Abba + heavy metal = Amberian Dawn. Már látom magam előtt a konzervatív Abba-rajongók táborát, ahogy apokalipszist vizionálnak ennek hallatán és szintén el tudom képzelni ugyanezt a heavy metalt kedvelőknél is. Én viszont vagyok annyira perverz, hogy a két világ ötvözetének eredményét pozitív kritikával illessem.
A 2006-ban alakult öttagú finn formáció eleinte inkább a Nightwish által kitaposott ösvényen haladva kezdte el működését, majd szép lassan elkezdték átformálni az irányvonalat a jelenlegi Abba-metalnak csúfolt (?) kategóriába lépve. Lehet rajtuk nevetni, de véleményem szerint jól tették, hogy kiléptek a Nightwish-kópia címke alól és létrehozták a saját arculatukat. Egyébként az Abba-rajongásukról a popzene világában alkotó Erasure jutott az eszembe; ők sem rejtették véka alá, hogy honnan is szerzik az inspirációt.
Az Amberian Dawn a kilencedik sorlemezéhez érkezett és akkora Abba-dózist tolnak az arcunkba, hogy arról koldulunk. Egy konzervatív heavy metalos ezt valószínűleg sosem tudná megemészteni, de nincs is ezzel baj, a zenekarnak nem áll szándékában Abba-hadjáratot indítani ellenük. Jómagam rengeteg különféle zenei stílusirányzat között ingázok, a jazztől a grindcore-ig minden játszik nálam. Szóval nem kongatom a vészharangot, ha ilyesmivel találkozom.
A lemez címadó tételével például már találkozhattok korábban; a szintipop és a heavy metal keresztezéséből létrejött, erős Abba-hatásokból táplálkozó dal nagyon ütős lett szerintem. Megadallamos, potenciális slágergyanús tétel. A nyitó United is hasonló alapokon nyugvó szerzemény, erőteljes és lendületes nyitány. Azt azért nem árt tudni, hogy jobban szeretem a sűrűbb, összetettebb, komolyabb hangvételű dalokkal operáló zenekarokat, de néha lazításképpen igenis jól esik az efféle butuska popos izé.
Az Eternal Fire Burning sem szándékozik letérni a kitaposott ösvényről: itt is jeleskednek a jófajta dallamos témában, sőt a gitárszóló egyenesen telitalálat. A Symphony Nr.1 Part 3 - Awakening című dalban Fabio Lione (Rhapsody Of Fire) vendégeskedik. Kicsit eltér az irányvonal az előző tételektől: rendesen rányomja a bélyegét a dalra a vendégénekes által képviselt zenei vonal. Van Abba-átdolgozás is a Lay All Your Love On Me képében. Most mit mondjak erre? Ez természetes.
Nem igazán találtam negatívumokat a korongon, egyedül talán azt tudom kifogásolni, hogy egy idő után már majdnem behánytam a dallamoktól, hiányoztak a keményebb, komorabb darabok. De ez legyen az én bajom. Ettől függetlenül ez egy jól sikerült produktum, ha tetszik, ha nem. Nem lesz a kedvencem, de amikor már kezdek besokallni a sötét, durva muzsikáktól, akkor jól fog majd esni ez a lemez.
A "Looking For You" című korong a Napalm Records gondozásában jelent meg 2020. január 31-én. Korrekt anyag, Abba-rajongás előny.
8,5/10
Fotó: Karri Harju
