Rozsdagyár

HARM'S WAY - Posthuman (2018)

2018. február 20. - Sulfur

webp_net-resizeimage_3.jpg

Felhúztak a munkatársaid? Az ismerőseid megint nem értenek meg? Esetleg teljesen eleged van már az egész világból? Akkor a "Posthuman" a tökéletes album számodra. Düh, őrjöngés, agresszió és egy óriási adag headbang.

A Harm's Way egy 2006-ban alakult hardcore punk és metal formáció, mely a Few and the Proud nevű punk zenekar tagjai által indult egy viccnek szánt mellékprojektként. Az első albumon, az "Imprisoned" korongon gyors, agresszív, hörgős dalokat játszottak, melyek többsége meg sem közelítette az egy percet. A viccnek olyan jó volt a fogadtatása, hogy a zenekar teljesen átállt erre a stílusra. A hülyéskedésből a hardcore csúcsára emelkedtek. Február 9-én jelent meg a negyedik stúdióalbum a Metal Blade gondozásában, mely bombasztikus lett. A legjobb felvétel a zenekar történetében, a keverés szinte tökéletesnek mondható. Bo Lueders így nyilatkozott a korongról: "Egy Harm's Way rajongónak úgy írnám le a "Posthumant", mint az "Isolation" (2011) és a "Rust" (2015) keveréke, de hangzásban még őrültebb. Bárki másnak egyszerűen azt mondanám, hogy tele van heavy hangzásokkal és agresszióval."

Bárki másnak én leginkább a Slipknothoz hasonlítanám, hangzásban és hangszerelésben egyaránt. A "Posthuman"-en a Harm's Way is elkezdett egyre több samplert és programozott hangzást használni, melyek kiválóan társulnak a darálós zúzáshoz. A különbség a Slipknottal, hogy a Harm's Way énekese, James Pligge végig hörög, míg Corey Taylor énekel és screamel is. Jamesnek viszont olyan erőteljes hangja van, hogy lerobban tőle az ember arca (lásd az albumborítót). Brutális erő van benne. A frontember megjelenése még ijesztőbbnek is bizonyul, mint Corey-ék maszkjai, hiszen a srác zenész mellett súlyemelő is, így olyan teste van, mint egy igazi Hulknak. Ezt meg is mutatja nekünk a koncerteken, hiszen félmeztelenül, arcán egy símaszkkal lép ki a színpadra.

Brutális kezdéssel indít a korong, a Human Carrying Capacityvel. Már az első dalban felfedezhetőek az újítások az albumon. Az agressziót megőrizte, de kifejezőbb és művészibb a hangzás, mint korábban, már nem annyira eszetlen. A második tétel, a Last Man, a korábbi dalokra emlékeztet, nincs két perc hosszú, de azalatt olyan zúzás megy végbe, mint sehol máshol eddig. Koncerten, ha van egy lélek is, aki még nem pogózik, erre a dalra tuti beindul.

A további dalokra már teljesen eggyé vált az ember az albummal. Kellően változatosak a nóták, nem túlságosan, de éppen nem válik unalmassá a korong. Az átlagosan háromperces számok a Harm's Way eddigi leghosszabb albumát hozzák el. Sajnálatos viszont, hogy a hörgésben szinte egyetlen szó sem vehető ki, amit az énekes elmond, pedig nagyon mély témákat érintenek, melyekből elsőre semmi nem jön át a dühön és az elégedetlenségen kívül. Az egyedüli szó, melyet az ember egyből elkaphat, a Temptation, mely a negyedik dal címe, és azt jelenti, kísértés.

A dal kegyetlen. Egyszerre ébreszt bennünk félelmet és fájdalmat, de meghozza a kísértést is, hogy még többet akarjunk belőle, egyenesen mazochistává varázsol minket. Hasonlóan elképesztő a Gift, melyet különösen fontos sztereó fejhallgatón hallgatni, hogy az ember érezze, ahogy keringenek körülötte a hangok. Ez a dal hozza leginkább vissza azt a gonoszságot és sötétséget, melyet az album tartalmaz. A további dalok, mint az Unreality és Become a Machine mind a valós világgal való szembenállást mutatják be, mely korunkban szerintem erősebb, mint eddig bármikor.

Kifejezetten tudom ajánlani ezt az albumot, első soron férfi kollégáknak, mivel ők könnyebben azonosulnak a dühöngéssel, a pusztítani akarással. Mégis van rá esély, hogy ezzel az albummal a Harm's Way eléri, hogy egyre több női rajongót is észrevehessünk majd a koncerteken, a non-stop headbangelő és üvöltő rajongói táborban.

8/10

csopi.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr7013684366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása