Harmadik lemeze jelenik meg az Actionnek a visszatérés óta, ezúttal a GrundRecords-nál. Az "Ébredő erő" című album nyolc számot tartalmaz, plusz bónuszként az Állatkínzó cenzúrázott változatát.
Szaszának elég sűrű időszak ez a mostani. Tavaly év végén jelent meg az új Sex Action lemez (erről ITT írtunk), a Zorallal nemrég készítettek új klipet, velük valószínűleg készül a friss album is, és most itt a legújabb Action korong, közben mindhárom bandával folyamatosan koncertezik. Jól mutatja, mennyire elfoglalt, hogy több mint egy hónap alatt sem sikerült leszervezni vele egy interjút, pedig többek között ezzel a lemezzel kapcsolatban is lettek volna kérdéseim.
Az Action alapvetően egygitáros zenekar. Mátyás Attila kilépése után a feloszlásig, majd az újraalakulás után is Budavári Vili tépte a húrokat. A "Pokolból" című visszatérő album dalaiban még ő van feltüntetve szerzőként, a lemezen viszont már - ahogy a következő "Hannibál" anyagon is - nem ő, hanem Takács Vilkó és Szabó Tamás játszott, ami merőben új felállás volt a zenekar történetében. Az "Ébredő erőn" Vilkó távozása után újra csak egy gitáros maradt, bár a lemezen most is két gitársáv szól.
Sznák "Zaba" Zoltán az újraalakulás óta püföli a dobokat Ganxsta Zolee és az azóta a Junkies-ben játszó H. Keresztes Viktor utódaként. Míg a basszusgitáron szintén az újraindulás óta Egyházi Gábor pótolja Somlyay Miksát. Ganxsta egyébként ezen a lemezen is közreműködik, csak ezúttal nem dobosként, hanem a raptudását csillogtatja meg az album címadó dalában (legalábbis én az ő hangját véltem felfedezni, de miután felhívták rá a figyelmemet, belátom, hogy valószínűleg tévedtem).
Mindig rejtély volt számomra, hogy az egyes szám második személyű Action dalszövegek kinek, kiről szólnak? Vajon a saját rajongóikat, hallgatóikat gondolják ilyen börtöntöltelék, drogos, maffiózó trógereknek? Vagy csak fiktív személyeket szólítanak meg ezek a szövegek? De ezen az albumon legalább nincsenek olyan témák, melyektől úgy kellene magam érezni, mint aki a legsötétebb Bronx kellős közepén lakik.
Például a Gyűlölet vezet, vagy a Szánalmas féreg esetében valahogy furcsa volt számomra az egyes szám második személy. Pedig ha az Állatkínzó esetén el tudtam ettől vonatkoztatni, valószínűleg itt is megtehettem volna.
Zeneileg eléggé rendben van az album, persze csak akkor, ha szereted ezt a stílust. Nekem annak idején nagyon nagy kedvencem volt az "Összeomlás". Még kazettán volt meg, és rongyosra hallgattam. Az "Ébredő erő" kevésbé zúzós, de azóta eltelt huszonöt év, változhatott ennyit egy zenekar stílusa és a hangzás is teljesen autentikus Action-megszólalás.
Amikor tavaly év végén kijött az Állatkínzó klipje, nekem az a hangzás például nem annyira jött be. De most, az album közepén hallva, teljesen rendben van. Addigra ráhangolódik az ember füle az anyagra, a nyitó tételek pedig már elsőre hallva is magukkal ragadtak.
Igazán alulteljesítő szám nincs is a lemezen. Vannak számomra jobban bejövős tételek, de egyikre sem mondanám, hogy nem sikerült. Az egyik nagy kedvencem a hasonló című Luc Besson film által ihletett Nikita, különösen a francia nyelvű részek miatt, pedig nem vagyok nagy rajongója a gall lingvisztikának, de itt most jól hangzik. Vagy a Kóstoltad már a véred? rappelős részei is ott vannak a szeren. Ahogy a Gyűlölet vezet, az Ébredő erő, vagy a Démonok között is nagyon jó nóták.
Ha már szóba kerültek a rapbetétek, nem tudom van-e összefüggés aközött, hogy Ganxsta és Szasza is dobosként indult, és hogy simán kenterbe verik a teljes Halott Pénz, Hősök, Fluor-féle mezőnyt, de a biztonság kedvéért én a teljes magyar hip hop mezőnyt elküldeném egy dobkurzusra.
Mint már említettem, sosem állt hozzám közel az Action szövegvilága, de belátom, hogy ez a műfaj ilyen témákat igényel. Zeneileg pedig a korai Action-albumok színvonalán van az "Ébredő erő" és ez bizony nagy szó.
9/10
