Rozsdagyár

BURNING SUN - Interjú a hazai fanzine és kiadó alapítójával

2019. június 09. - Felicium

cosmicrayz_harmas.JPG

Nemrégiben hírt adtunk az első Gamma Ray underground válogatáslemezről, ami a Burning Sun Records gondozásában jelent meg. Ezzel kapcsolatban rengeteg izgalmas megválaszolatlan kérdés maradt, amiért érdemes volt felkeresni a fanzine és kiadó tulaját, Papi Zoltánt.

Mesélj egy kicsit magadról és a kiadóról!

Papi Zoltán vagyok, a 2015 óta létező Burning Sun Fanzine főszerkesztője, illetve tavaly indult Burning Sun Records tulajdonosa. Előbbi egy nyomtatott formában megjelenő, főként heavy és power metallal foglalkozó lapot takar, míg utóbbival gyárilag készült kazettákat szeretnék kiadni. Mind a magazin, mind pedig a kiadó a legnagyobb kedvenc zenekarom, a Helloween azonos című dala után kapta a nevét.

A legutóbbi kiadványom „Cosmic Rayz – An Underground Tribute to Gamma Ray” címmel május 22-én vált elérhetővé.

Manapság azért nem nagy biznisz underground kiadót létrehozni. Mi motivál téged és hogyan ástad ilyen mélyre magad a dolgokban?

Ha megengeded, kiigazítalak kicsit: anyagi szempontból egyáltalán nem éri meg underground kiadót létrehozni! (nevet) Ebben a közegben a két legjelentősebb tőkeforrás a lelkesedés, illetve az elszántság.

Nálam a fő hajtóerő mindig a kész kiadványnak az elképzelt képe volt. Hmm… jobban végiggondolva ez továbbra is így van! (nevet) Jó érzés visszagondolni arra, hogy létrehoztam valamit, ami másnak is örömet okoz.

A mostani és a korábbi kazettám esetében is 100%-ig rajongás motivált. Ezen kívül persze fontos tényező, hogy szeretem a formátumot, illetve gyakran hallgatok így zenét.

Régebben én is rá voltam gyógyulva a Helloween mellett a Gamma Ray anyagokra és koncert DVD-kre. Hogyan jött pontosan az ötlet, hogy elkészüljön egy ilyen válogatáslemez?

Tisztelegni akartam a kedvenceim előtt. A Gamma Ray-től rengeteg erőt kaptam az évek során és úgy hiszem, hogy a személyiségfejlődésemre is jelentős hatással volt a csapat zenéje. Rajongóként szerettem volna visszaadni nekik valamit ebből az érzésből, úgymond fejet hajtani a munkásságuk előtt és megköszönni mindazt, amivel jobbá tették az életem.

Egyébként voltaképp ez nem egy válogatáslemez, hanem egy teljesen friss dalokat tartalmazó feldolgozásalbum, melyre mindenki exkluzív, új felvételeket készített.

bsosszes.jpg

Hogyan vetted fel a csapatokkal a kapcsolatot és mi volt a reakciójuk az ötletre?

Néhányukat ismeretem a fanzinnel kapcsolatos tevékenységem révén, míg mások megkereséséhez vettem magamon egy kis bátorságot. Miután ez egy kazettakiadvány, féltem, hogy sokan szkeptikusak lesznek, ám legnagyobb meglepetésemre mindenki nagyon lelkes volt és örült az ötletnek.

Sajnos nem sikerült mindenkivel együtt dolgozni, akivel szerettem volna, sokaknál ugyanis vagy idő, pénz netán a zenekar bizonytalan helyzete miatt nem tűnt alkalmasnak a stúdiózás. Helyettük jöttek mások!

Miért pont a kazettára esett a választás? Így még autentikusabb?

Mert szeretem. És persze olcsóbb, mint préselt CD-t gyártani és kifizetni rájuk a jogdíjat! (nevet) Egyébként ezen felül szerintem ez egy pusztán esztétikai szempontból is remek választás volt. Persze, a borító kisebb, mint a CD vagy a bakelitlemez esetében, viszont maga a kazetta sokkal érdekesebben fest, mint egy ezüstkorong. Ez egy gyűjtőknek szánt, teljes mértékben kézzelfogható termék, mely ráadásul három különböző színben szerezhető be.

Hozzá kell tenni még, hogy sokakban a borzalmas minőségű piaci, másolt, kókler szalagok emléke miatt keserű kép él a kazettákról. De miért is ne lenne így, amikor majdnem mindenki olcsó szalagon, olcsó magnón hallgatott zenét annak idején?

Egy rendeltetésszerűen működő, karbantartott kazettadeck vagy egy „gagyinál jobb” walkman remek élményt nyújthat. Arról nem is beszélve, hogy a fenti jelzők a jó minőségű gyári anyagokra egyáltalán nem vonatkoznak. A Cosmic Rayz például külföldön készült, gyárban sokszorosított és nagyon ütősén szól!

Mi alapján kerülhetett rá egy dal? Mik voltak a szempontok a dalok kiválasztásánál?

Dalt mindenki maga választhatott, ám fontos szempont volt, hogy ne csak egy-egy album szerzeményeiből álljon majd a késztermék. A SpiritBellnek én javasoltam a Space Eatert, illetve mivel a Black Phantom a hanganyag gyárba adása előtt három héttel csatlakozott, időhiány okán a javaslatomra a Fairytale-t készítette el. Az a legjobb egy perc alatti nóta, nem igaz? A banda és én is úgy gondoljuk, hogy találó volt a választás.

Nagyon szerettem volna, hogyha a későbbi lemezekről is előkerül egy-egy dal, ám mivel a No World Ordernél tovább egyik muzsikus sem akart merészkedni, ez egy klasszikusokat felvonultató feldolgozáslemez lett. Ki tudja, a későbbiek talán majd épp egy reménybeli második felvonásra kerülnek majd rögzítésre. A „Fight”, az „Into the Storm”, valamint az „Empathy” biztosan jól szólnának!

Könnyű volt rálelni a bandákra? Esetleg nagy részét már az ötlet megszületése előtt ismerted és így nem nagyon kellett keresni?

A SpiritBell már nem sokkal az ötlet megszületése után biztos résztvevőnek számított, illetve a kolumbiai Energema is azonnal csatlakozott. Az Ice War mögött álló Jo hihetetlen tempóban dolgozik, nagyjából másfél nap után ő is előállt a felvételével.

Utóbbit a fanzin révén ismerem, csak úgy, mint az Allagash-t, illetve a Steelballs-t. Silent Knight-ékkal is kapcsolatban álltam korábban és mivel nekik is kedvencük a Kai Hansen vezette banda, szívesen vállalták a felkérést. A Masquerage-t a Stormspell Records istállójából már viszonylag régóta ismerem, de például az Airbornt minden előzmény nélkül kerestem fel. A mexikói Tritton a meghirdetett felhívásomra jelentkezett, míg a Black Phantom a tavalyi kiadványom kapcsán lépett velem kapcsolatba, mondván, ők is részt vennének hasonlóban.

Most, hogy megnézem, leírva egészen egyértelműnek tűnik a dolog, pedig egyáltalán nem volt egyszerű összehozni őket! (nevet)

Ha valaki szeretné beszerezni, mi a pontos módja, hogy hozzájusson az anyaghoz? Limitált példányszámban készültek el?

Írjon bátran a burningsunzine@gmail.com címre. A 150 példányban megjelent anyag ára 1500 forint + postaköltség. Sőt, három különböző színből lehet választani! Érdemes továbbá követni a fanzin és a kiadó Facebook-oldalait is!

Burning Sun Fanzine: facebook.com/burningsunzine
Burning Sun Records: facebook.com/burningsunrecords

Köszönöm az interjúlehetőséget és mindenki megtisztelő figyelmét!

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr4714885296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása