifejezetten hangulatos lemezre vágyik, annak az "Aeon Of The Shadow Goddess" a tökéletes megoldás lehet.

A finn csapat 2004-ben alakult, eddig egy albumot jelentettek meg 2011-ben "The Serpent Creation" címmel, mely kedvező kritikákat kapott ugyan a rocksajtótól, de különösebb hullámokat nem vetett. A zenekar zenei agya, gitáros-énekese és fő dalszerzője Tuomas Karhunen, aki a lemezt felvezető nyilatkozatában kiemelte, hogy egy olyan albumot akart készíteni, amibe teljes szívét-lelkét beleadta és amely a lehető legjobban megmutatja, hogy hol tart ma, működésének tizenegyedik évében a Forgotten Horror.

A műfaj, amit keretként választott az együttes, a black/death metal. Nagy keletje van mostanában a különböző blackened death vagy blackened thrash albumoknak és kár lenne tagadni, hogy kifejezetten érdekes és üdítő hallgatni az extrém stílusok ilyetén keveredéséből kialakuló zenéket. Ha valami fogódzót keresnénk a finn banda műfaji meghatározásához, akkor a Nuclear Blast kiadó által promótált Melechesh juthatna elsőként eszünkbe, akik hasonló területen mozognak, ugyancsak egy saját maguk által kreált okkult/misztikus szövegvilágban alkotnak és a zenei megközelítésük is egészen hasonló. Azonban a Forgotten Horror zenei világa összetettebb, de egyben mégis keményebb és riffközpontúbb.

A zene előterében a gitárok darálása áll, azokat gyakran kísérő, szélsebes dobalappal. De emellett a billentyűknek is jut szerep, kifejezetten ízesen színezik a dalokat. A black metal gyökerek természetesen letagadhatatlanok, elég ha Tuomas Karhunen énekstílusát vagy a női ének szerepét említjük több tételben is (Her Crescent Horns, Behold A Shadow Goddess) mely gyakran eszünkbe juttathatja a The Kovenant "Nexus Polaris" albumát. A Lilithian című szám pedig olyan konkrét melodikus death-metal riffekkel kezdődik, melyek a korai In Flames dalszerzői vénáját is dicsérhetnék.

A záró The Ghost Of Time egy, az albumot kiválóan lezáró epikus death-metal tétel, melyet akár az Amon Amarth is írhatott volna. Ebben a számban minden együtt van, ami a Forgotten Horror sajátja: iszonyatos keménység, nagyon erős dallamok és az a fajta kozmikus, időn túli hangulat, amelyet a legjobb extrém metal lemezek tudnak nyújtani.
Természetesen én is olyan előadókról, lemezekről szeretek recenziót írni, amelyek - számomra legalábbis - kiemelkednek az átlagból, illetve olyan plusz minőséget tudok bennük felfedezni, amely egyértelműen megkülönbözteti az adott produkciót a légiónyi műfaji klisétől és követőtől. Nos, a Forgotten Horror - az egyértelműen kimagasló hangszeres tudás és előadás mellett - a hangulatban, az atmoszférában alkotott nagyot. Semmi különöset nem találtak fel, nincsenek olyan zenei megoldásaik, amelyeket ne hallottunk volna még, de így egyben egy rendkívül kellemes és a black metal stílushoz képest kifejezetten hosszan hallgatható, sok és jóféle dallammal és dallal teli albumot alkottak.

forgotten_horror_promo.jpg

9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr7210420176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása