Az amerikai egyszemélyes kommandó, az Athenar művésznév mögé rejtőző, inkognitóját szigorúan őrző (ám ennek ellenére a netről megismerhető személyazonosságú) zenész által vezetett Ohio állambeli Midnight azon bandák közé tartozik, melyek sosem akarnak megkomolyodni: tinédzserkorukban beleszerelmesedtek egy adott zenei korszakba és stílusba, mint Frodó a Megyébe és ezt akarják újra és újra megélni és feljátszani, ahányszor csak ez lehetséges.
Lassan húszéves a Midnight: ezalatt számtalan EP, demó, megosztott és koncertkiadvány, no meg válogatás látott napvilágot tőlük, de a Metal Blade Records gondozásában január 24-én megjelent "Rebirth By Blasphemy" mindösszesen csak a negyedik soralbumuk. Athenar afféle hobbiprojektként kezdte, a hivatásos rocksztársággal járó megveszekedett melóhoz nem igazán fűlt a foga, pedig ha akart, akkor eszementen jó stúdiólemezt is tudott ő készíteni (2017-es korongjának kritikája ITT olvasható).
Az általa hallhatóan a rajongásig szeretett zenei korszak a '80-as évek első fele: a metalstílusok ekkor még az élet keletkezését megelőző ősleveshez hasonlóan nem váltak szét, hanem egyfajta zajos masszaként-lávaként bugyborékolt a pokolbéli üstben ez az extrém, földalatti katyvasz. Hardcore punk, speed, thrash, black - hívjuk, aminek csak akarjuk, mindegy is, mert minden valamire való metalrajongó azonnal, kilométerekről felismeri és tudja, hogy miről is van szó.
Ha egyetlen efféle bandát kellene megemlítenünk amolyan vezérfonalként vagy zenei példaképként, akkor ez csakis a brit Venom lehetne: a Midnight tulajdonképpen Cronos korai időkbeli munkásságának egyfajta parafrázisa, hozzáállásában, esztétikájában de még előadásmódjában is mindenképp.
Az, hogy a totálisan underground, de éppen emiatt nagyon is szerethető Hells Headbangers kiadó helyett most az egyik legnagyobb metalistálló, a Metal Blade Records jelenteti meg az aktuális anyagát, semmiképpen sem jelenti azt, hogy Athenar úgymond feladta volna elveit. Egész egyszerűen megtette azt a logikus lépést, mely optimális esetben nagyságrendekkel megnövelheti a rajongók elérését és megnyerését. Kétlem, hogy a jelenlegi rockiparági környezetben bármiféle megkötés vagy elvárás mellett kellett volna dolgoznia, sőt, érdekességét pontosan az jelenti, hogy totálisan őrült fazon és metalfanatikus, aki meg is éli ezt a stílust.
Mindazonáltal a kiadós promóanyagban Athenar a zenekar újjászületéséről, kockázatvállalásról és a változás elkerülhetetlenségéről beszél. Emellett azt is megemlíti, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy fogós, dallamos és a fülünkben egyből megragadó dalokat írjon: nos, ez egyértelműen ki is hallatszik az új lemezből. Ha tetszik, melodikusabb, lazább és rockosabb lett a "Rebirth By Blasphemy", mint elődei: minden zenei védjegye itt van, csak letisztultabb formában.
Éppen ezért az a teljesen beleszarós, félrészeg állatság, mely bearanyozta a 2017-es "Sweet Death And Ecstasy" korongot, most valahogy hiányával tüntet. Helyét átvette a kissé pimaszabb, melodikusabb megközelítés, de arról szó sincs, hogy Athenar úr átment volna valamiféle középosztálybeli country-klub előadóvá. Dehogy: megvan a D-beat által vezérelt punkos pszichopata tempó (Devil's Exrcement, Warning From The Reaper), a speedes darálás (Fucking Speed And Darkness), de a '70-es évek szinte hard rockos riffjei is felütik a fejüket (The Sounds Of Hell), csakúgy, mint a '80-as évek klasszikus, tradicionális heavy metaljának gitármenetei (You Can Drag Me Through Fire).
Természetesen a Midnight produkciója teljes eszképizmus: egy pillanatra sem lehet komolyan venni a sátánizmusról, gyilkolászásról, pokolbéli blaszfémiáról szóló dalszövegeket (az ördög kakija, tényleg?). De ez a bő félórás, sörgőzős, loncsos hajú, nekiizzadt őrület nem is erről szól: rock'n roll ez is, csak éppen fél kiló kokain és amfetamin betolása után, egy közép-nyugati kisváros hányásfoltos rockkocsmájában, hajnali fél négykor.
Szóval jó anyag ez, szórakoztató és fel is pörget rendesen: bármikor berakható a lejátszóba, ha felidegesített a főnököd vagy a kollégád, ha félórát álltál sorban egy nyomorult számla feladása miatt a postán vagy éppen egy idióta beléd jött a körúton. Garantált agylazítás és feszültséglevezetés, kell ennél több?
8,5/10
