Rozsdagyár

VINCENT CROWLEY - Anthology Of Horror (2024)

2024. február 17. - chris576

423944205_396388056311764_2925170357025903950_n.jpg

Vincent Crowley énekes-gitáros, az amerikai death/black metal csapat, az Acheron szétesése után, 2019-ben hozta létre saját neve alatt futó bandáját, melynek február 23-án jelenik meg második nagylemeze a Hammerheart Records gondozásában "Anthology Of Horror" címmel.

A Sátán Egyházának egykori tagja a sátánista tematikájú dalszövegekkel operáló koncepcionális törekvéseit maga mögött hagyva rákanyarodott a horror ösvényére és kezdett el alkotni a heavy/doom/death metal vonalon. Art Taylor és Eric Stewart gitárosok is vele tartottak az Acheronból, hozzájuk csatlakozott Ryan Arter dobos és Tim Wilson basszer.

Mivel a horrorvonal sem éppen vidám témakör, így a zene sötét tónusa valahol rokonítható a zenekarvezető korábbi munkásságával. Az Acheront sosem hallgattam (ez pótolandó!), Vincent új anyaga mindenesetre már első blikkre is tetszetősnek bizonyult számomra. Jelenleg épp egy Stephen King-kötet kellős közepén tartok, szóval az „Anthology Of Horror” nemhogy kizökkentene a borzongás állapotából, hanem tökéletes aláfestőzeneként szolgál.

A tíztételes korongot egy intró vezeti fel és egy King Diamond-feldolgozás (Killer) zárja. Ezeket felesleges elemezgetni, a lényeg a többi nótán van. Az intró után az Amityville’s Horror borzolja a kedélyeket: van itt minden, a húzós és/vagy döngölős riffektől kezdve az igényes gitárszólókon át a baljós hangulatig.

A That Which Lurks Below The Sea is fürdőzik abban a sejtelmes, horrorisztikus atmoszférában, mely tulajdonképpen a teljes nagylemezt átjárja. Ehhez jön még Vincent velejéig gonosz hörgése, valamint a pörölyként lesújtó riffek. A komponálás elsőrangú, amire újabb példa az Under The Hanging Tree: a finom melodikus felvezetésű nóta itt-ott kicsit bekeményedik, máskülönben pedig dallamosan szárnyal, melyet egy jófajta gitárszólóval koronáz meg az egyik hathúros.

Ezen a lemezen minden a helyén van: gyönyörű ívet írnak le a szólók, a ritmusszekció óramű pontossággal teszi a dolgát, a bárdisták hol szétriffelik az ember agyát, hol pedig finom betétekkel ellensúlyozzák mindezt. Nemcsak hogy piszkosul jól zenélnek, de nem is kell a szomszédba menniük dalírási tanácsokat igénybe venni.

Ha szereted a sötét, misztikus hangulatú, mondjuk úgy, blackened heavy metal típusú zenéket, akkor ebben a korongban nem fogsz csalódni, az tuti. Piszok jó muzsika dögös hangzással, igényes körítéssel.

10/10

423944321_403405692189133_7048057006349040071_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3418327523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása