Mivel mással kezdhetnénk egy rovat első részét, mint az 1982-ben alakult amerikai W.A.S.P zenekarral. Blackie Lawless vezényletével ugyanis ekkor indult útjára a glam/hard rock vonat, amely a mai napig menetel, méghozzá több mint három évtizede töretlenül. A mai napot szánjuk a visszatekintésnek és nézzük meg, mik is voltak a mérföldkövek a banda történelmében...
A csapat neve, a "WASP" szó, (angol nyelven a fürkészdarázs neve), Rik Fox ötlete volt. Mivel ezt a szót a zenekar mozaikszóként vette fel, később rengeteg találgatásnak adott alapot a misztikum, hogy minek a rövidítése is lehet vajon. Napvilágot látott a "We Are So Perfect de olyannal is lehetett találkozni, hogy "We Are So Powerful", "We Are Satanist People" vagy épp We Are Sexual Perverts, melyek közül az utóbbi a legvalószínűbb, mivel az első lemezborítón elrejtették ezt a szöveget.
Az 1984-ben megjelenő lemezen a dalokat természetesen kivétel nélkül Blackie szerezte, csupán néhány nótába segített be a zenekar többi tagja. Az albumnyitó, igazán nagyszerű "I Wanna Be Somdebody" nagy klasszikusa lett a bandának, kislemez is született belőle, b-oldalán a "Tormentor" című dallal. További siker még a lemezről a "Love Machine", mely fülbemászó és jellegzetes refrénjével a koncertek kötelező pillanata volt.
Második lemezük, az 1985-ös "The Last Command", követte elődjének hagyományait, s bár kevesebb volt a bulizós feeling, azért jócskán akadt az előző lemezhez ragaszkodók számára is sikernóta. Egyre inkább igazzá vált, hogy a csapatot hiba egyszerűen glam bandának elkönyvelni, ám a külsőségek mégis erre utaltak akkoriban. Mindazonáltal itt már jelentős mértékben van dolgunk shock-metallal, heavy metallal, és egy nehezen meghatározható stílussal, amit leginkább a jellegzetes ének képvisel. Mostanra tehát egyértelműen kialakult a jellegzetes Wasp-sound, amiből ezek után nagyon sokáig nem is engedett a banda. Az új lemez legfontosabb kulcsdalai egyértelműen a nyitónóta "Wild Child", valamint a rock and rollos "Blind in Texas", melyek meg is jelentek kislemezen, igaz, sikert csak mérsékelten arattak.
Az album a Billboard listán a #47. helyet érte el. Azonban a zenekarban is történt változás, mivel Tony Richards kilépett az előző album turnéja végeztével. Az ő helyére Steve Riely érkezett.
Nem sokkal később Randy Riper is elhagyta a zenekart. Riper ezután Alice Cooper zenekarához csatlakozott. A WASP pedig új albumot jelentetett meg 1986-ban "Inside The Electric Circus" néven. Riper távozása után Lawless lett a ritmusgitáros, és a basszusgitárt az új tag, Johnny Rod kezelte. 1987-ben azonban Steve Riely dobos is kilépett, hogy csatlakozhasson az L.A. Guns-hoz.
Számomra a W.A.S.P. klasszikus érája körülbelül itt záródik le és persze a zenekar még most is létezik és gyártja a jobbnál jobb lemezeket, mint például a nem régiben megjelent "Golgotha", de az igazán kezdeti, igazán emlékezetes éra, az az eddig felgöngyölített 5 év. Ha szeretnétek kedvenc zenekaraitokról hasonló cikkeket olvasni, bátran írjátok meg nekünk üzenetben, vagy kommentben és ígérjük elkészítjük nektek!
